Athenaeum, 1840/1. félév

1840-04-02 / 27. szám

TUDOMÁNYOK.’ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEBEL, VÖRÖSMAJRTír, szerkesztő társ: Ms&tfZA* IK év Fest, április* 3. 1810/ 3ff. szám. Tartalom: Általános nézetek az aegyptusi művészetekről (Ilenszlmann Imre). —Liszt Ferencz (—ld.). — Rózsa és vérpad. Folytatás [Sz. JD.) — .Magyar játékszini krónika. Első félév. Altalános ncsetele as aegyptusi ntuvésseteleröl. I.­ I. Az aegryptusi művészetek’ eredete. Czélomra nézve mindegy, akár Heeren­­nel egyetértve, az aegyptusi papi és katonai osztályzatokat mint indiai gyarmatosokat te­kintsem, akár az összes nemzetet déli Afri­kából számlázottnak, és a’ Nil’folyamát követ­vén , az aegyptusi földre megérkezettnek néz­zem. Mert az aegyptusi művészet egy külön­vált, sajátos, melly csak távolról emlékeztet más nemzetekére p. o. az indusokéra. Azon­ban fontos kérdés a’ nemzet’ anyagi terjedése, és annak fokozatos leereszkedése a’ Nil’ völ­gyében , mivel épen ezen leereszkedés áll meg­fordított viszonyban a’ művészet’ fölemelkedé­sével, melly habár erősen megkezdve talál­­tatik is felső Aegyptusban, először még is csak ezen ország’ alsó részeiben fejlődött ki fényesen, és hatékony nagyszerűségének leg­főbb polezát itt érte el. Már a’ régiek Nil’ ajándékának nevezék Aegyptu­st. Újabb idők­ben ezen kép nagyon korlátolva, és igen a­­nyagilag vétetett; midőn ez egyedül a’ ren­des és korszaki liszadék (Anschwemmung) ál­tal okozott föld-felemelésre és nagyobbításra vitetett át; azonb’an ama’ kép mélyebb értel­met rejt, ezt t. i., hogy az így alkotott hon­nak a Nil’ hullámai áradásukkal egyszersmind egy méltó, vallásos’s polgári rendszerek által fönmüvelt népséget szállítottak. A’ mennyire olly távol eső időkre biztosan lehet visszate­kint­ni, egy tudományos, bölcs és még igé­nyeiben mérsékelt papságot látunk mint veze­tőjét a’ közérdekeknek , ’s így a’ nép’ költö­zéseinek is. Ezen túlhatalom­nak alapoka egye­dül a’ papság’ bölcseségében található, melly szerint a’ vallást alkalmazni tudá minden nép- és helyviszonyokhoz, és avval egyszersmind óvá, nehogy a’ nép a’ megtört pályától szük­ségtelenül eltérjen. Illy nézetek figyelmeztet­nek bennünket az aegyptusi művészet’ erede­tére, melly egyedül a’ vallásban található, és habár más osztályzatoktól gyakoroltatok is, mindig a’ papság által igazgattatott, és val­lásos czélokra fordíttatott. Ezen észrevétel ál­talánosan minden régi nemzetre alkalmazható, de kivált Aegyptusra, hol a’ számtalan emlé­kek’ tömegében alig lehet egyes ereklyékre találni, mellyeknek a’ vallás ne szolgálna a­ 27

Next