Athenaeum, 1841/1. félév

1841-02-14 / 19. szám

292 miilyenek általában a’ rabszolgaság­’ bélyegét magokon viselők, millyen volt p. o. az erkölcs­telen „jus primae noctis“ a’ második osztálybe­liekkel megegyeznek abban, hogy a’ teherviselő teljes joggal kívánhatja azoktóli fölmentetését, de azon különbséggel, hogy, főleg a’ hol ezen terhek’ jogellenes természete nyíltan szembeöt­lő, egyezkedésről ’s a’ teherviselőknek a’ kár­pótlási sommához némi járulásáról sem lehet szó. — De a’ status maga sem köteleztethetik kon­entitésre, midőn illy jogellenes terhek’el­törlése által szent kötelességét teljesíti, kivé­­vén azon igen ritka eseteket, midőn talán külö­nös jogczímek alatt vette magára azon kötelez­­tetést. Az örök észjoggal ellenkező történeti jog nem tarthat számot a’ polgári társaság’ védel­mére, mihelyt ez az ellenkezést elismerő, ’s a’ védelem’ megtagadása által az eddig jognak tar­tott bitorlás’ hatékonysága egészen megszűnik. A’ jog’ birtokosára nézve, ki talán becsületes meggyőződéssel (bona fide) szedé az ekkorig fenállott visszaélés’ gyümölcseit, ennek meg­szüntetése olly szerencsétlenség, mellynek en­gednie kell. De ha „bona fides“ sincs, (’s pedig a’ felvilágosodás’ jelen fokán senki sem tekint­heti jó és becsületes meggyőződéssel embertár­sait rabszolgáknak stb.) ez esetben nem hogy kárpótlást követelhetne a’ bitorló, sőt inkább az örök igazság azt kívánja, hogy ő tartozzék az eddig tudva gyakorlott bitorlásért kim­entí­­téss­el. A’ rabszolgaságból folyó terhek tehát, mellyeket a’ jobbágy p. o. fejétől, személyétől, költözésért stb. fizetne, kárpótlás nélkül eltö­röltethetnek. Mert minden tevőlegesen (positive) behozott, már akár nyilván megerősített, akár hallgatólag eltűrt jog azon törvényhozó hata­lom’ folytonos szabad intézkedése alatt áll, melly azt létrehozó, vagy megerősítő, vagy ideiglen eltűrő, és a’ törvényhozásnak sohasem lehe­­te sem czélja, sem hatalma illy tétemény ál­tal magát örökre lebilincselni. Csak a’ mi a’ statushataloménál is magasb forrásból ered t. i. az észjog’ parancsa, sérthetlen és örökös. A’ törvényhozó hatalom’ feladásának kell lenni, a’ positiv törvényes határozatokat az észjog’ el­veire vinni vissza,­­s észjogilag is álló positiv jogokat nem szüntethet ugyan meg, mert hiszen épen ezen jogok’­épen tartására alakult a’ sta­tus; de csupán positiv jogok felett, mellyek csak eszközökül tekinthetők a’ polgári társa­ság’ czéljaira, folyvást intézkedhetik annak tör­vényhozó hatalma ’s ezeket el kell neki töröl­ni , mihelyt czélszerűtlenségöket vagy köz kár­tékonyságokat elismerte, ha szinte régiek ’s el­­idösü­ltek volnának is. ’S ha illy jogokat eltö­röl ’s ez által legfőbb hivatásának eleget tesz, ezért nem köteles kárpótlással azoknak, kiknek érdekeit talán sértette. Ahhoz ugyan, mit vala­ki, fenálló törvény’ erejénél fogva szerzett, il­­lethetlen joga van , de soha sincs illy joga va­­lamelly törvény’ végtelen fenállásához, ’s csak egészen saját viszonyok és rendkívüli jogczímek adhatnak kárpótláshozi jogot azon károsultak­nak , kiket a’ státushatalom, hatósága’ körében kiadott törvény által károsít. Ha mégis az ezen osztálybeli terhek’ ter­mészete nem egészen tiszta, ha azok’ birtok­­ezime bizonytalan, itt is legokosabb a’ dolgot egyezéssel végezni, melly minden feleket meg­nyugtasson. A’ gyakorlatban előforduló ezerféle viszo­nyok’ mindegyikére nézve nem lehet itt általáno­san alkalmazható mértéket és szabályt állítni fel, de föl lehet, ’s föl kelle állítni az elvet, mellynek észszerű, azaz méltányossággal, em­beriséggel és okossággal történő alkalmazása a’ sok alakú esetekre, az okos érdekeltek’ egész vagy legalább közelítőleg legnagyobb kielégí­tésével fogja eléretni a’ nemes czélt, a’föld’ fel­szabadítását ’s a’ földmivelő osztálynak a’ nyo­masztó és közjót ölő történetjogi terhektől föl­mentését. Nálunk, hol a’ nemzeti alkotmánynyal kü­lönben nem egy idős, az arany bullában nem találtató s csak a’ feudális anjoui királyok által behozott ’s mostani kiterjedésére hibás magya­rázat által jutott ősiség minden viszonyainkon fut keresztül — hol a’ megváltás által a zá­logos , özvegyi, gyámság és zár alatti, vala­mint a’ hitre bízott, első szű­löttségi ’s holt ke­zekben levő egyházi és koronás javak’ eredeti természete ’s a’ királyi és uradalmi fiscus’ örö­kösödése zűrzavarnak van kitéve, — hol azon viszonyok , mellyekbe az örök megváltás’ létre­hozása bevág , sokkal szövevényes!) természe­tűek, mint egyebütt; hol az ország’védelmének rendszere is főképen ezen viszonyokon alapúl, hol az adórendszer olly bonyolt és rendetlen álla­potban van, — sokkal nehezebben jöhetett létre a’megváltási törvény, melly az egész hazának új alakot adand, ’s hihetőleg az ősiség’ buktat va­

Next