Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

12. oldal ATOMERŐMŰ Felfedező Dél-Mezőföld / Tolnai-Hegyhát A Tourinform paksi iroda vezetőjé­től, Schuckertné Kiss Erzsébettől le­velet kapott szerkesztőségünk, mely­ben tájékoztat bennünket, hogy elké­szült a Duna-Sió térség turiszti­kai katalógusa. A Duna-Sió Tu­risztikai Egyesület és a Tourinform Paks kiadásában megjelent katalógus 20 színes oldalon mutatja be a térség tele­püléseinek kínálatát. Kétszáz vállalkozás neve, címe, telefon­száma, valamint százötven szí­nes fotó szerepel a Felfedező - Dél-Mezőföld / Tolnai-Hegyhát címet viselő füzetben. Ez a Duna-Sió térségi terület még fehér folt Magyarország tu­rizmusában, így a kiadvány ké­szítőinek vállalkozását támogat­ták a térség vállalkozói. Paks Vá­ros Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága mellett még a Gazdasági Minisz­térium is, a Széchenyi-tervben meghirdetett és pályázati úton el­nyert anyagi erőforrással. A Tourinform paksi iroda vezetőjé­től - aki ellátja a Duna-Sió Turisztikai Egyesület titkári feladatait is - meg­tudtuk, hogy ez az átfogó kiadvány egy alapos és meglehetősen nagy vo­lumenű adatgyűjtő munka eredmé­nye. Az ebből most még kimaradt te­lepülések közül néhányan már jelez­ték szándékukat, hogy az újranyomta­tás során szeretnének szerepelni. Paks, mint a terület szervező eleme és központi városa az első négy oldalon mutatkozik be. Bölcske, Dunaföldvár, Madocsa, Kölesd, Nagydorog, Né­metkér, Ozora, Pálfa, Sárszentlőrinc, Simontornya települések látnivalói, rendezvényei és tervezhető program­jai, valamint a középen közölt térkép segítségével a Tolnai borút ismerhető meg ebből az igazán ízlésesen össze­állított katalógusból. Az érdeklődő vendég rövid ráhangoló szöveget ol­vashat minden településről, amely az egyedit, a rá legjellemzőbbet sűríti össze. Ezt követik a programok, a visszatérő rendezvények, a látnivalók, a vendéglátóhelyek, valamint a turiz­mus alapjának számító szálláshelyek sora. A szervezők fontosnak ítélt célja, hogy a szállások, programok, rendez­vények hangsúlyos megjelenítése az itt-tartózkodásra ösztönözze a vendé­get, így a vendég maga is összeállít­­hatja a számára legoptimálisabb több napos programot. Javaslom, fedezzük fel közvetlen környezetünk neveze­tességeit. Biztos forrásból tudom, hogy az ajánlott kiadványhoz Pakson a Szent István tér 2. szám alatti Tourinform irodában térítésmentesen hozzájuthatunk. Érdemes tehát felke­resni a paksi irodát, ahol naprakész felvilágosítást kaphatunk Dél-Mező­­föld és Tolnai-Hegyhát térsége turisz­tikai információiról, látnivalóiról, a felkínált szolgáltatásokról, a tervezett programokról és rendezvényekről. Te­­lefonszámuk: 75/421-575. E-mail cí­mük: paks@tourinform.hu. Internet el­érésük: www.tourinform.hu Sipos László Madárvédelem az atomerőműben Nagyon nagy sikere van a madarak körében a Tájékoztató és Látogató Központ főbejárata előtt elhelyezett madáretetőknek. A leghidegebb téli napokon a faágra kötött szalonnát és tepertőt is előszeretettel csipeget­ték a cinkék, de legfinomabb cseme­géjük a napraforgómag. A madarak meghatározását Farkas Sándor - a RENDO dolgozója, szak­avatott madarász madárgyűrűző, a Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja - végezte. Etetőink­nél eddig a leggyakoribb madár a széncinege (cinke), valamint a kisebb rokona a kékcinege volt, de néha a szerényebb, barnás tollú barátcinegé­vel is lehetett találkozni. A pintyfélék rokonsági körének több faja szintén előszeretettel keresi fel télen a nyitot­tabb