Az Est, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)
1917-06-01 / 139. szám
Mudapest, 1017 * Péntek * Június 1. Előfizetési árak: Egy hónapra** ** 3*20 fcofoAa P&gy&‚té*»r& «• o* ~5.— Félév 9*G » . M u /£,—■ kOPOtt-TFgész? éor~9» «, «. 2*1.—~ 1* Megjelenik délután ** Egyez &xd m ám & f££l4§& - •Minden koxissirtéttyunkT titán» nyontáncL tilor Megcsípem a karomat: nem álmodom-e? Megvizsgálom : nem vagyok-e részteg? Éber és józan vagyok, nem a francia kamara, nem az angol alsóház, nem az olasz Parlament üléséről, hanem az osztrák reichsrat megnyitásáról olvasok tudósítást. A monarchia másik felének a parlamentjében, cseh kéjben ,csattogtatjuk most azt az ollót, amely Magyarországot is fel akarja darabolni. A hű csehek a maguk részéről mint önálló cseh-szláv ország akarják folytatni életüket s e célra követelik Magyarország testéből az északi tót lakosságú megyéket. Egyelőre a szerény csehek nem kivánnak többet. Hogy mi lesz ezen a napon, amelyen aháború alatt ellenséges külföldön tartózkodó vezéreik hazajönnek, an otthon, hazaárulás miatt börtönben ülő,halálraítélt többi Solomposaik császári kegyelemmel majd kiszabadulnak, azt nem tudhatjuk. Őszintén megmondhatjuk, minket a csehek az életben többé sem igen érdekelnek. Igen piros okunk van erre. Nem is vennénk észre őket, ha otthon, Ausztriában rendezkednének. A csehek azonban, valószínűleg a világháborúban kifejtett fényes haditesteikre támaszkodva, Szent István országából akarnak lenyitni a maguk részére egy szép darabot. És ezt a tervüket nem holmi népgyűlésen, az osztrák képviselőház megnyitásán mondották el. Ezzel a tervükkel a csehek egészen nyíltan háborús ellenfeleink táborába léptek át, mert hiszen ők sem akarnak egyebet, mint hogy minket feldaraboljanak. Hiszen a háború sem másért tört ki, csak hogy bennünket szétvagdaljanak. Most, mikor idehaza magyar a magyarnak bősz ellensége, mikor a munkapárton hiúságból, határoméhségből, boszuból farkasvermet ásnak az ellenzéknek, mikor egyik párt cselt vet a másiknak, s csapdákat helyeznek el egymás fiiért, mikor a hányan, annyifelé húznak , jól hallgassál meg, hogy mit mondanak a csehek! Meggondolhatta volna Tisza, hogy van a magyarnak a magyarnál nagyobb ellensége is. A magyar politikai válság kritikus óráiban nagy balgáig volna észre nem venni, hogy a cseh esetben asors útja fenyeget bennünket. Politikai napilap wv Felelős szerkesztő:' Miklós Jánost Vili. évfolyam. * 13Q* szám. stmerkm-T-M-ség* &IT* kspiJLlet, JErgdébe&k-At-t&t 2* JCiadLéhlaaett&i &d*» Frz&QbGtvkarat JS^*2ii«j F iéiS9kl&<(táͱloff.t4utok 4. C»# Dlintos fd, rm., ^5 J£ta, Uá.pJ*«itzj% /5o W istibe w * I*» JCohlntarJrb tm Garami és Kunst előadta a magyar szocialisták álláspontját a stockholmi konferencián Stockholm, május 10. (Az Sd kiküldött munkatársánál, távirata) Ma volt az első tanácskozás a magyarországi szociálistákkal. Kanti Zsigmond és Odarth Ernő beszámolt a magyarországi szocialista viszonyokról és kifejtette a magyarok felfogását a hadicélokról. A mai tanácskozás délután negyedkettőig tartott, holnap délelőtt folytatják. A tárgyalások befejezése után a magyar képviselők hazautaznak, csak Kunfi maradt állandóan Stockholmban. Adorján Andor: Zott megegyezés jöjjön létre a nemzeti egység és a balkáni államok föderációja alapján. Olyan balkáni államok, amelyekben kisebbségi nemzetiségek vannak, e kisebbségeknek autonómiát adjanak. Gazdasági kérdésekben a gyarmatokra