Az Est, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)
1917-04-01 / 88. szám
---■ 1 b y DeadsiMsp, 1907 éorfán . az Egy nap a király életéből Bécs, március hó. (Az Est bécsi szerkesztőségétől) Akik azt hitték, hogy Károly király trónralépése óta lázasabb élet folyik a bécsi Hofburgban, hogy talán udvari hivatalnokok, lakájok nyüzsögnek a Burg udvarán, lépcsőin, vagy díszkintek sora várakozik a külső kapuk előtt, a melyek nem győzik befogadni az izgatott arcú diplomatákat, állami férfiakat, katonákat, azokat mi felvilágosítjuk: a Burg csendes, mint volt :"igen, a mikor Ferenci József királyunk távol a nagy város centrumától kint Schönbainnban élt,fogadott, uralkodott. Károly király sem a Hofburgban lakik, sőt, egyáltalán nem lakik Bécsben. Igen kicsi, háborús udvarával elköltözködött Badenbe, a kedves, bár legutóbb már kissé világfürdős allűrökkel hivalkodó alsóausztriai városkába, három,szobés lakást rendeztetett be magának egy régi, kétemeletes házban és ott vagy onnan intézi az ötvenmillió Sorsát, Zita királyné sem a bécsi Hofburgban lakik, hanem a schönbrunni kastélyban, igy tehát a szép öreg Burg, három század építőmestereinek, három század ízlését tükröző műve még mindig véka, hogy beléjeköltözzön a fiatal élet, hogy elsimuljanak homlokzatán a szomorú barázdák,"kiragyogjon megvakult sok száz szemé. " "Néha délután mozgás kel a Burg nyugati szárnyán, amely a külügyminisztériummal fekszik szemben. Ott van a Sándor-lakosztály, amelyről mindig követek és más idegenek audienciájával kapcsolatban olvasunk hírt a lapokban. Ilyenkor autók, sikerek várakoznak a külügyminisztérium és a Volksgarten közötti térségen, néha kilép a Bellaria-szárny kapujából az egyenruhás udvari portás, ura nevén szólítja a várakozó kocsisok valamelyikét, mire a kocsi felhajt az oszlopos feljáróhoz, kisvártatva nyílik a kapu és kilép a mosolygó vagy komoly arcú diplomata : vége egy audienciának. Ez a kis nyüzsgés rövid ideig tart, a király csak néhány órára jön be a Burgba, este megint visszamegy Badenbe. Károly király egyelőre nem ér rá udvari fénynyel körülvenni személyét: igen nagy, igen megerőltető munkáját a nagyváros zajától távol kívánja végezni. Ezért ment Badenbe lakni. De még más oka is van annak, hogy éppen erre a városra esett választása. A király lakóhelye közel fekszik nemcsak Bécshez és így a Magyarország fővárosába vezető főútvonalhoz, hanem a hadseregfőparancsnokság székhelyéhez is. Badenből könnyen elérhető továbbá a szövetséges főhadiszálláshoz vezető vasúti összeköttetés is. A király badeni háza egyszerű kétemeletes kisvárosi lakóház. Ódon, igen finom rajzú homlokzata a XVIII. század utolsó évtizedeinek bélyegét viseli, amikor a barokkból és a késő renaissance elemeiből kialakult és oly olaszosnak ható osztrák Mária Terézia-stílus. A városka egyik főterén áll a ház, előtte monumentáliskút. Igen nevezetes lakói voltak az idők folyamán. Hogy csak a leghíresebb neveket említsük: Talegrand, J. Wellington, 11. Ferenc, Mária Lujza, Napóleon felesége, Károly főherceg, Napóleon első legyőzője. I. Vilmos német császár (minttrónörökös) rövidebb-hosszabb ideig éltek Károly király badeni házában. A badeniek rövidenKaiserhaus- nak nevezik, de ez volt a neve akkor is, amikor a király még nem lakott benne, sőt amikor IV. és I. Károly még nem is volt a világon. A király lakása három szoba: dolgozószoba, ebédlő, hálószoba. Bútorzatuk szinte polgári egyszerűségű. Nagy kényelmes íróasztal, karosszékek, az ebédlőasztal legfeljebb4—5 személyre való. Közvetlenül a király, szobája mellett fekszik a szárnysegéd szolgálati szobája és az úgynevezett testőrszoba, amelyben egy lovastestőr várja ő felsége parancsait. Reggel nyolc órakor lép be az első referens, többnyire a katonai iroda főnöke, Marterer altábornagy, a király kabinetjébe. Sorban következik azután a katonai és civilkabinet többi előadója, az udvari hivatalok vezetői, azután azok, akiket ő felsége kihallgatásra rendelt. Leggyakrabban a külügyminiszter, a két miniszterelnök, a hadügyminiszter, az osztrák élelmezési miniszter és a vezérkar főnöke járulnak referálni a király elé. A mindennapi szolgálati előadókon kívül naponta