madáretetőket. Felfüggesztett etetőinknél — illetve gyakran az ete­tők alá kihullott magokon — megfi­gyeltük az erdei pintyet és a hazánk­ban téli vendég fenyőpintyet, vala­mint a zöldikét. A madáretetők „csá­szára” az előbbieknél termetesebb, erőteljes csőrű (a meggymagot is könnyedén feltöri) meggyvágó. Ha ő telepszik az etetőbe, a többi madár a környező faágakon vár a sorára. So­kan nem tudják, hogy a verebek a ter­mészetfilmekből ismert afrikai szö­vőmadarak rokonai. Hazánkban kettő fajuk, a házi és a mezei veréb él. Min­két faj állandó (nem vonuló) és mind­kettőt megfigyeltük etetőinken is. A téli időszakban énekesmadaraink je­lentős része vegyes madárcsapatokba verődve - gyakran egy harkályhoz társulva - járja az erdőket, bokroso­kat. Az ilyen madárcsapatok gyakran időznek madáretetőknél, és ilyenkor több, az etetőre egyébként rá nem já­ró madárfajt szintén megfi­gyelhetünk. A TLK menti örökzöldeken mi is láttunk feketerigót, léprigót, sárga­fejű királykát (a legkisebb hazai madarunk) és megfi­gyeltük a nála alig nagyobb ökörszemet is. A madarakat nemcsak hasznossá­guk miatt védjük, hanem azért is, mert gyönyörködtető énekükkel, mozgásukkal, színük sokféleségével környezetünk díszei. Hasznosságukat bizonyítja, hogy egy cinkepár egyet­len nap alatt 1000-1500 rovart is fel­etet a fiókáival, évente 25-30 kg ro­varpetét, rovart pusztít el. Egy fecske egy nyáron át kb. egymillió szúnyo­got, legyet, apró lepkét fogyaszt el. A madarak rovarirtó, tisztogató tevé­kenysége ilyenkor sem szünetel, téli etetésükkel védelmüket szolgálják. Szakember segítségével érdemes lenne megfigyelni, számba venni hányféle madár él itt, és téli etetésük megszervezésével otthont adni ne­kik, hogy még sokáig köszönthessék csicsergésükkel a korán reggel mun­kába érkezőket, vagy az éppen haza­térőket. La-Fa Szemet gyönyörködtető látvány Mármint a volt Erzsébet Szálló tetején szorgoskodó emberek és a megújuló tetőszerkezet. A mun­kák február 15-én kezdődtek és április 20-ra fejezik be a tetőszer­­kezet felújítását, mondta Pach Já­nos, a Paksi Szőke BAU Rt. ügy­vezetője. Bizonyosan impozáns látvány lesz az új, hódfarkú cseréppel borí­tott tető, az új csatorna és a timpa­non felújítása. Sajnos az elvégzen­dő tatarozási munka dandárja még hátra van, viszont ha elkészülne, az óváros gyöngyszeme lenne az épü­let, a benne lévő képtárral. Talán még azt is megéljük, hogy ez az épület lesz a paksi Művészetek Háza. 2002. március Borászat az erőmű közelében Pirkadatig tartó remek hangulat Talán a legfiatalabb, egyben a leg­aktívabb paksi civil szervezet a Sárgödör Téri Présháztulajdono­sok Egyesülete. A legfiatalabb - mondom hiszen tavaly hívták életre, s a legaktívabbak egyike, mert a borászkodás több mint elkö­telezettség, életforma. Egyre in­kább így van ez Pakson is, az erő­mű közelében. Mayer István, az egyesület elnöke szőlőtermesztő családban nőtt fel. Be-besegített otthon édesapjának, s talán a középiskolás pályaválasztás sem a véletlen műve volt. Szőlész­borász szakközépiskolát végzett, ám eztán eltávolodott a fürtök világától, katona lett. 1996-ban aztán gondolt egy nagyot, visszatért a gyökerekhez, kézbe vette az örökölt szőlő gondozá­sát, és milyen jól tette! Elsőre arany­érmes rizlingszilvánit és ezüstös kék­frankost tett a bírák asztalára. - Megerősítés volt ez számomra abban, hogy nem felejtettem el telje­sen a borászkodást - mondja szeré­nyen István. - Ak­koriban kezdett szerveződni a Tol­nai Borút, melynek én is tagja lettem. A szekszárdiaktól külön megalakuló szerveződés azóta szépen