Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)
1915-07-04 / 186. szám
lé. oldal. Vasárnap, július .. ........................... ■■Hill I III ■MIBII III IBMIITffWIMIIWWMrrWTffg . A cukor, a rizs és a tej drágaságának okai — Az Est tudósítójától — . A cukor, a tojás, a rizs és a tej azok az élelmiszerek, amelyek drágasága ma leginkább érezhető. A húst és a fehér kenyeret csak elnélkülözzük, de a tejre, tojásra, rizsre és cukorra a legszerényebb háztartásnak is szüksége van. E fontos, élelmiszerek árának mérséklése és a szükségletek kellő kielégítése: a közélelmezés ügyeit intézőknek nincs ennél ma nagyobb és szebb feladatuk. Sok cukor fogy mostanában, sokkal több, mint az előző években. A cukorfinomítók, a cukorgyárosok és a cukorraktárak tulajdonosai legfőképpen ezzel okolják meg a cukor árának emelkedését és az üzletek cukorkészleteinek nagy csökkenését. Kereskedői szakkörökben szerzett értesüléseink szerint a monarchia cukorgyárai évről-évre nagyobb menynyiségű cukrot termelnek. Állandóan emelkedik cukorkivitelünk, de ugyanolyan arái... Ir.n növekedik a belföldi fogyasztás , különösen 2005 óta vehető észre, a cukorfogyasztás nagyarányú emelkedése. , 1912-ben cukorgyáraink 3,516,436 métermázsa cukrot termeltek, a kivitel 2,535,997 'métermázsát tett ki. Belfogyasztátt. ..lett 1,514.682 métermázsa. Egy év múlva már 5,320.039 métermázsa cukrot produkáltak gyáraink. Cukorkivitelünk 1913-ban 8,694.692 métermázsát tett ki. A belfogyasztásra pedig 1,901.500 métermázsa cukor jutott. " Ez az örvendetes arányokban történő emelkedés a múlt év szeptember havában kezdődő termelési évvel érte el legnagyobb fokát. 1914-ben körülbelül 2.300.000 métermázsa cukor fogyott el a belföldi piacon. Minthogy csupán a folyó év első négy hónapjában négyszázezer métermázsával többet tett ki a belfogyasztásra került cukor mennyisége, mint az előző év január—április hónapjaiban , nagyon valószínű, hogy az idei termelési év belföldi fogyasztása eléri a három és fél millió métermázsát. A cukorfogyasztás ilyen arányú emelkedésére senki sem számított. Amint legutóbb báró Liebig János, a cukorkartel egyik vezetője kijelentette, a belső fogyasztásnak ez a várakozáson felüli emelkedése teljesen készületlenül találta a cukorkartel érdekeltjeit és persze kénytelenek voltak az árak emelkedése mellett a forgalmat megszorítani. . Ez a cukorgyárosok érve. A belfogyasztás megnövekedésével szemben a kereskedői körök utalnak a kivitel szünetelésére. 1912-ben a 8,101.358 métermázsa összforgalomnak egyharmadát tette ki cukorkivitelünk. 1913- ban 11,192.684 métermázsát tett ki az összforgalom s ebben az évben a kivitel az összforgalom egyharmadát is felülmúlta. Az idén ez a nagymenynyiségű cukor rendelkezésünkre áll. Ezenkívül a cukorkartel vezetői maguk is azt mondják, hogy az idén ötszázezer méter mázsával több cukrot bocsátottak a belföldi piac rendelkezésére, mint az előző évben és még háromszázötvenezer méter mázsa vár a gyárakban elszállításra. Az elszállítás a közlekedési viszonyok javulása után nyomban megtörténik. [1. — Hgen körülmények között — «leadják kereskedői körökben — a cukorárak emelkedése és a készletek csökkenése nem okolható meg a fogyasztás megnövekedésével. — Mivel indokolható tehát ? — kérdeztük. — Semmivel sem. A hatóságoknak gondoskodnak kell, hogy a cukorkészletek ne húzódjanak meg szerényen egy-egy féltve őrzött helyen. Jó készleteket elő kell hozni a napvilágra ! Most nyilván azért nem látjuk őket, mert tulajdonosaik arra várnak, hogy a cukorárak újból emelkedjenek. A cukorárak emelkedésére és a meglévő készletekre vonatkozólag a Munkások Fogyasztási Szövetkezetének igazgatója, Erdélyi Mór a következő kijelentésekkel szolgált tudósítónknak : — Amint önök is megírták, szövetkezetünk képviselője a napokban megjelent a főváros polgármesterénél s közölte vele értesülésünket, hogy hol találhatók fel a szükséges cukorkészletek. Nagyon érdekes dolog, hogy a gyárosok a cukor árát a háború ideje óta csak egyszer