Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-08-01 / 8-9. szám
8. oldal ^Postánkból Előző, júliusi számunkban közöltük Péjó Zoltán: Gyalogtúra a Dunáért című cikkét. A megjelent írással kapcsolatban Herényi A. Ödön gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató-helyettese fejtette ki véleményét, amelyet alább közlünk. A szerkesztőség vitaindítónak szánta az írást, és a vita lezárása után foglal állást.Várjuk a további hozzászólásokat. Tisztelt Vezérigazgató Úr! Mindig nagy érdeklődéssel olvasom üzemi újságotokat, mivel kitűnő szerkesztésben ad hírt a PA Zrt. eseményeiről, az atomenergetika hazai és nemzetközi fejlődéséről. Lapotokhoz csak gratulálni tudok. Méltányolom a környezetvédelem érdekében kifejtett hasznos tevékenységeteket is. Annál jobban meghökkentett a júniusi számban megjelent „Gyalogtúra a Dunáért" című hír kritika nélküli közlése. A WWF nemzetközi szervezet ugyanis közismerten a legnagyobb ellensége a vízerő-hasznosításnak és a vízerőművek építésének. A cikkben is idézett egyik javaslata, miszerint „Ne a Dunát alakítsuk, hanem a hajókat a Dunához!” beleillik az emberi butaság kultúrtörténete című híres Ráth Vég István könyvekbe. A szélesebb, de kisebb merülésű úszóegységek (ezért környezetbarát?) bevezetése ugyanis Európa valamennyi vízi útjának és az azokon lévő összes hajózsilip átépítését tennék szükségessé. Lehetetlenné tenné a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célját, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig történő hajózást. A WWF magyarországi képviselőjének, Márkus úrnak a gyalogtúrája pedig kifejezetten a bős-nagymarosi vízlépcsők ügyében hozott hágai Nemzetközi Bíróság ítélete ellen agitál, aminek végrehajtásában immár 10 éve nem tudunk a szlovákokkal megállapodni. A Duna Bizottság 47 vízlépcsőt jelölt ki a Dunán, az országok javaslatai alapján, amelyek az akadálymentes hajózást hivatottak biztosítani. Ezek közül már csak öt hiányzik, és ebből hárommal Magyarország adós. Ezek a Nagymaros, Adony, Fajsz térségében megépítendő gátak. Mivel a Duna Bizottsággal kötött egyezményt a magyar országgyűlés legutóbb 2000-ben törvénybe iktatta, tulajdonképpen alkotmányellenesnek minősíthető mindazon kormányhatározat, amely e törvénnyel ellentétesen kijelenti, hogy nem építünk több gátat a Dunán. Ezt a jogi érvet vettem alapul, amikor nemrégiben indítványt tettem az Alkotmánybíróságnak a Nagymarosi Vízlépcső építéséről történő lemondást bejelentő tárgyalási utasítást tartalmazó kormányhatározat megsemmisítésére. Szíves tájékoztatásodra ennek másolatát levelemhez csatolom... Szerkesztőség Elfogadták az elvi építési engedélyt A 2007. év munkahelyteremtéssel kezdődik Geijenben, hiszen a szekszárdi székhelyű, egyébként német tulajdonosú JAKO Fémárugyár Kft. új telephely létrehozásával terjeszkedni szeretne. Geisenbe tervezett több mint 2000 m2 alapterületű autóalkatrészösszeszerelő üzemben 40 fő betanított munkás kaphat helyet. A beruházás pályázati pénzekből kerül megvalósításra, melyhez szükséges megállapodások és tervek folyamatban vannak. A beruházás nemcsak Geijen gazdasági fejlettségéhez, de a térség fellendüléséhez is hozzájárulhat. