Aradi Közlöny, 1926. augusztus (41. évfolyam, 170-195. szám)

1926-08-01 / 170. szám

1926. augusztus­­1i K­Ö­Z­LI H­N­Y A „Mogul“ halála. Emlékezés a nemrég elhunyt Margineantu Titusra. (Saját tudósítónktól.) Szomorú írást hozott a posta, szívből jövő kedves megemlékezést immáron néhai Margineantu Titusról, a na­pokban elhunyt aradi volt pénz­ügyigazgatóról, akinek kedves, megnyerő egyénisége örök emlé­kezésében marad mindazoknak, akik tisztelték, szerették, becsül­ték őt. Az emlékírás így szól: Huszonhárom évvel ezelőtt hal­lottam először ezt a különös szót: „Mogul.“ A temesvári dikaszté­­rium akkor még hepehupás folyo­sóin emlegettek e néven valakit. 1903. január elsején vonultak be a temesvári pénzügyigazgatóság­hoz szolgálatra a vármegyei szám­vevőségek rendelkezési állomány­ba került tisztviselői. Akkor már jó viszonyban voltam a most el­hunyt Marginean­u Titus várme­gyei főszámvevővel, ő volt a ti­tokzatos Mogul, akitől nagyon tartottak, de akit mégis szerettek emberei. A mai nemzedék nem tudja, mi volt huszonöt év előtt a vármegyei főszámvevő. Nemcsak oszlopos tisztviselője, de egyben pénzügyminisztere is a vármegyé­nek. Az ő kötelessége volt a szűkre szabott állami dotációból a nem fedezhető, de okvetetlenül és sürgősen fedezendő kiadásokra alapot találni, amelyekbe a belügy­minisztérium „zifferspionjai“ se köthessenek bele. A fő- és alispán­nak bizalmi embere kellett legyen­­ és a törvényhatósági bizottság­nak, az állandó választmánynak is mindenkor tagja volt. Ilyen állásba csak dzsentricsa­­­lád gyermeke juthatott be rendes körülmények között huszonhat éves korában. Annál meglepőbb volt, hogy Temes vármegye főis­pánja, Molnár Viktor, az alig egy év óta megyei szolgálatban álló, nemrég nősült Marginean­u Ti­­tust nevezte ki ebbe az állásba, ■sok régi tisztviselő mellőzésével. Sokan azon megütköztek, hogy görög keleti román ember, aki val­lását és faját soha meg nem ta­gadta, gyerekfővel ilyen karriert csinált. Az új főnök csakhamar megmutatta, hogy legény a tal­pán. Keményen fogta a gyeplőt és megtörte a renitenskedőket. A megyei tisztviselőkörök rövidesen rájöttek arra, hogy a főispán jól választott. Marginean­u Molnár távozása után is helyén maradt és négy főispán alatt szolgált, akik­kel sohasem volt összeütközése. 1902. végén, amikor az állam vet­te át a megyei számvitelt és a pénztári szolgálatot, az alispán az egész vármegye asszisztálása mel­lett kivitte, hogy a pénzügyi szám­vevőség megyei osztályának élén továbbra Margineantu maradjon. 1904-ben számtanácsos lett. We­­kerle a pénzügyi tanácsosi címet adományozta neki. Állami szolgá­latának elején az a mondás járta,­­hogy Termesvárott román pénz­ügyi hatóság működik, amennyi­ben az igazgató Draganescu Da­m­ien és a számvevőségi főnök Margineantu Titus görög keleti románok voltak. A jó tréfákat kedvelte Margi­­neantu és szűkebb társaságban sokszor éjfél utánig elmulatott. Másnap pontosan hivatalában volt, de fekete szemüveggel. Erről tud­ta meg a személyzet, hogy mu­latott a kompánia. Az azonban nem fért a fejébe, hogyha valaki másnap későn, vagy­­egyáltalában be­jöjjön hivatalba. _ Úgy vélte, mindenkinek olyan­ kemény a ko­ponyája, mint az övé. Mert nek kemény volt a koponyája, ke­mény a dereka és lágy a szíve. Szerette adni a rideg főnököt, de­ ahol lehetett és kellett, tűzbe ment embereiért. Kitűnő nevelője volt a fiataloknak és egyik tanít­ványa, K. Ferenc, ma a budapesti minisztériumban az egyenes adók legfőbb intézője. Az összeomlás idején Margineantu már osztályta­nácsos