Athenaeum, 1839/2. félév

1839-12-08 / 46. szám

MB®] S3 55]. TI­DOMÁN TOK’ ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó sz­erkesz­tők SCHELET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ BAJZA. ..................... HARMADIK ÉV. É»"" í­áscik­k félév. Pest« december* S. 1830. 40. szám. Tartalom: A’ konyári tó (Irinyi János). — Szerénység (S—y). — Kettős bűnsúly , (Vanczia novella. — I1 magyar játékszíni krónika. — Böngészőt (Fábián). A' k­o­n­y­á­r­i tő. Bihar megyében, Debreczenh­ez 3 mér­­földnyire DKD, Hosszúpályi, N. Léta, Pocsaj és Konyár falukhoz egy mérföldnyire, a’ négy falu közt, van a’ fejérnéi puszta, temesi főis­pán Tihanyi úr’ birtoka, ’s ezen a’ nagy szi­kes tók. *) A’ szikföld ezen homokos vidéken igen általános. Szeged, Debreczen és Pest közt alig van falu, m­ellynek homokos határán szik ne lenne, ’s a’ lakosok különös figyelemmel van­nak az iránt, nehogy tagosztálykor az illy föl­det úgy is csekély részükbe betudják. A’ mi nagy pusztáink ’s homokos földeink ugyan is csillámos kovarczhomokból állanak (glimmer­­haltiger Quarzland), ezen át szivárogván a’föld alatt vízben feloldva levő szik, a’ viz elpárol­gása után kisebb nagyobb foltonként lepi el a’ föld bárányát (Oberfläche). A’ szíkesföld ned­ves időben jó szénatermő ’s jó legelő, de szá­razságban mindent kiéget. Sok helyen olly mennyiségben van a’ szí­kesföld, hogy belőle sziksót főznek; így Sza­bolcs megyében Sz. Mihály’ határán 2000 —, Halászon 2—2500 —, Nyíregyházán a’ város, 1200 mázsát, Tokaj körül, a’ szászberki pusz­tán (Szolnok mellett), Szeged, Kecskemét kö­rül hasonlag főzik a’ szíksót. Bihar megyében csak Konyár körül van annyi, hogy belőle szík­sót lehet főzni; itt is 1834 óta nem nagy a’ haszon, a’ tó többnyire víz alatt áll, úgy ez idén is, minden forró nyári napok ellenére, kedvező évben, midőn sem az igen esős idő által a’ tók vízzel telve, sem a’ nagy hévség által kiszáradva, megvakulva, nincsenek, 1000 —1500 mázsát lehet itten főzni a’ főző’ állítása szerint. Ezen fejértól pusztán különösen három tó érdekel most bennünket, ezek táplálván az it­teni fűzőt. Az egyik Sóstó, vag­y vidékileg Fin­gótó , ennek mélysége 4—5 láb, átmérője 100 láb, vize lúgos, de akkor is, ha igen erős, alig mutat o° a’ lúgmérőn (Laugenmesser), vize felül melegebb mint alant, fürdőül is használ­ta­k májustól kezdve septemberig, vagy csak a’szabadon, vagy pedig melegítve, az egy egy kis káddal ellátott négy kis szobából álló vá- 40 *) Honunkon kiiid az egyiptomi királyságban, tró­na név alatt, a’ mexikói ’s columbiai köztár­saságokban van még szíkesföld.

Next