Athenaeum, 1838/1. félév
1838-01-04 / 1. szám
8 tagjait összefogni, maga alá rendezni, hogy a’ különben természeti lény csak általa határoztassék. Az ember lényegesen lelki való , ’s ezért rajta mindennek, a’ mi természeti , hátra kell lépni; épen azért magától érthető, hogy mint minden, úgy ezen függetlenség is csak lelkileg erős emberek’ sajátja lehet, midőn a’ lelkileg gyengék’, silányak’ egész életére csillagnak, ’s egyéb illy neműeknek hatalmas befolyások van. Mint a’ gyermekek, nem csak míg mint élődő növények, szüleik’ emlőin függenek, hanem egész addig, míg az öntudatos lélek némi önállást nem vívott ki magának, azon nevezett kishatalmak’ korlátai alatt élnek, épen így az első, az ő kifejlődésének bölcsőjében fekvő emberiség is. Az első emberiséget gyermeki korában a’ természet’ ölében aludni olly csendesen, olly szakadás nélkül azzal együtt élni látjuk, ’s ezért a’ csillagi jóslatok, eísiók az emberiség’ ezen korában bírhattak némi jelentménynyel. Hanem a’ hosszú, a’ csendes és unalmas álmát, mindent összerázó fölébredés követte, — a’ feleszmélt ember elszaggatta a’ békákat, mellyek őt a’ természethez csatolták, azzal, mellynek kebelén feküdt olly sok ezer éveken keresztül, most csatára kel, — nem hálátlanul, mert ember köteleket, ha mézesek legyenek is, jótéteménynek nem tarthat. Az év ’s nap’szakai változását korunkban csak gyengébbek, betegesek érzik meg, — a’ nyavalygók, kikben épen ezért a’ lélek sincs teljesen vidor erejében , a’ nap’ különböző szakaiban roszabbul érzik magokat; — az őrültek, kikben az öntudatos lélek lenyomva tartatik, a’ nap’ különböző részeiben, jelesen éjjel, iszonyú dühösek. Hanem egészséges emberekben alig van többé nyoma a’ természettel összefüggésnek, ’s a’ szerint a’ mint a’ szabad lélek magát mélyebben megfogván szabadságát , azt mind inkább magáévá teszi, ezen egybefüggesztő lánczok, végre egészen elmállanak. Nem tagadhatom, hogy kivált az éghajlat nagy befolyással bír az ember’ képződésére. Hol a’ természettől nem csikarhat ki az ember magának elegendő szabadságot, ott históriai tett nincsen. A’ felső éjszakán ’s az egyenlítő’ égető homokjában lakó eszkimók ’s négerek tán soha sem fognak bölcsőikből kibontakozhatni. (Egyébiránt, hogy minden nem függ az éghajlattól, mutatja Görögország’ példája, — mi volt az hajdan ’s mi most!) A’ tájnak, mellyen él, minősége szinte sokat tesz az ember’ fejlődésére nézve. A’ nagy hegyekkel körűl vett, egyéb részektől elzárt, folyam nélküli roppant síkságok, miilyenek közép Ázsiában, közép Afrikában ’s néhol Európában is láthatók, szinte mutatják, hogy ott az emberi élet’ fejlődése is el van zárva. Itt nomadicus népzsiványok sátoroznak ’s hajtják gulyáikat legelőkről legelőkre, a’ földművelésről semmit sem tudva. Illy nép öntötte el Európát a’ nagy vándorláskor, illyenek voltak apáink, kikVolgától egész a’ Dunáig belegeltették karmaikat ’s itt a’ más tájon egy kevéssé idomulván, némileg históriai néppé váltak, legalább gátjává Európának az ásiai elem, a’ török’ legyőzése ellen. — A’ folyam-táj termékeny föld, ’s már itt földmivelés, állandó lak, munka, így csata, pártoskodás , következőleg már história is van. A’ tengerpart-tájakon a’ föld nem termékeny, hanem sík tenger nyílik az ember előtt, melly őt tovább menni izgatja. Tenger öszszeköti , súrlódásba hozza a’ népeket ’s épen nem választja el, mint Horácz éneklé. A’ tenger által közlekedés terjeszté a’ különböző földrészekre a’ műveltséget; Pireniciának Spanyolországban, Görögországnak Italiában voltak gyarmatai, Europa’ ’s Afrika’ partjain, így kis Ázsiában hajdan ugyan azon miveltség nép lakott, ’s lakni fog jövendőre bizonyosan, ha a’ török despotismus — mert a’ zsarnokság a’ viruló mezőket is képes kopár földdé silányítni — saját honába Afrika’ ’s Ázsia’ belsejébe visszanyomatik. — Minden népnek van bizonyos sajátsága, mellyet népszellemnek nevezhetünk, mellynek szinte hatása van az ember’ fejlődésére. A’ meddig csak a’ népek’ történetét felvihetni, látható az egyes nemzetek’ ezen typusának állandósága. A’ görög hitel, olasz alattomosság, franczia tűz, ’s könnyelműség, angol hidegvérűség, muszka rondaság, német csín mindenek előtt ismeretes, így a’ magyar gőg (tudjuk, hogy csak a’ zsidóknak ’s magyaroknak van saját istenök — magyarok’ istene , Izrael’ istene), — így vannak családi minőségek, mellyek nemzedékekről nemzedékekre szállanak, le-