Athenaeum, 1841/1. félév
1841-01-28 / 12. szám
AT Kl BK) ^3 MSB. Tartalom : Vallatások (Kosnovics Károly). — Literatura: Guzmics' Oedipusa és Iphigeniája. Folytatás [Hunfalvi). — Esdeklés ( Vachott Sándor). — Egy iskolai történet (Garády). —Tárcza. Magyar játékszíni krónika (F''). — — ^ ÖTÖDIK ÉT. ---------------EK» félév. Pert « Januarius* 38. 1841. 12. Kinmn. Vallatásod.*) I. Azon ember ellen, kit a’ társaság sértett köz- vagy magánjogok miatt polgári szabadságtól megfosztva hatalmába kerít, kiszegezve a’ nyilvános mgtámadás’ fegyvere. A’ megtámadott illy helyzetben szabadság fosztottan nem hivatkozhatik még egyéb mint elsajátíthatlan természeti jogaira, mik ugyan az erősbik, hatalmasbik’ irányában elnémulhatnak, kénykormányok alatt el is nétválnak , vagy inkább nyomatnak, szabad nemzeteknél azonban egyik fő ágazatát teszik az alkotmánynak. Védelme tehát csak ezen természeti jogból származhatik. II. Bűnkeresetbe vont személy iránt közhatalomnak nem lehet egyéb joga mint a’ sz e r z endő biztosítás. A’ társasági szövetkezés’ azon sarkelvénél fogva , hogy minden polgár személyével, vagyonával lekötelezve van a’jótállásra sértett köz-, és magánjogokért. A’ biztosítás el van érve a’ vádolt’ megjelenése vagy szükség’ esetében elhatározott el*) Mutatvány illy czimű, kéziratban levő, munkából: ,Fenyitő törvényszerzésröl, fogatása által. Mik után még a’ védelem’ teljes szabadságát némileg gátolni jogtalan erőszak. Kétfélekép gátoltathatik pedig a’ védelmi szabadság: ha 1) a’ vádlott kényszeríttetik a’ vád’ bizonyításául nyújtandó adatokra, vagy 2) elvonatik tőle az önkényes védelmezés’ eszközeinek szabad használata. Ha tehát tettteg, vagy nemleg avatkozik a’ hatóság a’ vádlott’ védelmi ügyébe. És fájdalom részint önkény és erőszak sugalta hatalomingernél fogva , részint nem rész indulatból, hanem fonák fenyitéki elvekből alig találtató olly fenyítö rendszer, melly eme’hibák’ valamelyikébe ne esett volna, vagy legalább szabadabb nemzeteknél is annak némi maradványát meg nem tartotta volna. III. A’ kényszerítés a’ közérdek ’s bátorság’ azon túlzott nézetein alapul, hogy semmi lehetséges módok ’s eszközök erősítetlenül ne hagyassanak a’ bűnök’ kifürkészése ’s büntetésében. Olly tetszetős, mint felettébb egyoldalú alap. Mire bár a’ társasági szövetkezés’ érdeke a’ bűnök’ kinyomoztát ’s fenyítékét kívánja, de ebből még nem következhetik olly hatóság, melly a’ vádlott személyt ön maga ellen eszközül használhassa a’ társaság’ czéljaira. Ez az önfentartás’ természeti, elsajátíthatlan jogával ellenkezik. Miről, noha a’ közhatalom 12