Az Én Ujságom, 1911. június-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1911-09-17 / 39. szám
204 AZ ÉN ÚJSÁGOM 39. szám. Debrecenben mindenki doktor. Csokonai Vitéz Mihály, a híres költő és Budai Ézsaiás, a nagy tudós között egyszer, barátságos beszélgetésben, az a kérdés is szóba került, vájjon micsoda mesterember van Debrecenben legtöbb ? — Alkalmasint csizmadia, tímár vagy csapó, — vélekedett a professzor. Csokonai elmosolyodott: — Hát én tudom, hogy Debrecenben legtöbb a doktor. — Ugyan ne szóljon, édes öcsém uram! — mondotta a tudós professzor. — Hova gondol ? Hiszen egész Debrecenben nincsen több hat orvos-doktornál, meg tizenöt kirurgusnál ? — Már pedig én csak azt vallom, hogy Debrecenben legtöbb a doktor és ha a nagytiszteletű úr nem átallja, hát fogadjunk tíz font jó verpeléti dohányba, hogy nekem van igazam. Budai Ézsaiás nevetve tartotta oda a tenyerét: — Hát fogadjunk, öcsém uram, már csak azért is, mert egy kis jó dohány mindig elkél a magamfajta szegény embernek. — Holnap délben bebizonyítom a nagytiszteletű professzor úrnak, hogy nekem van igazam. — mondotta Csokonai és elbúcsúzott a jeles tudóstól. Másnap reggel jó Vitéz Mihály bekötötte az orcáját fehér kendővel, mint akinek a foga fáj és elindúlt a piac felé. Alig tette ki a lábát a házból, szemközt megy vele nemes Bisothka uram, a gubásmester és az az első szava, hogy: — A foga fáj a ténsúrnak ? Meleg hamut rá, nem segít egyéb. Csokonai szépen megköszönte a jó tanácsot és Bisothka uram nevével együtt beleírta a könyvecskéjébe. Alig megy tizenöt lépést, találkozik egy öreg diákkal, aki már messziről kiáltja : — Hideget rá, Miska, hideget! Tapasztalásból tudom, mert nekem is sok bajom volt a fogammal. Vitéz Mihály ezt is szépen megköszönte és ugyancsak beleírta a könyvecskéjébe. Míg kiért a piacra, legalább is húsz minden rendű jó emberre akadt, aki kérés nélkül is legott ajánlott valamit a fogfájás ellen. De a piacon kezdődött csak igazán az ajánlgatás. A sok jó kofaasszony körülvette Csokonai Vitéz Mihályt és szapora nyelvek forgott, mint a kereplő. — Zsálya használ arról, nemzetes uram ! — De már csak jobb a kőrisbogár! — Székfűolaj kell arra, Vitéz uram!