volt és a Károlyi-kormány krassószörényi kormánybiztosnak és főispánnak tette meg. Intrikák­ azonban megakadályozták ered­ményes működésében és nemso­kára visszatért Temesvárra, ahol Családja maradt. Itt, ahol harminc évet töltött, érte a Consiliul Diri­gent meghívása, s így lett aradi pénzügyigazgató. Felesége hódmezővásárhelyi kálvinista magyar leány volt, aki nemcsak maga tanult meg romá­nul, de vigyázott arra, hogy kál­vinista vallásban felnevelt leá­nyai is megtanulják az apa anya­­nyelvét. Margineantu hű fia volt nemzetének, szerető családapa, igazságos főnök és példás, hű ba­rát. E sorokat teszem le sírjára szerény koszorú gyanánt. (r. z.) Arad vár­os temetteti el tragikus sorsú művezetőjét A vizsgálóbíró letartóztatta a vérengző munkást. — Duma Arzén a vissza­eső bűnös. — A boncolás eredménye. — A polgármester a haldoklónál. (Saját tudósítónktól.) Hírt ad­tunk ma arról a megrendítő me­rényletről, amelynek Borbély Gá­bor, az aradi vízművek műveze­tője esett áldozatul. A gyár egyik munkása, Duma Arzén kilencgyer­­mekes családapa ugyanis abban a hiszemben, hogy Taugner, az üzem mérnöke által eszközölt, kü­lönben teljesen helyénvaló meg­bírságolását az üzem művezetőjé­nek köszönheti, egy hazulról ho­zott éles konyhakéssel a gázgyár előtt borzalmas kegyetlenséggel összeszurkálta Borbély Gábort, a­ki még az este folyamán belehalt súlyos sérüléseibe. A gyilkos mun­kást XT­ délelőtt hallgatták ki az ügyészségen, majd a vizsgálóbíró­­sághoz kísérték át, ahol ismételt kihallgatása után Orezeanu vizs­­gálóbíró letartóztatását rendelte el és az aradi törvényszék fogdá­jába utalta be Duma Arzént. •V­­I Visszaeső bűnös. A rendőri nyomozás megállapí­tása szerint Duma Arzént rendkí­vül iszákos, izgága természetű embernek ismerték és nem az első ■eset, hogy összeütközésbe került a büntetőtörvény paragrafusaival. Duma Arzén prototípusa a vissza­eső bűnözőknek és apróbb bűncse­­leményekért már több ízben volt lakója az aradi törvényszék fog­házának. De emberölési kísérlet­ért is büntetve volt már. Még a háború idején történt, hogy Duma Arzén egy ízben fegyvert emelt századparancsnok­ára. Gyilkos tet­tét sikerült megakadályozni és akkor azzal büntették meg, hogy a legiszonyatosabb offenzíva ide­jén közvetlenül az állások elé küldték ki három teljes napon át tartó őrszolgálatra. Duma azonban csodálatosképpen megmenekült a haláltól. -A boncolás. Az aradi közkórház halottas­kamarájában Mândru ügyész jelen­létében ma délután boncolta fel Borbély Gábor holttestét Bra­­dean Athanas dr. vármegyei főor­vos. A boncolás megállapítása sze­rint Borbélyt a mellén, a jobb karján és a jobblágyékán köny­­nyebben sebesítette meg Duma Arzén kése, míg a feltétlenül ha­lálos döfést a gyomrába kapta a szerencsétlen sorsú már vezető, a­kinek a borzalmas szúrás a máját roncsolta össze, és halálát okozta. Rohn polgármester a haldoklónál, Borbély Gábor tragédiájának a híre mély megdöbbenést keltett az aradi városházán is, ahol min­denki szerette ezt a szorgalmas, becsületes munkásembert. A véres esemény után még tegnap délután dr. Robu János polgármester meg­látogatta a kórházban a szeren­csétlen művezetőt, aki akkor még élt. Borbély megismerte a pol­gármestert s azt mondotta: — Jaj, polgármester úr, meg­halok. Robu János dr. biztatta, hogy erős szervezetével talán felküzdi a vérveszteséget és felgyógyul, de Borbély úr tétlenül rázta a fejét — Csak a három gyermeke­met szeretném még látni. — mon­dotta. — Istenem, mi lesz velük? A polgármester meghatóban ígéretet tett, hogy tőle