Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)

1915-07-22 / 204. szám

Csütörtök, július 22. i Tőzsde. Az értékpapír-magán­­forgalomban igen kitűnő a hangulat. Az orosz-lengyelországi események az egész vonalon nagy vételérdeklő­dést váltottak ki. A kereslet meg­növekedett arányaival azonban fe­lette mérsékelt kínálat állott szem­ben. A Rimamurányit bécsi ösztön­zésre keresik, míg a Magyar Bank és a szénértékek, úgyszintén a Fegyver­gyár helybeli érdeklődésre tartanak számot. A gabonatőzsdén nagyon jó aratási hírek vannak, az utolsó napok eső­zései a tavasziaknak különösen hasz­náltak, de a mellett nem akadályoz­ták az aratás befejezését és a csép­­lést sem. Ma kezdődik a lépcsőzetes árak második szakasza, a búza maxi­mális ára tehát a következő tíz napra egy koronával olcsóbb.­­ Egy hős kapitány halála. Kaposvári tudósítónk jelenti: Watt­­mann Miklós báró, a kaposvári 44. gyalogezred kapitánya a harctéren szerzett betegségben július 9-én meg­halt. Wattmann mint főhadnagy vált meg az aktív szolgálattól, utóbb Metkovicon lett állomásfőnök és bár e minőségében a katonai szolgálat alól fel volt mentve, a háború kitörése­kor önként jelentkezett. A harc­téren ismételten kitűnt.­­ A magyar himnusz osztrák fürdőhelyeken. Illetékes helyről je­lentik: ügyes lapokban az utóbbi időben falhan­gzott az a panasz, hogy az osztrák üdülő- és fürdőhelyeken eljátszsz­á'­ az osztrák és német him­nuszt, de nem játszszák a magyar himnuszt is. Erre vonatkozólag közük, hogy ha egyes helyeken meg is történt ez, akkor csak nagyon szórványosan előforduló esetről lehet szó. Ezzel szemben éppen ellenkezőleg áll az a tény, hogy minden oldalról érkeznek híradások, a­melyek arról számolnak be, hogy nemcsak az oszt­rák üdülőhelyeken, hanem oly váro­sokban is, a­hol magyarok, kivált magyar katonák nagyszámban fordul­nak meg, a német és osztrák hinu­­szokon kívül játszszák a magyar himnuszt is. — Elitélt élelmiszerdrágítók. A rendőrség újból egész sereg­kereske­dőt büntetett meg élelmiszerdrágítás miatt. A kerületi kapitányságok íté­letét a főkapitányság is nagyrészben helybenhagyta. A megbüntetett ke­reskedők a következők : Hirsch Zsig­­mond pékmestert a Rózsa­ utca 95. szám alatt zsemlyedrágításért 50 koronára, Schlesinger Mór, Martino­­vics­ tér 5/b. szám alatti fűszerest lisztdrágításért 40 koronára, Beer Márkus, Peterdi­ utca 11. a. alatti kereskedőt tisztdrágitásért 50 koro­nára, Schwindl Dávid, Városház­utca 6. szám alatti hentesmestert kenyérdrágitásért 40 koronára, König Mihályné, Kiskorona­ utca 37. szám alatti fűszerest kenyérdrági­tásért­ 50 koronára, Boros Albert er­­zsébetfalvai kereskedőt burgonyának nagymennyiségben üzérkedés céljaira való összevásárlása miatt 50 koronára, Forgó Oszkár Pozsonyi­ út 4 /b. alatti ügynököt lisztdrágításért 200 koro­nára, Fehér Lajos Fűtő­ utca 3. szám alatti fűszerest cukordrágításért 40 koronára, Kasza Jánosné erzsébet­­falvai és Csóka Andrásné élelmiszer­árusokat árpadrágitásért 50—50 koro­nára, Singer József Kispest, üllői-úti tejkereskedői tejdrágitásért 100 kor., Rosenberg Salamon Rózsa­ utca 19. szám alatti pékmestert kenyérdrági­tásért 100 kor., Holli Ferencné Nap­utca 4. szám alatti tejkereskedőt tejdrágításért 40 kor. és Horváth Miksa Kisfaludy­ utca 1. szám alatti kereskedőt lisztdrágításért két napi elzárásra és 100 korona pénzbünte­tésre ítélte a rendőrség. Valamennyi ítélet jogerős. — Désy Zoltán emléke .Marosvá­sárhely közgyűlésén, Marosvásárhely város törvényhatósági bizottsága teg­nap tartott közgyűlésén Bernády György főispán megnyitó­iban me­leg szavakkal emlékezett meg Désy Zoltánnak, a város második ke­rülete országgyűlési képviselőjének hősi haláláról, majd kegyeletes sza­vakkal jelentette Bedőházy János volt orsz. képviselőnek, törvényha­tósági bizottsági tagnak elhunytét. A közgyűlés a főispán előterjeszté­sét állva hallgatta végig és elhatá­rozta, hogy mindkettőjük emlékét jegyzőkönyvben és nevükről elneve­zendő ágyalapítványnyal fogja meg­örökíteni. — ítélet a rendőrvesztegető