Dékány István szerk.: Athenaeum 1928. Új folyam 14. kötet (Budapest, 1928)
1-2. szám - Moór Gyula: A logikum a jogban
tudomány között és külön-külön vizsgáljuk meg a logikum szerepét 1. a jogban, 2. a jogalkalmazásban és 3. a jogtudományban? 1. A logikum a jogrendszerben. 1. Ha ezek után először is azt a kérdést akarjuk vizsgálni, hogy mennyiben érvényesül a logikum a jogban, célszerű lesz a jog mivoltának a rövid meghatározásából kiindulnunk. Amint az emberi kultúra körébe tartozó jelenségek általában nem puszta valóságok és nem is élettelen értékeszmék csupán, hanem a valóságnak és az értéknek szoros összefonódásai, értelemmel bíró értékes valóságok és megvalósult életet mozgató értékeszmék, akként a jog is ilyen kétarcú — a valóságok világába és az értékek világába egyaránt benyúló — jelenség. Amint azt más helyen részletesen kifejtettem, a jog egyrészt a pusztán ideális léttel bíró normáknak, szabályoknak nagy rendszerét, másrészt az ezen normákhoz fűződő emberi cselekvéseknek nagy rendszerét jelenti. Ez a kétféle alkotóelem az élő jog fogalmához egyaránt szükséges. Napjaink egyik legjelentősebb jogfilozófiai irányának, a Kelsen-féle normatív vagy tiszta jogtan felfogásának éppen az a nagy hibája, hogy nem lát a jogban egyebet, mint merő idealitást, puszta normát. A század elején uralkodott szociológiai felfogások hibája ezzel szemben viszont az volt, hogy a jogot emberi cselekvések tömegjelenségének, pusztanak .l Lask szerint a jog logikája és a jogtudomány logikája között többnyire még terminológiailag szoktak különbséget tenni. Ennek okát ő abban találja, hogy egyrészt maga a jog már olyan technikailag tökéletes fogalmakat alkot, hogy ez sokszor legfeljebb csak fokozatilag különbözik a tudományos fogalomalkotástól, másrészt pedig hogy igen sokszor a jogtudomány eredményei maguk is tételes joggá válnak. (I. m. 35. 1.) Bármennyire igaza legyen is ebben Lasknak, véleményem szerint mégis igen fontos — amint az alább ki fog tűnni — a logikum szerepének a vizsgálatánál nemcsak a jog és a jogtudomány, hanem azonkívül még a jogalkalmazás között is éles különbséget tenni. 4 L. „Macht, Recht, Moral. Ein Beitrag zur Bestimmung des Rechtsfoegriffes." (Acta Litterarum ac Scientiarum R. Univ. Hung. Fr. J. Sectio Juridico-Politica. Tom. I. Fasc. 1.) Szeged, 1922, valamint „Bevezetés a jogfilozófiába". (Filozófiai Könyvtár III. k.) Budapest, 1923. 158—203. 11. c. munkáimat. 5 Kelsen nézeteinek rövid összefoglalása megtalálható a tőlem magyarra fordított „Az államelmélet alapvonalai" című munkájában. (Szegedi Tudományos Könyvtár III. kötet. Szeged. 1927.)