Athenaeum, 1841/2. félév
1841-07-08 / 4. szám
lain lebeg, valamint nagy férfiakat úgy nagy írókat is szült, ’s nem ritkán a’ fő hivatalokat viselt férfiú’ írásai által is törekedett az utókornak hasznos lehetni.“ Leginkább fájlalja szerző, hogy gymnasiumainkban — ’s ezek’ szerkezetéből magyarázza hátramaradásunkat — a’ reáltudományok egészen elhanyagoltainak. Külföldön ez szerinte máskép van. ’S csak ez által terjednek ott az anyagi jóllétre czélzó hasznos nézetek, csak ez által keletkezik sok vállalat, melly a’ nemzeti gazdagságot tetemesen neveli. „Nálunk a’ fiatal ember (a’ gymnásiumból kilépve) a’ simplicium legest, a’ vocalem breviantot, valamint sok oratiót és verset a’ régi classicusokból könyv nélkül tudja, de egyebet semmit. Ő a’ quiritesekkel és római fórummal álmodik, római költő vagy szónok szeretne lenni; ’s egyszerre philosophiát, mathesist kell neki könyv nélkül tanulni! Véráért , Spányikot, Wolfsteint adják kezébe — nyolcz hónapra több mint nyolcz kötetet! Ki írja le iszonyodását, midőn mathematical kézikönyvében azon hieroglyphokat pillantja meg , mellyeket könyv nélkül tanulni nem lehet. ’S nyolcz hónapra több mint nyolcz kötet! Lassan lassan azonban hozzá szokik , nem a’ tanuláshoz, hanem a’ nem-tanuláshoz; mert látja, hogy a’ matheseos professor engedékeny, s most egy huzamban keresztül megy az algebrán, tiszta és gyakorlati mértanon , mechanicán, opticán, csillagászaton , polgári és vízi építésen , physicán , természet-leíráson, és mezei gazdaságon, a’nélkül, hogy két év után mind ezekről legkisebb fogalma is lenne. Sőt ezeken kívül még a’ vallást, a. philosophiát, a’ történeteket és magyar nyelvet is tanulja ! Közben professióról is kezd gondolkodni, és akkor — hacsak a’ mérnöki cursust végezni nem akarja — manó vigye a’ formulákat a’ physicával együtt! Én pap leszek, én ügyvéd, én orvos, mire való nekünk a’ mathesis ? Nekem egy kis birtokom van, én csak az utolsó évben tanulok — ’s így tovább con gratia in infinitum.“ 18. Külföldön szerző szerint épen az által, hogy a’ reáltudományok már a’ közép tanítási körbe felvétettek, lett érezhető azon szükség: e’ tudományoknak külön intézeteket nyitni, melyekben terjedelmesebben taníttassanak azok, és alkalmazásokra is adassék utasítás. És szerző szerint ez a' műegyetem' fogalma. Állításának bebizonyításául felhozza, hogy a’ bécsi polytechnicum’ alapszerkezete így szól : „A’ műegyetem, mint tanító-intézet, két részre oszlik: 1) kereskedésire és 2) összművészetire. Amannak körébe tartoznak azon tárgyak , mellyek a’ kereskedés’ folytatását illetik, emezébe pedig a’ physico- mathematicai tudományok, művészetekrei alkalmazásaikkal együtt.“ És a’ párisi polytechnicumban tanítatni szokott tudományok a’ következők: „Felsőbb analysis, Mechanica, Analyticai mértan , Rajzoló mértan (geom. descr.), társasági számvetés (ar. sociale), természettan és chemia, építészet, franczia-, német- és angol nyelv.“ A’ párisi és bécsi műegyetemeknek részletesebb leírása, és sok másnak (mellyek között áll az aegyptusi is) megemlítése után , azon kérdés’ vitatásába bocsátkozik szerző: valljon kell-e nekünk is műegyetem és miilyen ? „Valóban , úgymond szerző, ha fő ’s köz nemességünk, ha városaink és köz népünk’ állapotját tekintem, nem találok üdvösebb intézetet, melly a’ köz jóllétre egyenesebb úton hathatna, mint egy műegyetem. A’ nagy birtokos az úrbéri erőnek elégtelensége miatt sok helyt már most is élhetne mozgonyokkal — mikre később még nagyobb szüksége lesz. A’ gazdaság’ folytatásához épületek kellenek — ’s az épület költséges portéka. Némelly műágakat csak a’ gazda folytat haszonnal— de akkor érteni is kell ám a’ dologhoz. Nem is említem, hogy a’ földmiveléshez, az állattenyésztéshez csak az ért igazán , ki nem empirice, hanem tudományosan ismerkedett meg e’ tárgyakkal. A’ nagy birtokos olly fő tiszteket fog kapni egy műegyetemből, kikre aggodalom nélkül bízhassa jószágainak igazgatását. — De ha a’ nagy birtokos nyer egy fölállítandó műegyetem által, akkor a’ kisebb birtoka vagy épen birtoktalan nemes, kire leginkább kell ügyelni a’ törvényhozásnak *), még többet fog nyerni. Ez a’ félig földhöz ragadt, félig levegőben függő és nagy részt elhanyagolt rend az, mellyen legelőbb kell segítenünk. A’ kisebb birtokos most családjával együtt csak teng ’s alig tudja legelső szükségeit is fedezni. Más jövedelme, mint a’ mellyet a’ földmívelés nyújt, nincsen. Pedig nemesi kiváltságainál fogva épen ő az, ki haszonnal gyárthatna, ki a különféle adóval terhelt külfölddel diadalmasan versenyez *) Remek véleménye szerint nem helytelenül vonul keresztül a’jelen munkácskán, az alsó nemességnek némi előszeretete. Ez az osztály az, mellynek legelőbb kell, értelmiség és anyagi jóllét által, politikai jelentőséget és önállást szerezni.