Autó-Motor, 1951. július-december (4. évfolyam 13-24. szám)
1951-07-01 / 13. szám
1951. JÚLIUS I IV. ÉVFOLYAM 13. SZÁM Eredmények, hibák, új feladatok az autószaklma üzemeinél Mialatt a nép törvényszéke kérlelhetetlen szigorral sújt le a magyar szabadság és függetlenség árulóira, a papokból és különítményes tisztekből összeállt aljas összeesküvő-bandára, a gyárakban, üzemekben és vállalatoknál száz- és százezrek fellángoló lelkesedéssel erősítik a hétköznapi munka iramát és így készülnek elkövetkező nagy ünnepünkre, az Alkotmány Napjára. Annak az Alkotmánynak megünneplésére szőnek terveket, amely — a magyar történelemben először — a dolgozó nép kezébe adta a hatalmat az urak, tőkések és papok valamikori országában. Mert népünk hatalmát legméltóbban még jobb munkával erősíthetjük meg, így bizonyíthatjuk be legszebben, hogy Alkotmányunk értelmében szabad emberként élhet nálunk végre munkás és paraszt, hogy az állam minden polgárának joga van munkára, pihenésre, művelődésre. Összeültek hát a gépjárműszakma dolgozóinak képviselői is — a gépjárműszállítás és javítás arcvonalának vezető káderei, — hogy termékeny vitában leszögezzék azokat a szempontokat, amelyek alapján, a munkapadok dolgozóival együtt, újabb ütközetre indulnak a termelékenység további növeléséért. EREDMÉNYEK A szakma igazgatóinak és sztahanovistáinak ezen az értekezletén bevezető beszédében Ivócs Béla elvtárs, a Közlekedési Minisztérium Gépjármű Főosztályának vezetője számolt be az eddig elért eredményekről és tárta fel a hibákat, megmutatva azok megjavításának útját. Elsőnek a kongresszusi versenyről emlékezett meg, amelynek szakaszában a gépjárműszakma dolgozói kb. 80 millió forint értékű többletteljesítményt mutattak fel. A kongresszusi verseny hatalmas lökést adott a 100.000 km-es mozgalomnak, amelyben akkor már a gépkocsivezetők 70%-a vett részt. Ez a szám a május 1. tiszteletére rendezett munkaverseny során már 80%-ra emelkedett. Ugyanakkor megindult a 150.000 km-es mozgalom is. Megkezdődött ezen a területen is az egyéni megtakarítási számla bevezetése. Egyelőre még csak a benzinmegtakarítás vonalán szervezték meg, éspedig főként a forgalmi vállalatok gépkocsivezetői között. A továbbiakban azonban ki kell még dolgozni az alapot a megtakarítás minden fajtájára és a dolgozók minden rétegére. Egyidejűleg új mozgalmak is születtek, olyan mozgalmak, amelyeket a szovjet példamutatások nyomán a magyar termelési front minden szakaszán egyre nagyobb mértékben meghonosíthatunk. A termelőeszközök szocialista megőrzésére irányuló Nazarova-mozgalom a mi területünkön elsősorban a gépjárművek szocialista tulajdonba való átvételében nyilvánult meg. Sokszáz gépjármű vezetője kezeli már kocsiját azzal a felemelő tudattal, hogy annak jó karbantartásáért külön felelősséget vállalt. A Kuznyecov-mozgalom a mi szakmánkban még csak ötletszerűen indult meg, konkrét eredmények még nem mutatkoztak. De a szerszámok második életét megvalósító szerszámtakarékossági brigádok megalakulásáról számos üzemben folynak már a tárgyalások. Az anyagtakarékosság előmozdítására alakultak meg a kutatóbrigádok amelyeknek az volt a feladatuk, hogy a vállalatoknál elfekvő anyagokat feltárják, népgazdaságunk érdekeinek megfelelően csoportosítsák és hasznosítsák. Ezek a brigádok főként az autójavító vállalatoknál értek el szép eredményeket. Fontos szerepük volt a fémgyűjtési hét sikerében is. HIBÁK és hiányosságok Nem tudnánk azonban további feladatainkat jól teljesíteni, ha — Pártunk és kormányzatunk megállapításai alapján — nem tárnánk fel őszintén azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyeknek kijavítása nélkül a további fejlődés lehetetlenné válik. Elsősorban az Irányítás terén mutatkozó lazaságokról kell beszélni, amelyeknek köszönhető, hogy a verseny befejezésével üzemeinkben mindenütt visszaesés mutatkozott. A verseny megszervezésében és előkészítésében jó munkát végzett komplex-brigádokat minden vállalatnál széthullni engedték. A műszaki értelmiség, amely főként éppen a komplex-brigádok keretében támogatta a versenymozgalom előrelendítését, az utóbbi időben nem mutatta konkrét segítőkészségét a munka megszervezése terén. Az I. sz. Budapesti Teherfuvar 12 pontba foglalt versenyre hívta ki a budapesti TEFU-vállalatokat. Az első havi kiértékelés az egészséges versenyszellemről tanúskodik, mert a győztes I. sz. TEFU dolgozói mindössze egy ponttal tudták csak megelőzni a második helyre került II. sz. TEFU lelkes együttesét. A Teherautófuvarozási Központ vándorzászlaját Halmay József igazgató adta át a győztes vállalat igazgatójának, Lendér Jenőnek