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Geijeni Önkormányzat támogatásával a munkanélküliség problémájának csökkentését segíti a projekt. A mintegy félszáz embernek megélhetést nyújtó beruházás megvalósulása Geijenben minta jellegű lehet. -VG A munkahelyteremtő beruházás megköttetett Adam Koch, a JAKO Kft. ügyvezetője és Molnár József, Gerjen polgármestere között 1976-2006 2006. augusztus-szeptember Osztrák mérőállomás Gerjenben Az osztrák BITT Technology cég biztosította Gerjen község számára azt a 2,5 tonnás komplex mérőkonténert, amely 2006. augusztus 8-án érkezett meg a faluba. Az AMS02 V 1.7 típusú konténer levegőmintát analizálva kimutatja a levegőbe természetesen és mesterségesen bekerülő radioaktív elemeket. A konténer különlegessége, hogy komplex meteorológiai mérőműszerekkel felszerelt, amely alkalmas a szélirány, szélerősség, páratartalom és a csapadékmennyiség mérésére is. Európa-szerte mintegy 20 ilyen mérőállomás van; Magyarországon ez a negyedik mérőkonténer. Nyíregyházára az Ukrajnából esetlegesen szivárgó radioaktivitás kimutatására állították fel, és a Csernobilban történt események mai napig tartó kontrolljára, figyelésére használják a mérőkészüléket. A geijenihez hasonló mérőkonténer található Keszthelyen, valamint a szlovák határállomáshoz közeli Tésa településen is. Geisenre a paksi atomerőmű közelsége miatt esett az osztrák cég választása. Az atomerőműben 2003-ban történt üzemzavar helyreállítási munkáit az év utolsó negyedévére tervezik. A nemzetközi megállapodás keretében Gerjenbe érkező mérőállomás első megmérettetése a hiteles mérési adatok biztosítása lesz az erőműben történő munkálatok ideje alatt, valamint az után is. Az adatok az interneten is bárki számára elérhetők lesznek a www.gerjen.hu honlapon. „A mérőkonténer magyar-osztrák nemzetközi egyezmény eredményeként lett Gerjenbe telepítve. További terveink vannak a konténerrel. Pályázati támogatásból szeretnénk egy nukleáris kultúrát terjesztő látogatóközpontot kialakítani Gerjenben. Látogatócsoportokat fogadva bemutatni, hogy az erőmű közvetlen közelében élők biztonságban élhetik mindennapjaikat, s erre legalkalmasabb a mérési eredmények, valamint biztonsági intézkedések bemutatása” - mondta el Molnár József polgármester. A pályázati pénzből tervezett geiseni látogatóközpontban a látogatók megismerkedhetnek a település atomenergetikai védekezésével, vagyis minden védőfelszerelést, jódtablettát és védekező rendszert bemutatnak. A látogatók a mérőkonténerbe is betekinthetnek, az adatokat megnézhetik, s így saját szemükkel is meggyőződhetnek róla, hogy az atomerőmű közvetlen közelében is biztonságos az élet. Az újonnan érkező mérőkonténer üzembe állítását, valamint üzemeltetését is a gyártó cég vállalta. A konténer végleges helyét az új önkormányzati épület udvarán kapta. A teherautón érkezett osztrák mérőkonténert 2 nap alatt üzembe helyezték, azóta próbaüzemmódban működik Csodás paksi szereplés a szegedi vb-n (Folytatás az 1. oldalról.) Nem láttam őket, és akkor arra gondoltam, abbahagyom a kenut, ha innen elveszítjük. Riválisaink nem merték bevállalni azt az erős kezdést, amelyet mi meghúztunk (1,5 m/s-os szembeszélben zajlott a futam - a Szerző). Kamikázeakció volt ez a javából, amit mi is csak hazai pályán mertünk megkockáztatni. Ennek a közönségnek olyan ereje volt, hogy úgy terveztük, megrántjuk az első 200-250 métert, ötszáz után meg rájuk bízzuk magunkat. Olyan jól bevált viszont a taktikánk, hogy nem is