Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)
1924-04-01 / 71. szám
1923 áprilisa. . o .* ISRfB KöR EON If fiúk érdekében előtte a pályát lecsapolták. Mindkét részről a védelem mutatott jó formát. MTK—III. kerületi 2:0 (1:0.) Mind a két gólt Opata rúgta. Az erősen felázott pályán a játékosok bizonytalanul mozogtak. Egy bestiálus tanítónő rémiéit®!. (Meghalt egy tanuló a botozások miatt. faivas iskola botránya.) (A Közlöny kiküldött munkatársától.) Megkínzott, halálos beteggé vert ártatlan gyermekeik sikoltó vádjai hangzottak el tegnap egy dezavarodott vagy bestiálisan kegyetlen asszony ellen. — „Gyilkolt a szentleányfalvai tanítónői" így szólt a vádak egyike.A többi pedig arról szól, hogy véresre veri naponta a keze alatt tantuffió gyermekeket. Nem ítélkezhetünk az ilyen szinte hihetetlenül hangzó vádak alapján addig, mig meg nem győződtünk azok igazságáról. A Közlöny munkatársa ma délelőtt kiutazott az Aradtól alig néhány kilométerre levő községbe, ahol érdeklődött a tanítónő ellen felhozott vádakról és tapasztalatairól a következőkben számol be: Először Muresan községi jegyzőt kerestük fel, aki láthatóan meglepődött a kérdésünk felett és kijentette, hogy ő is hallott valamit a tanítónő kegyetlenségéről, de még nem volt alkalma a vádak igazságáról meggyőződni. Nállási Kalos református lelkészhez utasított, aki talán többet tud mondtati A református lelkész közvetlenül a templom mellett levő parókián lakik. Mikor elmondtuk, hogy miért jöttünk ki Szentleányfalvára az első szava ez volt: — Hála Istennek! Károly Antal líértak hívják a tanítónőt, aki ellen 4 község lakossága fel van lázadva, mert már mintegy öt esztendeje ül kegyetlenségen, amelynek legszomorúbb következménye a szerencsétlen kis juhász Jancsika tragikus Halála. Tessék felkeresni Juhász Ferencnél, — mondotta a lelkész. — Ő majd mindent el fog mondani. 'Juhász Ferencné a régi iskola roskadozó, repedezett falu épületében lakik'. Egyik hiatarkuas teremben fogad. Lakása szegényesen van berendezve, fején fekete fejkendő és sírni kezdett, amikor megmondtuk, hogy miért jöttünk. Kommentár nélkül írjuk le Juhász erencilé vallomását, gyermeke haláláról. — Jancsikát a múlt héten pénteken délelőtt betegen hozták haza, az iskolából. A gyermek elpanasztotta, hogy valami csekély ok miatt Károly Antalné, a tanítónő lefektette a padra és huszonötöt vert rá nádpálcájával. A kis, szerencsétlen sírva könyörgött a tanítónőnek, hogy inkább a fejétvagy a tenyerét üsse, mert nem bírja tovább a kegyetlen verést, a tanítónő ráparancsolt a gyermekére, hogy számolja az ütéseket, különben jobban megveri. — Szombaton nem engedtem iskolába szerencsétlen kisfiamat — folytatta sírva Juhászné — Reggel fél menőkor a tanítónő egy gyermeket küldött érte, akivel megüzentem, hogy Jancsika beteg. Negyed óra múlva egy másik, később egy harmadik gyermek jött, aki bement Jancsikához a szobába. Szegény fiaim, amikor megtudta, hogy Karolynné hivatja, leugrott az ágyról és fájdalmas sikoltással összeesett a szoba közepén. Majd magához tért szóról- Nszóra ezt mondta: y) 190 *— Ha anyám vagy nem engedsz többé iskolába, mert agyonver a tanítónéra. — Halkan fuldokolva nyögte ki a szavakat és ismét önkivületi állapotba került. Többé nem nyerte vissza eszméletét. Egész nap és éjszaka lázálmai voltak és derirmában ágyára térdelt imára kulcsolta kezeit és folyton ezt sikoltozta: — Tanítónéni ne bántson! Ne öljön meg! Másnap vasárnap délután három órakor anélkül, hogy magához tért volna meghalt. Ennyit mondott Juhász Ferenczné tíz éves kisfia haláláról. Juhász Juliska a halálra