Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-26 / 42. szám
703 Aztán a’ hölgy’ jobbjára ültető Michel Angelót, ’s maga baloldalán fogott helyet. E’ jelre minden jelenlevők letelepedőnek, ’s a’ sütőleány, ki fölkoszorúzva mint ég’ békéjét hozó angyal jelent meg, kedves mosolylyal tekinte a’ két nagy művészre, megfogó kezeiket, ’s egyesítve azokat, azon kecsesei, melly benne olly kedves vala, monda : — Legyen barátság a’ művészetek közt, ’s egyesítse őket a’ szerelem — ’s a’ két művész megszorító egymás’ jobbját, ’s érzésteli pillanattal feleltek egymásnak. Ekkor a’ vendégek , megtöltvén habozó itallal öblös kelyheiket, kéjjel éltetők a’ két nagy mestert és a’ szép hölgyet, ’s vigadva ismétlők: — Legyen barátság a’ művészetek közt, ’s egyesítse őket a’ szerelem. Korányi Samu: Magyar játékszíni krónika. Máj. 13. Hedvig. Máj. 14. A’ színház’ egyedüli javára fölemelt áron bérletszünéssel: Ole Bull’ hangászati acadedemiája, két szakaszban. I. szakasz: Eskü’ opera első felvonása. II. szakasz : 1) Ouverture a’ „Tolvaj szarka'4 czimír operából. 2) Ilecitativo adagio, amoroso con pollaca guerriera szerz. és előad. Ole Bull. 3) Aria ,,a’ Puritánok 44 czimír operából, éneklé egy mitkedvelőné. 4) Adagio religioso szerz. ’s előad. Ole Bull. 5. Az álom, Nell Johanna bárónő’ költeménye , muzsikára tette Hackel, zongora és violoncell kísérettel; éneklé Sátorfy , a’ zongorát játszó Erkel karmester, a’ violoncellt Schlesinger. 6) Magyar hangok szerz. ’s előadá Ole Bull. Máj. 15. Lear király. Lear Megyery. Máj. 16. Pajzán ifjú. Máj. 17. Zrínyi. Máj. 18. Nőragadás az álorczás bálból. Máj. 10. A’ színház zárva. Máj. 20. Peleskei nótárius. Máj. 21. A’ pesti színpadon először: János, Finnland’ herczege. Színj. 5 felv. Irta Weissenthurn Johanna, fordította Kossuth Lajos. Máj. 22. Csel. Máj. 23. Intermezzo. Szerdán máj. 29-d. a’ karszemélyzet’ jutalmául először fog adatni: Don Juan. Nagy opera Mozarttól. — Nyomatik Budán * a’ magyar kir. egyetem’ betűivel 704 Egyveleg. A’ tajték. — A’ tajték fehér, föld’ tekintetű, mindig puha, de száraz tapintata ásvány. Ezekben vagy veseidomu darabokban találtatik Serpentin kövek közt, Egribosban Negroponte’ szigetén , Eszki Sehirben Anatoliában, Brossában az Olympus’ aljában, Baldisseronál Piemontban , Cornwallis’ Serpentin telepjeiben , stb. Mikor kiásatik , puha , kövér ’s habzik mint a’ szappan ’s ez okból a’ tatároktól ruhamosásra használtaik. Az ismeretes tajtékpipák tajtékból csináltatnak, majdnem úgy mint a’ cserépedény. A’ Németországban divatos tajtékpipák először faggyúban, utóbb viaszban főzetnek ki, végre megsikároltatnak. Uj világítás. — Az austriai Lloyd társaság Triestben nem rég új világítási rendszerrel tön próbát. Parabolidomit és 72 gyulpont távolságú kristálytükör, Selkowszki által föltalált gyertyával világítva , téteték föl a’ kikötő’ szélén egy magas duezra. A’ tükör’ világossága az egész kikötőt és a’ város’ közel részét úgy megvilágító mint a’ teljes hold, ’s 600 lépésnyire a’ tükörtől a’ legkisebb írást könnyen lehete olvasni. Uj próba is téteték rész idő’ alkalmával és nem kevesebb sükerrel. — E’ világítással még van némi nehézség összekötve, de a’ föltaláló reményű, hogy fog rajtok győzedelmeskedni. Oyttrittlesfákat késő fagytól megvédni. — Ez úgy történik, hogy télen a’ fák’ gyökerei kitakartatnak, megkötendők 's így a’ nedvet a’ fába későbben eresztök, így a’ virágzás egypár héttel későbbre marad, tehát a’ hideg nem olly könnyen árt neki. Francziaországban több kertész kisérté e’ módot már meg, melly hasznosnak mutatkozik, főképen mandula , baraczk , cseresznyefáknál. Goethe. — A’ melegség és világ legnélkülözhetlenebb életgyönyörei valónak Goethének. A’ telet utálta és gyakran mondó tréfálódva: az ember magát őszszel felakasztaná , ha a’ tél’ undoksága felől valódi előképzelete lehetne. Valamint Schiller a’ gyümölcsszagot, főleg a’ dohos , elért, csaknem rohadt almának szagát szerette, úgy Goethe a’ bezárt, csaknem büdös szobalevegőt. Csak nagy fáradsággal lehetett rá venni, hogy ablakot nyisson ’s dolgozó és háló szobáját kiszellőztesse. Kész szagok iránt nem volt érzékeny, hanem a’ legkisebb rendetlenség iránt szobájában. Ha egy könyv vagy ív papiros az asztal’ szélével nem volt közegyenben, az neki rendkívül kellemetlen volt. Szinte nem szenvedhette , ha valaki a’ gyertya’ hamvát élvévé. Ellenére volt, ha valaki kérdező : hogyan van ? Többször mondá szeszélyesen: „Szemtelenség valakitől kérdeni hogyan van, ha kedve vagy hatalma nincs rajta segíteni.“ A’ betegséget Goethe a’ legnagyobb földi csapásnak tartá. David, az éneszes. — Olaszországban a’ művészi lelkesedés főpontjára hága. A’ most annyi hírt arató dalnok, David, anconai első tenorista, majd mint egy dalra tiszteltetik. Sonettek és koszorúk hullottak számára. Egyik versezetben a’ művészt a’ daliás’ tökéletes mesterének , minden élő dalnokok’ fejedelmének , Olaszország’ gőgének, Ancona’ csodafiának és Europa’ gyönyörének nevezik. A’ tetszés’ viharáról fogalmat is nehéz kapni. Az előadás után fáklyákkal kisértetik haza. Egyik későbbi előadásakor tizenháromszor hivaték. Ifjak’ javító háza, — Ujyork, Philadelphia és Bostonban javító házak építtettek ifjak’ számára. A’ legszükségesebb tárgyakban, oktatáson kívül, tanítást kapnak a’ székcsinálók, szabók, vargák, szegcsinálók’ stb. mesterségében. A’ leányok mosni, varrni és főzni tanulnak. Huszadik évükig az intézet gyámkodik fölöttök. Ha a’ tanítványok utóbb nem viselik magokat jól, vissza kell az intézetbe térniek. Nem hibáznak serkentések a’ jóbani versenyzésre ’s a’ kötelességek’ teljesítésére, érdemjegyek és intések által, így új föld készíttetik az új vetésnek. Az ujyorki intézet’ költsége 23,000 dollárt tesz , a’ tanítványok’ munkái- és ajándékokból pedig 25,000 dollár vezetik be. A’ vese-sült-evő. — Nem rég egy fiatal elegáns belépe egyik párisi étházba, tengeri csigát rendele magának és diablisi bort, ’s el kezdé éhét csillapítani. Nem sokára egy másik vendég érkezik meg, a’ csigaevővel szemközt ül le, ’s egy adag vese-sültet kér. A’ dandy nyomban kiált a’ pinezérnek , vigye el terítékét a’ másik asztalhoz. Nem ülhetek, úgymond, olly emberrel egy asztalnál, ki étvágyát vesesülttel csillapítja A’ pinezér követé a’ parancsot; a’ sültevő nem zavartatá magát az által. Miután a’ piperöcz készen vala csigáival, szelíd vállütést éreze. A’ sültevőt látá maga előtt, a’ barátságosan így szólót: ,,Ön megvető velem egy asztalnál enni, de nem vetendi meg velem párbajra kelni.“ — Másnap a’ csigaevő sült iránti iszonyát egy szép vágással arczáján fizeté le. Egyetemek’ száma Európában száz négy, a’ tanulóké bennök hetvenkilencz ezer. Kávéházak. — Bécsben 88 kávéház van, Párisban 6,000.