kellett már a publikumnak behúznia bennünket. Hihetetlen érzés volt egyes egyedül a cél felé lapátolni ilyen lelátók előtt! A vége 3:43.781 lett, ami remek idő, s ami még fontosabb: világbajnoki aranyat ért. Tökéletes pályát mentek a fiúk abban az elképesztő miliőben. Nem mellékesen: az ASE kajak-kenusai közül Kozmann György mostani aranya az első, mely olimpiai távon született! „A többiek biztosan éhesebbek lettek az eredményre” - mondta az éremátadás után az ASE világbajnoka. És valóban: 500 méteren - bár ott eveztek végig az élbolyban - nem a mieink diktálták a tempót. Végül aztán hat egységet maguk mögött tudtak tartani, ami bronzérmet jelentett számukra. - Egyet aludva az 500-as döntőkre azt mondhatom: mind nagyobb értéke van ennek a bronzéremnek - tekintett vissza Kozmann. - Elégedettek vagyunk magunkkal, már csak azért is, mert az 1000 méter utáni éjszakán Kólóval leginkább egymás álmát vigyáztuk, alig tudtunk aludni, újra és újra előjöttek az aznapi képek. A vb előtt egy éremmel is maximálisan elégedettek lettünk volna. Aztán kettő lett belőle. Nagyszerűen sikerült tehát számunkra a hazai vb, és ezt elmondhatja magáról Boros Gergely is. Az ASE 22 éves kajakos sprintere remekül ment az előfutamok során, és a döntőben is az első ötbe várták a szakemberek. „Kitekerem a nyakát, ha nem lesz ott” - mondta erre a felvetésre Hajba Antal. A mesteredzőnek aztán nem kellett „erőszakot” alkalmaznia. Gergő remekül szelte 200 méteren a hullámokat, mígnem éppen egy nagyobb hullámon szét nem esett a mozgása. A 170-175 méterig az 1-2. helyen száguldó paksi kajakost ez érthetően megzavarta, s „csak” a 4. lett. Mondani sem kell, nem volt a célba érkezés után nálánál szomorúbb ember a Matyéren. Szereplése ezzel együtt is megsüvegelendő, áll ő még dobogón, hiszen minden képessége megvan hozzá. Augusztus 23-án a remeklő sportembereket és edzőiket állófogadáson köszöntötte Kovács József vezérigazgató, aki mellett Hajdú János polgármester is gratulált az ASE versenyzőinek. Az ünneplést mindkét „szegedi” fiú megérdemelte, mi pedig kijelenthetjük: két világklasszis evezősünk van! Daróczy-virtusúszás 2006 Az ötödik alkalommal megrendezett távúszás július 29-én immár nemzetközi sporteseménnyé nőtte ki magát, mivel külföldi résztvevője is volt a honbélieken (122) kívül: a francia Augusztin de Préville és felesége, Solene Budapestről, Hans Lechner Salzburg mellől és Koller Csaba Nagyváradról ígérkezett Stefankovics József Komarnóból, de jegye volt a szinkronúszás döntőjére, és a „100 női lábat nem akarta kihagyni”. A Tourinform paksi irodájánál Angliából is érdeklődtek a rendezvény iránt. Mi sem lehet nagyobb bizonyíték az atomerőművünk környezetbarát üzemére, minthogy a hűtővizében úszni, fürödni lehet. Már messze viszik jó hírünket. A Duna alacsony vízállása, valamint az Európa-szerte hosszan tartó kánikula kedvezően befolyásolta a víz hőfokát, mely a 24-25 ° C-t is meghaladta a sekélyebb részeken, így sem zsírzásra, sem neoprén ruhára nem volt szükség az úszáshoz. Naptejre annál inkább. A nevezés és a célcsomag leadása után a csónakleeresztőnél egy rövid eligazítást tartott dr. Filvig Géza, aki kalocsai részről kezdetektől fogva szervezője az eseménynek, és most ő is kedvet kapott az úszáshoz, így egyben a legidősebb úszó díját is elnyerte. Egy ilyen hosszú táv teljesítéséhez