kínzott gyermek testvérhuga végignézte a tanítónő kegyetlenkedéseit, látta, amikor szerencsétlen bátyja vergődött az iskolapadjára fektetve a bestiális ütésektől. A tárnitőnéni megparancsolta, mondotta Juliska ijedt arccal, nagyon megver bennünket ha megmondjuk, hogy Jancsit megverte. Ott hagytuk a szomorúság házát ahol minden könny és mintáj én: szó gyilkossággal, kegyetlenséggel,és gonoszlelkűséggel vádol egy asszonyt, egy tanítónőt, akinek legszentebb kötelessége elsősorban az volna, hogy szeretettel szeretetre tanítsa a gondjaira bízott gyermekeket. Csikós János iskolaszéki tag csatlakozott mellénk. — Öt esztendeje űzi kegyetlenkedéseit Károly Antalné — mondotta Csikós János — de nem volt senki aki ellene tett volna valamit. A régi iskolaszéki tagok az ő rokonságából kerültek ki és minden kétségbeesett feljajdulását a lakosságnak elfojtották. Most mi kerültünk az iskolaszékbe. Steh István, Radó Ferenc, Zabán Bálint és én. Tovább már nem tűrjük ennek az asszonynak a garázdálkodásait. Pilisi Géza, alább három hónapig frontszolgálatot teljesítettek vagy az ellenség előtt megsebesültek háborús éveik duplán számítanak. Abban az esetben azonban, ha a hadtápkörzetben vagy a hátországban szolgáltak a háború alatt összes szolgálati éveikhez külön még egy év számítható. Végül pedig azoknak, akik a Bábor előtt nem voltak köztisztviselők, hanem 1919. máj. 17-én, az Imperium átvétele után kerültek megyei szolgálatba, ha négy középiskolát, nyolc középosztályt végeztek, érettségit tettek és valamilyen kurzust végeztek a 20. életévüktől kell minden esztendejüket szolgálati évnek betudni. Az egyetemet végzetteknek pedig 24.életévüktől kell szolgálati idejüket számítani. A jóváhagyott szabály rendelettel a megyei tisztviselők nyugdjazásának kérdése megoldást nyert. A szentleány A nyugdíj kérdése. (Jóváhagyta a belügyminisztérium az arad megyei nyugdíjszabályrendeletet.) (Saját tudósítónktól.) Az aradvármegyei alispán hivatalhoz ma érkezett vissza a belügyminisztériumtól a megyei nyugdíjasok ügyét rendező szabályrendelet, amelyet a minisztérium teljes egészében jóváhagyott. A szabályrendeletet még 1921-ben terjesztették fel jóváhagyás végett és azzal főképen azoknak a megyei tisztviselőknek a helyzetét rendezték, akik csak az Imperium átvétele után kerültek megyei szolgálatba. A szabályrendelet egyik fontos pontja kimondja, hogy mindazoknak, akik a községi és körjegyzői karból kerültek a megye tisztviselői közé beszámítják az összes jegyzőségben eltöltött szolgálati esztendeiket. A következő fontos pontja a rendeletnek azokra a tisztviselőkre vonatkozik, akik katonai szolgálatot teljesítettek a háború alatt. Amennyiben minden szolgálati évükben leg 3 Revolverek és pofonok a szkupcsinában. (A mrí király akarja kiengesztelni az ellenzéket.) Belgrádból táviratozzák. A szkupcsina igazolóbizottsága eredménytelenül oszlott szét, amiért az ellenzék körében nagy izgalom uralkodik. Azt hiszik, hogy a kormány csak a költségvetés letárgyalása után akarja igazolni a horvát képviselők mandátumát. Az ellenzék elhatározta, hogy minden eszközzel meg fogja akadályozni a költségvetés megszavazását. Erre a szkupcsina elnöksége tegnap este nem zárta be az ülést, hanem egész éjjel folytatták és délelőtt i® csak egy órára szakították meg. Az összes feliratkozott ellenzéki képviselők másfél óra hoszszast beszélhetnek. Arra számítanak, hogy a vitát kedden reggelig elhúzzák. Belgrádból táviratozzák. Arszkupcsin a mai ülésén elfogadta a költségvetést. Az ellenzék a leghevesebb obstrukciót határozta el, amelybe bele is kezdett és az