posztó­­csalók ügyében. A budapesi ki­rályi törvényszéknek a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint ítélkező ötös tanácsa július 19-ik és 20-ik napján tárgyalta a meg­vesztegetés bűntettével vádolt Elek Gábor volt államrendőr bűnügyét. A megvesztegetésre való felbujtással vádolva volt Riemer Gyula a Nem­zeti Textilművek igazgatója, továbbá Faragó Béla, Fenyves Henrik, Riemer Gyuláné, Fenyves Henrikné, Basik­ Ernőné és Drechsler Jenőné. A vád tárgya az volt, hogy Elek Gá­bor akkor, a­midőn Stlemner Gyula, Baszk­ Ernő, Faragó Béla és Feny­ves Henrik a hadviselés érdekei ellen­­ elkövetett bűncselekmények miatt a rendőrségnél letartóztatásba kerül­tek, alkalmat adott a letartózta­tottaknak arra, hogy egymással négy­­szemközt érintkezzenek, továbbá a letartóztatottak által a feleségeikkel folytatott levelezés közvetítette. Erre a kötelességszegésre a vád szerint Eleket a többi vádlott különböző ígérettel és pénzbeli adománynyal bírta rá. A királyi törvényszék a vád értelmében Elek Gábort a btk. 465. §-ába üt­köző és a 467. §. szerint minősülő­­megvesztegetés bűntette miatt két és fél évi fegyházra, Riemer Gyulát a Btk. 465. szakaszába ütköző és a 467. szakasz szerint minősülő meg­vesztegetés bűntettére való felbuj­­tás büntette miatt két évi fegy­házra ítélte el. A többi vádlottat ellenben felmentette. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint az elítélt vád­lottak és védőik sem­miségi panaszt jelentettek be. Baslir Ernővel szemben a katonai bíróság jár el, mivel az ő terhére rótt megvesztegetés elkövetésének idejében már katonai szolgálatot tel­jesített. A^/v//VV­VV­VV,^VVVVVVVVWVS A ssénbf ny£sz-Mstréjk ez ceswor­ate&Hogs&In London július 20. Az alsóházban a szénbányászokról szóló kivételes törvény vitájáná­l Watton (liberális) azt javasolta, hogy a ház vesse el a bilit, mert igazságta­lan a szénipart kivételes bánásmód­ban részesíteni, a­mikor a többi ipar nagy háborús jövedelemhez jut. Ru­­c­ran miniszter a bili mellett szól í. ..i. A bili elfogadása gyakor­lati okcokból szükséges, mert a szén ára különben hallatlan magasságra szökne. A kincstári kancellárnak gondja lesz a hadi jövedelmek meg­adóztatásának a kérdése. Markham kifejti, hogy a dél­walesi sztrájkot el lehetett volna kerülni, ha a kormány a hadi jövedel­meket alaposan megadóztatta volna. A bilit ezután második olvasásban elfogadták. Ez­tán áttértek a ved­aosa-vadá­­s­z­ról szóló bili tárgyalására, a­mely arról szól, hogy a vadászat augusz­tus 5-ike helyett csak 12-én kezdőd­het. Daizrel f­llakozott az ellen, hogy a ház a világhá­lnt idején, a­mikor a kormány életbevágó kérdések tár­­gyalásatra is alig szán egy ülésnapot, ilyen témával foglal ezzel:, Az alsóház erre elhalasztotta a bili tárgyalását. 7. oldal. Konstantinápoly bevehetetlen-írja a Secolo Berlin, július 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Luciano Magrini, a Secolo tudósítója, hosszú cikket írt lapjának. Magrini cikke egész Olaszországban nagy feltűnést keltett. Címe: »Né­metország Törökország­­b­a­n”. A cikk azzal kezdődik, hogy a galíciai győzelmek és a szövetségesek kudarca a Dardanellákban nagyban emelték Konstantinápoly népének ön­érzetét és bizalmát. Olaszországról a török lapok bizonyos elő­vigyázattal irák. Május elején az a hír járta, hogy a konstantinápolyi olasz követ­ség azt a megbízást kapta, hogy külön békét kössön Törökország és a hár­­masszövettség között. Most is vannak ilyen gazdátlan hírek, bár a hármas­szövetség már megszűnt. Magrini ki­jelenti, hogy ezeknek a híreknek sem­miféle alapjuk nincs. Azután felveti a kérdést, hogy Konstantinápoly meddig tarthatja magát? Vagy egy­általában el leh­et-e foglalni? Május elején meglepetés­szerűen talán el lehetett volna foglalni Konstant­i­­nápolyt, ha az első hajótámadással egyúttal csapatokat is partra szállítot­tak volna. De e helyett a flottatámadás figyelmeztette a törököket a vesze­delemre és időt adott nekik, hogy német segítséggel alaposan készülje­­nek a védelemre. Esetleg akkor is meg lehetett