Athenaeum, 1837/1. félév

1837-06-08 / 46. szám

A ^ 50 S (Kl (ü) Q5J® Tudományok’ és szépművészetek’ tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA, rest. Junius* §­kán, 1837. 46. szám. Tartatom: Dramaturgiai töredékek. Folytatás. (Vörösmarty), 361. 1. — A’ sír (Erdélyi János), 365. 1. — Töredékek. Morier’ regényeiből. Folytatás. (Petrichevich Horváth Lázár), 365. 1. — A’ fekete szo­­ba (Nyitrazerdahelyi Lőrincz) , 367. 1. — Egyveleg. 368. 1. Ki erő nélkül nyúl a’ költés* tárgyaihoz , abból semmi esetre nem várhatunk egyebet lélektelen versfaragónál *s az illyenre nézve a* szépnek nagynak minden törvényei hiában fü­ggesztetnek ki. El­lenben minél több erő lakik valakinek keblében, annál nagyobb si­kere van rá nézve a’ theoriának. Kölcsey. K­ramaturgiai töredékek. ( Folytatás. ) IV. Elrendelés. A drámai elrendelést máskép a’ színmű’ oe­­conomiájának nevezhetni, ’s ez utóbbi h­a nem egészen művészileg tiszta ; de minden esetre tanulságos kifejezés, különösen a’ szí­ni hatást illetőleg. Valamint a’ gazdálkodás­ban, úgy itt, a’ legnagyobb erő mellett is csak az által érhetni a’ kivánt sikert’s hatást, ha minden a’ maga helyén ’s idejében adatik elő; ha az iró okos gazdálkodással oda tart­ja ’s fordítja erejét, hol arra legnagyobb szükség van ’s nem pazarolja el időnek előt­te ’s ollyan helyekre, mellyek’ kiemelése az egésznek inkább árt, mint használ. A’ dráma’ helyes elrendelése minden egyéb tulajdonok fölött az, melly színi ha­tást arat. Sok darabot látunk, melly minden belső silánysága mellett is nagy hatással bír; ’s mind ezt nagyobb részint jó szerkezetének köszöni; azon rendnek, melly a’ helyes arány­­nyal ’s jól egymásba fűzött részekből egy vi­lágos, természetes folyamaté ’s változatosan meglepő , kerekded egészt varázsol elő. Itt van alkalma a’ költőnek úgy vetni meg­ a’ mű’ alapjait, hogy minden, belső’ki­fejlődés által menjen végbe. E’ szó, kifejlődés magában foglalja mind azt, mit mondani akarunk. A’ kifejlődés fel­teszi, hogy valamelly cselekvény’ kezdetén jelen vagyunk, szemünk’ láttára ,bonyolódik el érdekes ’s egymásba szőtt ch­aractereivel és helyzeteivel , fölemelkedik az érettség’ fokára, hogy onnan vége felé szálljon ’s egy fátyoltalan képét tárja ki előttünk az élet’ ko­moly vagy víg szakaszának, mind azon meg­indító nagyszerűségével a’ szenvedésnek , vagy nevetséges vonalaival a’ gyarlóságok­nak , melly feszült várakozásban tartotta lel­künket. Félre ne értessünk, midőn a’ cse­lekvény’ kezdetét említjük, annak csak vi­­szonlag kell kezdetnek lennie a’ többi ré­szekhez képest, hogy belőle emelkedést ’s hanyatlást hozhassunk ki, mert ide is érte­tik Horatius’ tanítása: Nec reditum Diomedis ab interitu Meleagri, Nec gemino bellum Trojanum orditur ab ovo, Semper ad eventum festinat , et in médiás rés, Nec secus ac notas auditorem rapit. Igen helyes tan, ’s méltó mélyebb visgálat­­ra. Ki igen elől kezdi a’ történetet, hegye- 46

Next