emelték. Ennek az a magyarázata, hogy az osztrák kormány tiltakozását jelentette be a további drágítás ellen. Most azután a gyárosok várják, amíg több engedékenységre számíthatnak. A fővárosba négy hónap óta alig érkezik cukorszállítmány, némelyik gyár még a február hónapra esedékes szállítmánynyal is adósa a megrendelőnek. És nincs vagyonhiány, amire a kartól hivatkozik, az ország cukorkészlete pedig három millió métermázsával több, mint tavaly volt. A Magyar Fűszerkereskedők Országos Egyesületének vezetősége részéről közölték velünk, hogy a javaslat, amelyet az egyesület vezetősége a főváros tanácsához juttatott, eddig nem járt eredménynyel. A főváros tanácsa tudvalevőleg nagymennyiségű cukrot vásárolt a cukorkarteltől még a háború előtti árakon. A fűszerkereskedők azt kérték, hogy a tanács bocsássa az ötven vagyon cukrot a fűszerkereskedők bevásárlási szövetkezete rendelkezésére és pedig akként, hogy a szükséges ár összeget szerezze meg részükre az Általános Hitelbanktól. A polgármester megígérte a kérés teljesítését, de úgy látszik, a Hitelbank nem hajlandó ilyen nagy összegeket hitelezni a fűszeresek konzorciumának. A dologban természetesen nem is az a fontos, hogy a kereskedők kapják-e meg a fővárostól a cukrot ? A fontos csak az, hogy az ötven vagyon cukor minél előbb a piacra jusson, még pedig normális árakon ! Bécs polgármestere már megtette a lépéseket abban az irányban, hogy az osztrák főváros ezer vagyon cukorhoz jusson, sőt kérésére a bécsi készleteket az osztrák kormány rekviráltatta is. A mi fővárosunk tanácsa itt is követhetné a bécsi példát. Fűszerkereskedők köréből nyert értesülésünk szerint nemsokára újabb áremelés következik be a cukornál, a cukorfinomítók már be is jelentették e szándékukat az osztrák miniszterelnöknél. A finomítók arra hivatkoznak, hogy drágább az anyag és a munkabér. A beavatottak szerint az újabb drágítás igen jelentékeny lesz s ezért nagyon időszerű volna, ha a cukor nagybani árát mindkét kormány közösen szabályosná -Jé rizskása ára a háború alatt kicsinyben! eladásnál kilónként 1 korona 50, 1 korona 60 fillérrel drágult, a legolcsóbb minőségű rizs 30—34 fillérről egy korona nyolcvan — egy korona kilencven fillérre emelkedett. Az áremelkedés azért megokolatlan, mert a behozott hántolatlan rizst rizshántoló gyáraink még a háború előtt szerezték be, a rendes áron, s amióta a háború kitört, nincs rizsbehozatal. S a gyarmatáru nagykereskedések is még a múlt évi július havi készletüket bocsátják áruba. De különösen hamis az olaszországi behozatal elmaradására való hivatkozás most, az olasz háború megindulásakor. A rizs nagybani ára egy hónap előtt még csak 130—140 korona volt métermázsánként s mihelyt az olasz hadüzenet bizonyossá vált, egyszerre felszökött 190—200 koronára. Pedig Olaszországból már hónapok óta nem érkezik rizs sem hajón, sem vonaton. És egyébként is az olasz rizsbehozatal sohasem öltött nagy arányokat. Hántolatlan rizst Olaszország nem importál hozzánk, csak hántolt rizst és pedig mindössze egy millió korona értékben. A magyar birodalomba 1913-ban 26,161.000 korona értékű hántolatlan rizst importált a külföld s ennek a mennyiségnek nagyrészét: 23,165.000 korona értékű rizst Brit- India szállította hozzánk. Mindenképpen indokolatlan tehát az olasz háború megindulása után történt újabb áremelés. A rizsbehozatal elmaradásán csak úgy lehetne segíteni, ha Svájcból tudnánk rizst szállítani. Hollandiából nem lehet azért, mert ott a háború kitörése óta kiviteli tilalom van. Gyarmatáru-nagykereskedőktől nyert információnk szerint svájci exportjégek ajánlatot tettek háromszáz vagyon rizs szállítására a monarchia külkereskedelmét intézőknek. A rizs ára Svájcban nagyon olcsó, de csak Spanyolországon keresztül volna szállítható s igy mire megérkeznék, rendkívül megdrágulna. Értesülésünk szerint Ausztria már egy ízben importált Svájcból néhány vagyon rizst a háború ideje alatt. A gyarmatáru-kereskedők kijelentése szerint a mi fővárosunknak mintegy százötven vagyon