Athenaeum, 1839/2. félév
1839-09-19 / 23. szám
TUDOMÁSÍTOK’ ÉS SLEEPMÜVESZETEK’ TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEUET, VÖRÖSMARTY. »E rkeszti társ. BAJZA. «-ime HARMADIK ÉV. XVII---------------- Második félév. Pest« September’ 19. 1839. 23. szám. Tartalom Az ösiségről (Fogarasi János). — A’ bakui szent tűz (Sz. E.). — Szótlan szerelem. Folytatás (Lukács Lajos). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg. A a iisiségről. A’ kinek emberekkel van dolga, annak mindig az emberekhez is kell alkalmazkodni. Innen a’ törvényhozó és kormányzó akár a’ maga ideálját, akár valamelly általános politicai vagy népgazdasági eszményt rögtön nem valósíthat, hanem csak úgy, ha az emberek’ gondolkozása’ módját, régibb szokásait és törvényeit is tanácsul veszi. ’S még az egészen rászabható törvényt ’s szokást sem törölheti el egyszerre és egészen , hanem csak lépcső- ’s részenként, különben ellenszegülésre, vagy legalább bizalmatlanságra adhat okot, mellyeket mindenek fölött kell kerülnie. Egyik nagy résznak tartatik polgári intézkedésünkben az ősiség. Áll ez leginkább abban, hogy ősi nemesi fekvő, bár saját javait akárki csak fölötte ritka esetekben idegenítheti el örökösen, mert legtöbbnyire a’ vevőt az eladónak holta után ennek örökösei perbe foghatják, ’s ezen pert meg is nyerik, azaz: visszaváltják tőle a’ nemesi fekvő ősi jószágot (Verböczi’ első rész, 58, 59, 61. czímeinél, 1723: 47 törvényczikkelynél, Táblai lapok’ 85-dik lapján 4-dik felső ítéletnél fogva stb.); ha pedig a’ veréssel meg nem kináltattak, (Verbőczi’ első rész’ 60-dik czíme szerint) az eladó’ éltében is. Az ösiséget hazánk’ egyik nagy fia, gróf Széchenyi István, kivált hitel’ tekintetében, már jól megingatta. De legyen szabad nekem is ezen tárgyat több oldalról is megvitatni, talán figyelmet gerjeszthetek törvényhozásunknál, vagy azoknak, kik a’ tárgyat még jobban tudják, bővebb fejtegetésre nyújthatok alkalmat; annyival inkább pedig, mert az országos kiküldöttség’ munkálataiban is meghagyatik az ösiség (Lásd: Projecta legum civilium. Articulus XXX). Rövid vázlatom ide megyen ki: Az ösiség káros 1) nép- vagy országgazdasági tekintetben; 2) erkölcsi tekintetben; 3) káros magunknak az érdeklett személyeknek, ’s a’ czél sem éretik el állatok; 4) mi okok harczolnak mellette ? 5) hogyan lehetne mostani körülményeinkben a’ dolgon segíteni? Az ősiség káros népgazdaság’ vagy országos jólét’ tekintetében, mert 1-ször a’ szabad közlekedést vagy a 23