kinőtte ma­gát, ma már tizen­hat állomása van. Én is azok közé tartozom, akik hi­telt vettek fel, hogy présházukat átépítve alkalmas­sá tegyék a ven­dégfogadásra. Vizesblokkot alakítot­tam ki a tetőtérben, s ma ott tartok, hogy kéttucatnyi látogatót tudok egy időben leültetni. Az elnök beszélt arról is, hogy a Sárgödör tér - s benne az ő pincéje - egyre ismertebb az erőműbe látogató, ott hivatalos úton lévők között. Mind­ezt a már jól működő, az erőmű és a Paksi Turizmusért Egyesület között létrejött kapcsolat­nak köszönheti. A Ferenci Richárd ve­zette csapat tavaly közel húsz, kisebb­­nagyobb csoportot irányított a Mayer­­pincébe, és a ven­dégek nem bánták meg a látogatást.­­ Voltak már ná­lam kínaiak, iráni­ak, a szovjet utód­államokból, de ter­mészetesen magya­rok is akadtak szép­számmal. Jöttek a német testvérvárosból is. Az ő szín­vonalas ellátásukról jó néhány pince­tulajdonossal közösen gondoskod­tunk. Borbarangolásra invitáltuk a „testvéreket”, akik négy órán keresz­tül kóstolgatták a jó paksi nedűt, s csak a kakaspörkölt illata vetett véget a „túrának”. Aztán a vacsora vége fe­lé ketten felálltak, s kimentek. Azt hittem, ráuntak az egészre, ám téved­tem. Hangszerekkel tértek vissza, az­tán pirkadatig tartó mulatozás kezdő­dött. A legnépesebb csoport Pécsről érkezett, ötvenöten szálltak le a busz­ról, őket Szedmák Istvánnal közösen láttuk vendégül. Az ifjú egyesület komoly terveket sző. Először is a tér hangulatát szeret­nék visszalopni az épületek közé. Az oda nem illő elemeket eltávolítani, de a parkosítást s az utak állapotának ja­vítását is szem előtt tartják. A városi vezetéssel egyetértésben alakítják a város egyik legvonzóbb területének jövőjét, amibe a közvilágítás korsze­rűsítése és a csatornázás is beletarto­zik. Az egyesületet felkérték a Virá­gos Városok Program keretein belül arra, hogy tegyen Paks minél jobb szerepléséért. Biztosak lehetünk, a jú­lius elején esedékes nemzetközi meg­mérettetésen legszebb arcát mutatja majd a terület, ami nem csak arra a két napra lesz jellemzője: a külcsínt sze­retnék tartósan is megőrizni. A másik cél a Borok Házának megteremtése, mely palackozót és labort, valamint paksi bormintákat rejtene magába. Előadásokat tarta­nak, melyeken a to­vábbfejlődés lehe­tőségeiről beszél­nek ismert borá­szok. Márciusra há­ziversenyt szervez­nek­­ egymás kö­zött, egymás zsűri­zésével. Erre a via­dalra már a február 13-án belépett új ta­gok is benevezhetik három legjobb nedűjüket. S hogy mi­lyen sikere van az itteni pincékben ér­lelt boroknak, arra álljon itt két példa. Balatonnál esedékes továbbképzésre vittek paksi bort, ami a balatoni bor­család ismertségét figyelembe véve óriási elismerés. Még nagyobb siker, ha a „Dunára néző paksi lankákon” termett szőlő nemzetközi eredményt ér el. Márpedig négy éve Kamocsay Ákos Merlot-Cuveé­­je aranyérmet nyert Londonban. Ezek mind azt mutatják, remek adottság és éghajlat jellemzi Paksot, s bár az erőmű felépítése István szerint né­mileg elvette a gaz­dák hitét, ami miatt a borászat vissza is fejlődött, mostaná­ban reneszánszát éli a szőlőművelés, a borfogyasztás. - Az erőmű biz­tonságos, környezetkímélő, az ide érke­ző emberek nagy része tudja ezt - mondja István, majd végezetül hozzá­teszi: mi azon vagyunk, hogy tiszta, kulturált környezetet nyújtsunk, s nagyszerű borokkal, ételekkel és programokkal tegyük felejthetetlenné a munka mellett kikapcsolódást kere­ső látogatók számára paksi tartózko­dásukat. Vöröss Endre A paksi „hegy leve" egyre ízletesebb, egyre ismertebb

Next