tíz vagy még több referenst is fogad a király. A napi kommünikékből, amelyek természetesen a szolgálati előadók fogadását nem említik meg, láthatjuk, hogy minden társadalmi osztály, minden foglalkozás képviselője, utat találhat, a királyhoz. Azok között, akiket őfelségerendelt magához, voltak diplomaták, politikusok, katonák (különösen olyanok, akik valamely fontos frontrészről tértek haza), nagyiparosok, bankárok, földbirtokosok, tudósok, művészek, közigazgatási hivatalnokok, — különösen az ország olyan részeiből, amelyek fokozott mértékben szenvednek a háború terhe alatt — katonaorvosok, csapattestek egészségügyi főnökei, ellenséges országok és területek ismerői, arisztokraták, főrendek stb. stb. Mindennap csek egy embert fogad a király, ezt az egyet azonban néha ismételten is: a vezérkar főnökét. A kihallgatások IV. Károlynál nem percekre kimért, előre határolt formalitások. Nem ritkaság, hogy egy-egy audiencia néha, órák hosszat eltart. A király nem dönt, mielőtt nem hatolt volna bele az ügy lényegébe. Aprólékosan, fáradhatatlanul foglalkozik a szőnyegen forgó kérdéssel , csak ha minden oldalról tisztán látja az ügyet, akkor bocsátja el az előadót. Előfordult, egyszer, hogy gróf Tisza István jelent meg 4 órakor a király dolgozószobájában referátumra. Közben besötétedett, a király észre sem vette. Azután jött a hadügyminiszter, kis szünet, után báró Halverda, a király családi vagyonának kezelője, azután a vezérkar főnöke és végül a király még egy diplomáciai aktakötegbe is elmélyedt, amelyet tüzetesebb tanulmányozás végért tartott volt vissza. Ilyen körülmények között természetesen igen gyakran szó sem lehet is étkezési idők betartásáról. Félegy órára van kitűzve a dejeuner, félnyolc órára a vacsora, de a király néha órákkal később étkezik a kitűzött időnél. Ebédjét, vacsoráját igen szűk körben költi el ő felsége. Rendes társasága ilyenkor a két főhadsegéd, továbbá a szolgálattevő szárnysegéd. Gyakran előfordul az is, hogy a király ott tart magánál defeunerve valakit a kihallgatásra rendeltek körtá.• ■ A‘ ■ Itt helyreigazíthatunk egy meglehetősen általános tévedést is. Károly király tudvalevőleg elrendelte, hogy az előadók ezentúl frakk helyett szalonkabátban jelenjenek meg előtte. Ebből származik az a téves felfogás, hogy audienciához szalonkabátban kell elmenni. Kém úgy van. A király előtt civil embernek frakkban kell megjelennie, még pedig fehér csokorral, ahogy Ferenc József királynál is a fehér csokor járt a frakkhoz, mint mindenütt széles e földön. Csak a referensek viseltek fekete csokrot a frakkhoz, és a referenseknek ezt a hagyományos, de már nem időszerű és túlfeszes öltözetét helyettesítette most e felsége rendelete a szalonkabáttal, amelyhez, udvari gyász lévén, udvari ember hosszú fekete nyakkendőt visel. Így tehát a magyar miniszterelnök, minthogy referálni megy a királyhoz, szalonkabátban jelenik meg 5 felsége előtt. De aki nem hivatalos ügyben megy Ő felségéhez, annak magyar díszben vagy frakkban fehér csokorral kell királya előtt megjelennie. .Az utolsó előadó esti 11 óra felé, néha még későbben hagyja el a király dolgozószobáját. Reggeli 8 órától esti 11 óráig szinten,szüntelen munka folyik és bizony igen kevés idő jut a pihenésnek, üdülésnek, sétának. Baden gyönyörű környékén, sétautakon, erdőben, mezőn szokott mind rövidebb és ritkább , sétákat tenni a király. Ilyenkor szívesen megszállja a környék-népét,elbeszélget parasztokkal, nőkkel, gyermekekkel életük viszonyairól, ' munkabérről, piaci árakról, gondjaikról, bajaikról. Baden környékének népe kezdi megismerni a királyt, de még mindig találkozik olyan paraszt vagy parasztasszony is, aki csak a »kedves fiatal tisztet« fogja emlékezetében megtartani. De akik tudják is, hogy császárjukkal beszélnek, azok is megérzik, hogy nyíltan, bátran, elfogultság nélkül szólhatnak. Nem Bádenben, a tiroli Callianóban történt, hogy egy parasztleány minden teketória nélkül megkérte a királyt, tegye lehetővé, hogy a lány rég nem szabadságolt atyját, egy derék katonát, viszontláthassa. A király nem felejtette el a lány kérését: néhány nap múlva a katona otthon volt családjánál. Uyen történetek lehettek