rizsáll a közraktárakban rendelkezésére. A kereskedők kérték a tanácsot, hogy métermázsánként 120 koronájával bocsássák a 150 vagyon rizst a kereskedők rendelkezésére, a tanácsnak azonban más céljai vannak a rizzsel. Érdekes, hogy Bécsben a városi hatóság rizskészletének egy részét az innen elutazott tarnopoli és brody-i kereskedőktől szerezte be. Ezek a kereskedők nálunk zugtőzsdéket létesítettek és felhajtották a rizsárakat. Bécsben egészen másként viselkedtek. A rizskérdés egyetlen helyes megoldása az volna, ha a főváros vagy az állam az összes rizskészleteket átvenné és a mainál jóval mérsékeltebb árért közvetlenül kiárusíttatná. A rizs ma nélkülözhetetlen minden háztartásban. Jó tejkérdés megoldására többféle kezdeményezés történt az utóbbi hónapban. Nagyon őszintén tükrözi vissza a tejkereskedők felfogását az a nyilatkozat, amelyet egyik nagy tejcsarnokszövetkezet igazgatója tett lapunk tudósítója előtt. — A tejkérdéssel — mondotta — a lapoknak minél kevesebbet kellene foglalkozniok s nem szabad olyan sokat emlegetni amagas árakat. Ezek az árak nem is olyan nagyok, maint mindössze 12—16 fillér az emelkedés literenként. Ez nem is olyan sok, amikor az élőállat és a takarmány ára úgy megdrágult. Attól félünk, hogy a sok lármával majd elriasztjuk a tejszállítókat. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a fővárosban és a vidéken harminc tejárusítással is foglalkozó üzelettel rendelkezik s igen nagy menynyiségű tejfogyasztást produkál. A szövetkezet igazgatója a tejkérdésben a következőket mondotta nekünk : — A tejszállítási viszonyok a napokban kissé javultak, de a folyton növekedő hőség és a vidéken fennálló nagy jéghiány mégis bajokat okoz, mert sok tej útközben megsavanyodik. Ha tehát nagyobb is a tejszállítás, nincs sok javulás, mert sok tej használhatatlanná válik. A tejhiányon sokat segíthetne a kondenzált (sűrített) tejek általános bevezetése. Ez a tej teljesen élvezhető, kifogástalan, jó tej. A tehénállomány a magas húsárak folytán egyre kisebb lesz. Ezenkívül a nagy takarmányárak sem válnak a tejtermelés javára. Tudtommal a kormány adott ugyan a gazdáknak 14—17 koronás árpát, de csak utalványban. A kereskedésekben a korpa ára ma 11—16 korona métermázsánként , egy éve 10—11 korona volt. — A mi szövetkezetünk rendszerint hat-hétezer liter tejet szokott eladni naponta, de most nem tudunk elég tejet kapni. A mi vásárlóink nagy része szegény munkásasszony, vagy kispolgári család, képzelhető, hogy mennyire hiányzik nekik a tej. Mik a teendők ? «— Az árak maximális megállapítása helyes, — mondotta a szövetkezet igazgatója — de e mellett szükség van arra is, hogy a gazdák olcsó takarmányhoz jussanak s ugyanakkor természetesen el kell tiltani a tejelő marha levágását. Gondoskodni kell továbbá hütőkocsíkról minden vonalon s az Ausztriába való kivitelt is korlátozni kell. A vasúti forgalmat a tejszállításnál nagyon meg kell könnyíteni, hiszen a forró, meleg napok mindig bajokat okoztak a tejszállításnál. Végül szükség van arra, hogy a tejszövetkezeteket organizálják, mert ma a kisebb tejtermelőknek, akiknek csak egy-két tehenük van, nem áll módjukban a tejszállításban résztvenni. Nem elég, ha a hatóságok ad hoc intézkedéseket létesítenek, rendszeres intézményekre van szükség. A tej utalványozása egymagában nem felelne meg a kívánt célnak, e mellett szükséges, hogy a főváros gondoskodjék róla, hogy a termelőtől a fogyasztóhoz közvetlenül jusson annyi tej, amennyire szükség van. 0S522S2a?3SE31!ai5SaS3aSESaaeKi3. s a? I mtmm i El TARTÓZKODÁSA IDEJÉN RENDELJE MEG HE LAPUNKAT. - ESTE HÉT ÓRÁRA KÉZ- ® BELITI ÖNNEK OTTANI FIÓKKIADÓHIVA£1 H TÁLUNK (I. 81 W1PPLINGERSTRASSE 29.) fí, iiiiiuiiiiiaiiii Jlz Est előfizetési ára negyedévre Magyarország területén 4’SO kor, J Ausztria területén .... s*so kor. Németország területén . 9* — kor. Almerskdban ••••#••• 3* *— doll. Egyéb külföldön................./2 - kor. wwwwwwwwwwwww. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t. Sebest?» Áruld.