Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)
1-2. szám - Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében
Sisa József A TURAI SCHOSSBERGER-KASTÉLY AZ ÚJABB KUTATÁS TÜKRÉBEN A Pest megyei Túrán álló Schossberger-kastély a 19. századi historizmus figyelemre méltó emléke. Összetett tetőidomú, neoreneszánsz-francia neobarokk stílusú főtömbje és a hozzá kapcsolódó nagyszabású, olaszos megfogalmazású télikert a maga műfajában Magyarországon rendkívüli. Nem véletlen, hogy az épület az elmúlt fél évszázad során több kutató érdeklődését felkeltette. Csak hogy a fontosabbakat említsük: először Ybl Ervin foglalkozott vele érdemben Ybl Miklósról 1956-ban kiadott monográfiájában, majd Kelényi György szerepeltette a kastélyépítészetről szóló, áttekintő jellegű munkájában, és végül Borossay Katalin írt róla monografikus tanulmányt. Valamennyien körültekintően jártak el, munkájukat az akkor rendelkezésre álló információkra alapozták. Időközben azonban újabb adat került elő az épületről a szerzőségre vonatkozóan, amely módosítja eddigi tudásunkat, továbbá a nemzetközi és stiláris összefüggések is világosabban jelennek meg előttünk. Ezáltal mód nyílik a jeles épület újabb, remélhetőleg immár hitelesebb és teljesebb értelmezésére. Ybl Ervin a kastély építészének Ybl Miklóst jelölte meg. Az épületről a mai napig eredeti terv vagy egykorú írott dokumentum nem került elő. Ybl Ervin a szerzőséget Hevesy Andor közlésére alapozta, akinek a személyében a Schossberger család egyik későbbi tagját lehet sejteni. Egészen mostanáig ez alapján szerepelt a nagy építész a turai kastély tervezőjeként. A korszak magyarországi kastélyépítészetében Ybl Miklós (1814-1891) valóban kiemelt szerepet játszott, a nevéhez fűződik a legnagyobb számú kastély tervezése, illetve átalakítása. Ennek köszönhetően a mai napig előszeretettel tekintik őt különböző kastélyok tervezőjének, akkor is, ha nem áll rendelkezésre semmiféle megerősítő dokumentum, sőt néha akkor is, amikor ez bizonyítottan nem igaz. Vagyis Ybl Miklós az archetipikus kastélyépítész - és egyébként is az ország legtekintélyesebb 19. századi építésze -, akinek a nevével kastélyt kapcsolatba hozni kézenfekvőnek tűnt, annál is inkább, mert a szóban forgó épületnek és építtetőjének ez különleges presztízst biztosított. Valószínűleg ez befolyásolta Ybl Ervin adatközlőjét is, és így került forgalomba Ybl Miklós neve a turai kastéllyal kapcsolatban. Maga Ybl Ervin egyébként nem egyértelműen viszonyul az épülethez: egyrészt elismeri kvalitásait, és térkompozícióját az Operaházával hozza kapcsolatba, másutt viszont Ybl azon, budapesti alkotásainak színvonalát el nem érő munkái közé sorolja, melyek „kiesnek oeuvre-jéből". Az épület tényleges szerzőségére nézve előkerült egy kortárs nyomtatott forrás. A Vasárnapi Újság egyik 1885-ben megjelent közleményéről van szó, amely az Országos Kiállítás erdészeti pavilonját, illetve annak építészét, Bukovics