ülésen ugyancsak heves jelenetek játszódtak le. Nagy botrány tört ki, amikor Sztepanovics és Kocsics radikálisok pofonütötték Grisicsenics demokratát és a nagy kavarodás közepette előkerültek a revolverek is. A parlament elnöke és több miniszter széjjelválasztották a dulakodókat. Tegnap délben a parlamenti szünet alatt a király Davidoviccsal, az ellenzéki blokk vezérével megbeszéléseket folytatott. Olyan hírek terjedtek el, mintha a király meg akarná engesztelni az ellenzéket. A vasárnap reggeli ülésre a Radics-pártiak teljes számban bevonultak a parlamentbe. Davidovics ellenzéki vezér erre kijelentette, hogy amíg a kormány nem igazoljaa hátralevő Radics-pártiak mandátumát, addig az ellenzék nem ül be a parlamentbe. A nyilatkozat megtétele után az ellenzék kivonult a szkrupcsinából. Ezt az alkalmat használta fel a kormány arra, hogy egy óra alatt letárgyalja és törvényerőre emelje a költségvetési törvényjavaslatot. a Szántó Migy koronalaanjának vallomása. ^Beszéilgetés a folamóxiaion Barth Árpáddal. — Nem a Latosai bgházban, hanem a békésgyulai rendőrségen találkozott Szántóval. Mert menekült el a féllába rokkant Magyarországról ? Pancsováról jelentik: Szántó Miklós budapesti vásárpénztári igazgató rejtélyes eltűnésének koronatanúja," a rokkant Bartha Árpád már tizedik napja várja a pancsovai rendőrség fogdájában, hogy intézkedjenek további sorsa felől. BarthaÁrpád magas, értelmes arcú, 25—26 évesnek látszó fiatalember, de mint rövidesen kiderült, valójában alig 21 éves. Barna ruha, zöld ing van rajta, nyakkendő nélkül. Két hóna alatt vasmankóval nyugodtan, udvariasan áll és amikor hellyel kínálják, néhány lépésre maga megy el székért. Mankóit meglepő biztonsággal kezeli, mint aki sohasem is járt mankó nélkül. Valóban így is van. — Bartha Árpád nem hadirokkant, hanem nyomorékon született. Ballába a térdéig ép, alsó lábszára azonban teljesen hiányzik és a térde alatt kifelé fordulva cipőbe bújtatott koros lábfej éktelenkedik. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy hol találkozott Szántó igazgatóval? A válasz rendkívül meglepő, de határozott: — Békésgyalán a rendőrségi fogdában — mondja — december 23-án vagy 24-én, a napra már egész pontosan nem emlékszem. Tehát nem a Margit-körúti katonai fogházban mint ahogy azt annak idején Szántónénak Budapesten mondotta! Ezt azonnal a szemébe mortdóm, mire bevallja, hogy Szántónénak valóban azt mondotta, hogy a Margit-körúton van a férje, de arra meg volt a maga oka. Egyébként is, mikorra ő Pestre ért, Szántónak már a Margit-körúton kellett lennie. Ilyen bevezetés után azután telekezd Bartha a maga és Szántó kálváriájának részletes elmondásába. Tizenöt évi börtön. Bartha ezután elmondta, hogy őt még 1921-ben tartóztatták le kémkedés gyanúja miatt. Azzal vádolták, hogy Jugoszlávia részére kémkedik és ezért félévi vizsgálati fogság után5 évi börtönre ítélték. Büntetésének kitöltését a Margit-körúti fogházban kezdette meg. A fogház egyik második emeleti cellájában volt elhelyezve és jól ismeri a Margit-körúti fogház belső életét, így többek közt elmondja, hogy a fogház 76. számu cellájában a halálraítélteket, a 78., 79. és 80. számi szobákban és az ezek mellett levő magánzárkákban pedig a kémkedés miatt elítéltek vannak elhelyezve. A súlyos ítélet ellenére most év szeptember 11-én a zalaegerszegi internáló táborba szállították, hogy ott mint elektrotechnikus, szerelési munkát végezzen. Itt a 12. számú barakkban lakott. Zalaegerszegről december végén Békésgyulára vitték, ahol táncként akarták kihallgatni tizenkét gymlai földműves kormányzósértést