Athenaeum, 1838/1. félév
1838-01-28 / 8. szám
a’ kis Kiutasa, TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMŰVÉSZETE H.’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHELLETI VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA. MXsODIK. ÉT, J—■■ Első félév. l*est , jujiiuirius' 38. 1838. 8. szám Tartalom : Szín-, szag- és ízbeli tünemények a' növényországból (Katona Gejza). — Javaslat a’ színészet’ ügyében (Egressy Gábor). — A’ két brammn. Folytatás (Vajda). — Hanyászati szemle (S. F.). Szín szegi és ízbeli tüneményei a’ növényországból. SZÍN. A’ természetben legközönségesebb szín a’ zöld. Maga a’ jótevő anyatermészet már úgy akará rendelni, hogy a’ szentre legvidámitóbban ható zöld szín legyen fürdtekénken a’ legterjedtebb. E’ színnek bizonyos festék teszi alapját, melly a’ növény’ sejtszövetében foglaltatik, ’s kinyomás, megszűrés, fölmelegités és ülepedés által onnan kivonathatik. A’ növényben világ’ közbejárultával képződik ki. Savítás (oxydatio) által eleinte sárga, aztán veresre változik. Elsavítással (anoxydatio) kék, 's majd ismét vörösbe megy át. A’ zöld szín tehát olly közép helyen áll, honnan azt a’ savító-növekedés (savítás) sárga-veresre, a’ savító fogyás (elsavítás) kék-veresre változtatja. Ezen átváltozó színek’ lépcsőzetében ilyen rendkört vagy vonalat lehetne Schüibler és Köhler’ vizsgálatai után alkotni: 1 veres, 2 narancs-veres, 3 tiszta narancs szín, 4 sárgásé narancs, 5 sárga, 6 sárgás-zöld — zöld — 6 kékellő-zöld, 5 kék, 4 viola-kék, 3 tiszta violaszín, 2 vereslő violaszín, 1 veres. Ezen rendkört vagy vonalat némikép a’ mágnestűhöz hasonlíthatjuk, mellynek tevőleges oldala, t. i. a’ sárga-piros, a’ mágnes’ éjszaki ágának felel meg; a’ nemleges pedig, t. i. a’ kékveres, a’ délinek. A’ növényországnak földirati áttekintése is igazolja ezt, ugyanis a’ javítás’ növényei — sárga-piros — az éjszaki földrészen díszlenek kitűnőleg. A’ zöld, mint fölebb mondók, mindenütt legbővebben jó elő. Ezen sokféle szín’ kifejlődése függ az éghajlattól, év’ szakaszitól, föld’ minőségétől, idő’ viszonyaitól ’s főképen a’ világosságtól. Tudjuk, hogy az árnyékban tengő növények halványak, a’ napfény sütötte növények pedig, mellyek hegyeken nőnek, sokkal elevenebbek. A’ napfénynek kitett gyümölcs szinte sötétebb szinűi , sőt sok növény van, melly időszakonként a’ világ’ fokához képest más más szint élt fel. A’ változó Hibik, reggel halovány, délben veres, estve rózsaszínű, épen olly hirtelen változtatják színeiket a’ Dákócska, sokszínű Ibolya ’s változó Szaka. Több együttnemzék (syngenesistae) mint Cziczkóró, Bikercz; több ernyősök (umbellatae) mint Baraboly, sárga