telhetőleg segélyezni fogják a családot. A város rendezi a temetést, v Ma délelőtt szóba is került a permanens­­bizottság ülésén Bor­bély Gábor családjának ügye s annak konkrét tárgyalását hétfőre határozták el. Szó van arról, hogy az elhunyt több havi fizeté­sét utalják ki gyorssegélyképein az özvegynek. Többen azon a vé­leményen vannak, hogy ezzel csak pill­natnyilag segítenek a­­kenyérkeresőtől megfosztott csa­ládon. Borbély Gábor kötelessé­gének teljesítése közben halt meg , így a városra, illetve a városi üzemekre hárul az a feladat, hogy biztosítsa valamilyen állandó se­­gélylyel művezetőjének hátrama­radt családját. A permanens bi­zottság határozata szerint a meg­gyilkolt Borbély Gábor temetésé­nek költségeit a város vezetősége fedezi. Amikor a főorvos nagyobb úr a polgármesternél Zavarok két ellentétes miniszteri intézkedés körül . Arad város vezetősége feliratban kéri a hatásköri ösz­­szeütközés kiküszöbölését. (Saját tudósítónktól.) Érdekes feliratot készített ma Arad város vezetősége a belügyminisztérium­hoz, amelytől egy furcsa anomá­lia, egy különös hatásköri ösz­­szeütközés megszüntetését kéri. A Statutul­ Funcţionari előírása szerint a város fejének, a polgár­­mesternek joga van szóbeli vagy írásbeli dorgálásra, vagy 15 napi fizetéselvonásra ítélni valamely tisztviselőjét. A január 1-től élet­­belépett új közigazgatási törvény azonb­an elveszi a polgármester­nek e jogát s azt a permanens bi­zottságra és a polgármesterre együttesen ruházza át. Eddig még rendben lenne az ügy. Azonban a márciusban megjelent — az egészségügyi minisztérium átszzer­vezéséről szóló­­ törvény kimond­ja, hogy a város főorvosának jogá­ban áll a hivatalához tartozó tiszt­viselőkre, akár egészségügyi, akár adminisztrációs szolgálatot vé­­­­geznek, saját hatáskörében kiszab­ni a fenti két büntetést. Tehát a polgármester alá tartozó főorvos­nak több joga van, mint felettesé­nek. Sőt. A polgármester nevezi ki a főorvosi hivatalhoz a tisztvi­selőt, aki­ egyedül, saját hatáskö­rében nem büntethet meg. A főor­vos azonban igen. A törvény elő­írja még, hogy a fegyelmi bizott­ságban a főorvosnak is helyet kell foglalnia. Épen ezért a város ve­zetősége ma feliratot intézett a minisztériumhoz, hogy tegyen megfelelő intézkedést e különös állapot megszüntetésére s egyez­tesse össze a két ellentétes intéz­kedést. Mivel pedig megszavazott és szentesített törvényről van szó, új javaslatot kell készíteni, a­mely az őszi ülésszakban a képvi­selőház elé kerül. A város vezető köreiben nagy érdeklődéssel vár­ják a minisztérium döntését, illet­ve a parlament esetleges állás­­foglalását.­­ Aradváros megsegíti a Fe­­renc-téri iskolát. A permanens bi­zottság mai ülésében a Mihai Vitézül (Ferenc)-téri polgári iskola kérvényé­vel foglalkozott. Mint megírtuk, az iskola arra kérte a várost, hogy a vizet és tűzifát ingyen kaphassa. A bizottság elhatározta, hogy az isko­lán szükséges javításokat elvégezteti és ezenfelül fedezi erre az évre tűzi­fa szükségletét. Ez azonban csak erre az évre szól s a város fentartot­­ta magának a jogot, hogy a jövő év­ben visszavonhassa ezt a kedvet­ ményt. ........ ....4..... Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és hájbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köztudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IQMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vér­nyomást az agyban és­ meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagy üvegben Arad és vidékén, gyógyszertárakban és fű­szerüzletekben. ,Ij. 4§581

Next