volna szállani a török fővárost, ha Oroszország azt a két­százezer főnyi seregét, a­mely felett a cár Szebasztopolban szemlét tar­tott, Dorkasban a lehető leggyorsabban kihajózza. Törökországot még két veszedelem fenyegette. M­u­n­i­c­i­ó­h­i­á­n­y é­s s­z­é­n­h­i­á­n­y. De, hála a német technikusoknak, Törökország­nak már elég muníciója van és szén is elég jön Kerakleából. Élelem sem hiány­zik, mert Anatólia elég gabonát és takarmányt szállít, csak éppen a fuva­rozás ütközik nehézségbe és emeli az árakat. Cement, benzin elég bőven jön Bulgáriából. — Ha meggondoljuk,— írja Magrini — hogy német erők mily nagyszerűen organizálták és galvanizálták a törö­köket, úgy teljesen remény­telennek látjuk azt, hogy a Dardanellák­nál harcoló angol és francia csapatok valaha is elfoglalhatják Konstantinápoly­t. Az angol és francia csapatok, bár hajóhadaik védelme alatt vannak, nem hagyhat­ják el lövészárkaikat. A­míg nem jön igen nagy segítség Angliából és Fran­ciaországból, a­míg az oroszok két­százezer embert nem hajóznak ki a Boszporuson, meg sem kez­dődhetik Konstantiná­poly és a Dardanellák ko­moly ostroma. Érdekes, hogy a németellenes S­e­­c­c 1 6-ban ez a cikk megjelenhetett. Ke. „Mm» tiss*, Hát megadjuk magunkat** Stry), július 20. /A német déli hadseregnél lévő munkatársunk táviratai A napokban történt, hogy egy harci szünet alatt az egyik kissé oldalt fekvő orosz szakaszon mozgo­­lódás támadt. A következő percben mintegy négyszáz orosz mászott elő. Fehér zászlót lengettek, mire mi a tüzet teljesen beszüntettük. Az oro­szok most egészen láthatókká lettek, imához térdepeltek le és jeleket adtak, hogy meg akarják adni magukat. Az egész alig néhány percig tartott és már nyolc emberből álló őrjárat indult fe­léjük, hogy foglyul ejtse őket. Később kiderült, hogy ez előretolt állásban akkortájt véletlenül egyetlen orosz tiszt sem tartózkodott és a katonák hamar megragadták az alkalmat, hogy megadják magukat. Puszta Béla, akkor az oroszok elleniálló ereje erre az évre megszűnt, és a szövetségesek abba a helyzetbe kerülnek,­­hogy csapataikat más harctérre vihetik és ott is kierőszakolhatják a döntést. A Pétervárott időző semleges lapok tudósítói azt jelentik lapjaiknak, hogy az oroszok Breszt-Litovszk mö­gött már előkészületeket tesznek had­seregeiknek új csoportosítására. A Segcsángsgersch tinit­­ás Zürich, július 20. (Az Its turositöldjei) A Tagesanzeiger-nek jelentik a ke­leti harctérről: A július 14-én meg­kezdett általános támadás oly nagy méretű, a­melyről a történelem nem tud. Végső kimenetele kétségtelenül közelebb hozza Európát a béks kötéshez. Mert ha a szövetségesei hitt műveleteinek nyilvánvaló célja sikerül, a­mit biztosra lehet venni. A török trónörökös a Dardanella-fronton Frankfurt, július 20. (Az Est tudósítójától) A Frankfurter Zeitung-nak jelentik Konstantinápolyból. A török trón­örökös megjelenése a Dardanella-fron­ton nagyon lelkesítően hatott a ka­tonaságra. Tegnap és ma ezen a harc­téren aránylag nyugalom volt, mert a gyilkos hőség minden hadműveletet lehetetlenné tesz. A török tüzérség eredményesen bombázta a Teke- Burnu melletti ellenséges tábort, a­hol főképpen francia csapatok van­nak. A táborban több helyen nagy tűz támadt. Anglia nem tuti pénz­ügyi segélyforrás lenni London, július 21. (Magyar Távirati Iroda) A Daily Telegraph jelenti: Ha min­den egyebet a muníciókészítés mögé helyezünk, nem sokáig fogunk mint a szövetségesek pénzügyi segélyfor­rása szerepelhetni. Ha nem tarthatjuk fenn nagyrész­ben külkereskedelmünket, akkor nem fognak rendelkezésünkre állani az ezüst golyók, a­melyek a szobora sorsát eldöntik. A mechanikusok fog­lalkoztatását úgy kell szabályozni, hogy kiviteli iparágaink üzemeit ne kelljen korlátozni. Ezt előfizetési ára negyedévre­­ Magyarország területén 4‘SO kor. JiusT.tria területén .... SmSO kor. Németország területén , 9‘— kor. Amerikában . . ...........— déli. Egyéb külföldön...........ts­ - kor. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.*t. Igazgató: Sebestyén Arnold.

Next