forrásai annak a gyorsan szárnyra kelt legendának, hogy Károly király álruhában jár a nép közé II. József császár módjára. Károly királynak nincs szüksége erre az egyébként célra nem vezető módszerre, hogy tájékozva legyen minden alattvalóit közelről érintő kérdésben. Amikor néhány fillérért mindenki megszerezheti a király arcképét, vége a hármahadisi lehetőségeknek, de Károly király talált utat és módot arra, hogy mégis megtudja alattvalóinak bajait, panaszait. A mikor a király kocsin vagy autón Badenből bejön Bécsbe, nem közvetlenül Schnbrannba hajlót, előbb körülkocsizik a városban, még pedig előszeretettel a külső kerületekben. Ilyenkor meglát sok mindent, szeme éles, következtetése gyors és biztos. Meglátja, mint állnak hosszú sorban asszonyok, gyerekek a tojás szénüzletek előtt, meglátja a szénnel megrakott kocsikat és megkérdezi ott a helyszínen, ki rendelte, honnan való, hova viszik. Bizony gyakran előfordul, hogy a király kiszáll kocsijából. Amikor reprezentatív kötelességek — követek vagy hódoló küldönségek fogadásai — szólítják a királyt a Hofburgba, nem mindig saját kocsiján isse mag at utat Pádenből Bécsbe. Igen gyakori eset, hogy a rendes villamos vasutat veszi igénybe. Ilyenkor is megragadja az alkalmat, hogy közvetlen tudomást szerezzen a mindennapos élet sok apróságáról, bajáról. Mielőtt a Hofburgba menne, a király mindig rövid időre betér Schönbrunnba. De még ezeket a rövid perceket sem szentelheti mindig egészen családjának. A királyné, mint a fázok, éhezők, a segítségreszorulók szószólója fogadja felséges férjét és a schönbrunni rövid találkozások ilyenformán gyakran nem a szűk családi körből merítik hangulatukat, hanem egy sokkal nagyobb család, a bajban lévők gondjaiból. A királyi pár egy ilyen rövid schonbrurmi együttléte alkalmával született meg, hogy példát említsünk, az udvari kocsik és lovak szénszállításra való felhasználásának a terve. Este azután, mielőtt a király visszatérne Badenbe, még egyszer pihenőt tart Schönbrunnban. Ilyen — külsőségeiben — a király mindennapja. De növekedik azok száma, akik tudják, ismerik az ifjú király gondjait, gondolatait, érzésvilágát is. Megjósoljuk, nem sok időbe fog tartani és a milliók is tudni fogják : a király élete — az övék. Nekik gondolkozik, nekik érez,nekük él a király. Dr. Lázár Jenő. . oldal A filmtechnika csodája MmeneMíí® élet a leghatalmasabb és legfenomenálisabb mozgófénykép Poe Edgar, novellája nyomán négy felvonás* baiu ~ Még csak néhány napig a Mopai- rtportóban ! Előadások V*4,5, V*7 és *09 órakor, emzinri m Jtf .zi'lwmBWaBTWMMW Brwrm 200 kg, príma dughagpa 7 K 50 f.-ért eladó. Cím Az Est újpesti fiókkiadóim. 6B0-8BB korona kamu szerezhető sorsjegyek részletfizetésre való eladása által. Ügyes, megbízható ügynökök — nők is — kerestetnek e célra legelsőrangú pénzintézethez. Eredményes működésesetén fix fizetés. Felvilágosítással szolgál . Markovits Izsó, Budapest, VII, Erzsébetkörút 2,1/10. Hadirokkantak előnyben 2AMA1KA m5 literenként 12,14,16 K. Szétküldés 5 üvegenként *x összeg előre való beküldése ellenében. Bloch Gy.és Tsa, Budapest,VI, Aradi-u. 16 Uridrust-szakmában jól bevezetett fix fizetésű Mpigspgiils névvel és eddigi működés megjelölésével irt ajánlatot .Megbízható 3000 jelige alatt a kiadóba kérem. Eladó feloldali birtok tóvonal magién, 30 hát keid egy tagban, 5 hold belsőség, 10 szobás abilak, vasút, posta, távíró, telefon helyben. Közvetitőknem dijaztatnak.Cim a kiadóhivóban. Lakást keresek 5—6 vagy B—7 szobával, a Lipótvárosban, májusra. Közvetítőt díjazok. Ajánlatot .Ubilak 59992. sz. alatt Schwarz József hirdető irodájába, Andrássy-ut 7. szám kérek (kettős borítékban.) Özv. Nándor Ignácnéssül. Popper Ilka úgy a saját, mint Ernő fia és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a hón szeretettel férj, apa, illetve jó rokon Kácso? Igíiár folyó hó 30-án életének 62-ik, boldog házasságinak 17-ik évében hosszas szenvedése után elhunyt. Megboldogult drága halottunk hűlt tetemét vonórnap, április 1-án, délután 13 órakor fogjuk a családi gyászáéiból a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra is helyezni. Komárom, 1917 március 30-án. Áldás poréira!