Athenaeum, 1838/1. félév
1838-04-08 / 27. szám
421 422 négy osztálya van: 1) főtábornagy, főadmirál , birodalmi kancellár , főkomornok; 2) tábornok, admiral , valóságos titkos tanácsos és status-minister; 3) altábornagy, aladmirál , titkos tanácsos ; 4) tábornagyi őrmester, ellen-admirál, komornok, valóságos status-tanácsos ; 5) brigádos , kapitánycommodore , status - tanácsos ; 6) ezredes , collegium’ tanácsosa ; 7) alezredes , tanácsos, hajó-kapitány; 8) őrnagy , collegium’ ülnöke ; 9) kapitány, czímzetes tanácsos; 10) alkapitány ; 11) tengeri ügy’ titoknoka; 12) hadnagy; 13) alhadnagy; 14) zászlótartó. — A’ nyolcz első osztály örökös, a’ négy utolsó személyes nemességet kölcsönöz. E’ nemesség személyétől ’s birtokától adót nem fizet , nem áll testi fenyíték alatt, sőt saját’s gyermekei’személyében katonáskodni nem tartozik. — Későbben Nagy Péter maga, mint a’ nystadti békekötés’ alkalmával , ’s még inkább utódjai, ezen érdem-nemesség mellett elismerték részint a’ belföldi régi , részint pedig a’ külföldi beköltözött nemességet. Így támadott II. Katalin’ nemesség-rende , mellyet I. Sándor, bizonyos okoknál fogva, trónfoglalása után kevés nappal , változtathatom alaptörvénynyé emelt. A’ nemesség’ főbb jogai következők. A’ fő - vagy kormányzó’ helybenhagyásával minden három esztendőben tartományi gyűlést tart, mellyben tisztviselőket választ ’s belügyeiről tanácskozik. A’ kormányzónak ezen ülésekben nem szabad jelen lenni , vagy a’ tanácskozásba akármiképen befolyni. A’ nemesség végzéseit a’ kormányzónak ’s belügyek’ ministeriumának terjeszti elejbe, vagy épen, küldöttség által,a’ czárnak és senatusnak. A’ mondott választások leginkább a’ különbféle bírákat, ’s a’ politicai igazgatásra nézve , a’ kerületi marsallokat tárgyazza. Főmarsallnak kettőt candidálnak, ’s ezek közül választ a’ kormányzó. A’ gyűlések a’ főmarsall’ elnöksége alatt mennek végbe. A’ nemesség nem elválhatlanúl köttetik össze a’ személylyel, mert azt, hűtlenség’ esetén kívül, elveszthetni még áleskü vagy hitszegés , gyilkosság, rablás ’s akár miféle tolvajság, továbbá hamisítás ’s általában azon bűnök által, mellyekre a’ törvény testi büntetést ’s becstelenséget szab. Ez esetekben a’ nemes előbb nemességéből kivetkőztettetik, ’s úgy esik testi büntetés alá. Figyelemre méltó különösség az is, hogy a’ három nemzedéken ált folytatott személyes nemesség örököst szül. A’ nemes jószágot jobbágyokkal , vagy rabszolgákat föld nélkül is bírhat, jobbágyának szabadságát ’s földet is szabadon adhat el. Földe’ korlátlan birtokában van , mert itt regálét csak korona- jószágokon ismernek, stb. A’ mi pedig fődolog, a’ nemesség örömestebb alkalmaztatik a’ hadi, ’s polgári szolgálatban , mi a’ felebbi osztályzat’ hatását vagy annak legalább egy részét szemlátomást megsemmisíti. 2) A’ városrend’ következtében a’ polgárság e’ következő részekre oszlik. Legelsőkben is a’ városok’ könyveiben felhordatnak a’ házakat vagy más ingatlan jószágot bíró polgárok. A’ városkönyv’ második részét az úgy nevezett egyesületek’ (Gilde) tagjai foglalják el. Hogy valaki, származását ’s keresetét nem tekintve, az első egyesület’ tagja lehessen , 50,000 rubeltól kell adót fizetnie; a’ második ’s harmadik egyesületek’ tagjai illetőleg 20,000 és 8,000 rubeltól fizetnek adót. A’ városkönyv’ harmadik része a’ czéhbelieké. Ide tartoznak a’ kézművek’ mesterei ’s legényei. Következnek az idegenek, mennyiben a’ város’ polgársága’ munkálatiban részt vesznek, ’s ezeké a’ városkönyv’ negyedik része. Ötödik helyen állnak a’ nevezetes, vagy tiszteleti polgárok, mint: volt felsőbb tisztei a’ városnak, ’s olly tudósok ’s művészek, kik academiai oklevelekkel ellátvák. A’ városkönyv’ hatodik ’s utolsó részébe iratnak be , kik foglalatosságoknál fogva nem tartoznak az előbbi öt részbe. — Jószágaikat a’ polgárok szintolly szabadon bírják, még a’ föld alatti ásványokra nézve is, mint a’ nemesek. Műhelyeket ’s gyárakat különös engedelem nélkül állíthatnak fel, ’s földeket szabadon vásárolhatnak ’s bírhatnak. Nevezetesen az egyesületek’ tagjai szabadon űzhetnek kereskedést. Különösen az első egyesület’ tagjai nagykereskedők e’ szó’ legtágabb értelmében ; a’ második egyesületéi a’ külföldi kereskedésben nem vehetnek részt; a’ harmadikéi csak kiskereskedést űzhetnek. Az egyesületekbe beléphet akárki, nem is szükséges , hogy a’ felebb mondott pénzmennyiséget előmutassa, csak hogy az illető adót fizesse. Minden nevezetes vagy tiszteleti pol-