nagyon fontos az erőbeosztás. Sokan hiányolták a résztávok jelzését, amely segítette volna ezt. Noha ki volt plakátolva az útvonal térképe, így a kanyarokból, a víz menti építményekből következtetni lehetett volna a megtett és hátralévő táv arányaira. A kiírásban szerepeltek a rajt (1530,5 fkm) és a cél (1515,5 fkm) folyamkilométerértékei, táv közben pedig a hajóút felőli parton táblák tüntetik fel az értékeket, amiket természetesen nem miden úszási helyzetben - el tudnak olvasni a Duna közepéről úszószemüvegben is. A jövőben erre is figyelemmel leszünk, és a kísérő ladikokból kapnak tájékoztatást a megtett/hátralévő távról, pontos időről stb. Körülbelül fél távnál jött egy bolgár üdülőhajó völgymenetben, ez felélénkítette az egyhangú tempózást, mert útjából ki kellett térnünk. A cél közelében hegymenetben haladó üres uszály már nem okozott semmi komplikációt. Érdekes módon kisebb hullámokat keltettek, mint a motorcsónakok. A célba mindenki szerencsésen megérkezett, nem volt dolga sem a búvároknak, sem az orvosnak, dr. Bősz Ildikónak. Rutinos, de magányos úszóként elsőként, félórányi előnnyel ért a célba Augusztin de Preville, mert nem kérdezte, mi meg valószínűleg nem mondtuk, hogy ez nem verseny, hanem csak egy „úszva kirándulás”. Nagyon jólesett a célban a meleg tea. A megyei katasztrófavédelem és a kalocsai tűzoltóság jóvoltából langyos vízzel tusolhattunk, moshattuk le az „út porát”. Gyülekező és gyors „táborbontás” után komppal átkeltünk a folyón. Geijenben, a kikötőben vártak ránk az autóbuszok és a pár utcányira lévő iskolai étteremhez szállították a fáradt úszókat és kísérőiket. Az idő alkalmas volt arra, hogy a szabadba, fák árnyékába is teríthessenek, így mindenkinek rögtön jutott hely. Elfogyasztottuk a Sportétterem ízletes ebédjét (az ATOMIX szponzori hozzájárulása), repetázhattak is, akik jobban megéheztek. A bőséges ebéd után a „balpartiakat” az egyik busz a komphoz, majd a „jobbpartiakat” mindkét autóbusz a rajthoz szállította vissza. Legfiatalabb résztvevő: Kaszap Tamás (Szentmihály) és Horányi Benjámin (Paks), mindketten 1997-ben születtek, és nagyon jól úsznak. Hatan mindegyik eseményen részt vettek: Balogh László (1943), Decsi Béla (1970), Gyulai Ilona (1959), Gyulai János (1945), Papp József (1974) és Szél István (1959). Bán Ágnes (1969), Gyenei Mihály (1956), if. Gyulai János (1987), Hegedűs Zsigmond (1954), Kalmár Andor (1974), Spiesz József( 1956) és felesége, Spiesz Józsefné (1961) már négyszer úszták le a távot. Idén rekordrészvételt könyvelhettünk el, mert 126-an teljesítették, úsztak le Paksról Kalocsára. Mintegy hetvenen először „virtuskodtak”. Hans Lechner Ausztriából 800 kilométert autózott, hogy „ezt az extra távot teljesíthesse” - mondta bemutatkozáskor még hajnalban a parton. Czinege Mária újságíró, rádióriporter is leúszta a távot. Nagyon jó volt, nagyon kikapcsolt, még meditáltam is közben - mondta. Az úszók a vízben „áztak”, a kísérőhajósok pedig útközben áztak, hazafelé az átvonuló zivatarban. Csupa szép élménnyel eltelve, kellemesen elfáradva a résztvevők egyre hangoztatták. Jövőre ugyanitt, ugyanígy!” Szponzoraink: a Paksi Atomerőmű Zrt, az ATOMIX Kft., Hajdú János, Paks polgármestere, a PADOSZ, a NEUTRON Kft., az OPEL-Gemenc, a Beanett Bt., a Bischl-Forst Kft. és a Piakész. Köszönjük a támogatást! -gyulai-