nézve a nyitott ajtó elvének megvalósítását követeli. ■ Kurisi Zsigmond beszélt a maagyarországi békemozgalomról, kifejtette, hogy a magyar szociáldemokraták valamennyi szocialista párt feltétlen részvételét követelik a konferencián. Megállapította, hogy a magyar szociáldemokrácia megőrizte függetlenségét a háború, alatt és folytatta a harcot az imperializmus ellen. Abban, a kérdésben, hogy bűnösök-e az egyes szocialista pártok a háború előidézésében, a vitát céltalannak tartják, ellenben kívánják, hogy a szocialisták minden országban az eddiginél erélyesebben harcoljanak azon faktorok ellen, amelyek elősegítették a háborút, így tehát a német szociáldemokraták küzdjenek Poroszország demokratizálásáért, a franciák pedig a francia pénz oligarchia ellen. Annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mennyiben terheli az egyes kormányokat a felelősség a háború kitörésében, az illető ország szocialista pártjának a feladata. Bécs, május 31. (Az Est tudósítójától) Az Arbeiterzeitung stacissholmi tudósító,ja a magyar szocialisták tárgyalásairól a következőket táviratozza : Garami az azonnali, annexió és kárpótlás nélküli békéért szállt síkra, követelte Belgium, Szerbia, Montenegró és Románia helyreállítását A feldúlt területei, gazdasági visszaállítása az illető államok feladata kell hogy legyen, azonban Belgium Bethmann-Horweg 1914 augusztus 2-iki kijelentése értelmében kell hogy kárpótlást kapjon. De ha az ilyen követelés késleltetné a békét, akkor meg kell állapodni abban, hogy Belgium valamennyi hadviselő államtól kapjon kárpótlást. Szerbia helyreállítására valamennyi nagyhatalom adjon segítséget, ezenkívül Szerbia kijáratot kapjon, a tengerhez, előzőleg azonban gazdasági szerződést kössön Magyarországgal és Ausztriával. Elzász Lotharingiára nézve a magyar szocialisták azt kívánják, hogy a kérdésben megegyezés jöjjön létre a német és a francia szocialisták között, de ha ilyen megegyezés lehetetlen lett volna, még el se igazolná a háború folytatását és azt, hogy az Internacionale távolmaradjon a béke munkájától. Macedóniára nézve kívánatosnak tartja, hogy Szerbia és Bulgária kocs örvendetes meglepetést keltett, amely annál nagyobb volt, mint, hogy a Havas-ügynökség a pártgyűlésről olyan tudósítást adott ki, amely szerint a francia szocialista többség, amely a stockholmi értekezleten való résztvétel ellen foglalt állást, diadalmaskodott és a pártgyűlés a stockholmi értekezletről úgy nyilatkozott, hogy az csak meghosszabbítja a háborút, a szocializmust kompromittálja és éppen ezért a legnagyobb lenézéssel kell visszautasítani a meghívását. A Havasügynökségnek e hazug jelentése után, amely természetesen nagyon kiv,nosan hatott tegnap, a francia szocialisták távirati jelentkezése mint' egy lidércnyomástól való félszaba,dulás volt, sőt annál több is; ígéret volt ez arra, hogy a stockholmi, értekezletnek meglesz a vároi-púnt al-' keid. A mai előértekezlet összes tagjai c, párisi távirat nagy hatása alatt van- nak, hiszen ez a távirat nemcsak azt jelentette be, hogy a francia szocialisták eljönnek Stockholmba,, hanem azt is, hogy a francia szo-cialista párt többsége és kisebbsége összeforrott, hogy a francia szocialistat párt ismét egységes és közösen áldoz, James nagy emlékének. Stár pedig ennek olyan nagy benső jelentősége van, hogy nemcsak a stockholmi értekezlet , hanem a mai naptól kezdve , az általános béke munkája is sokkal több fikélylyel folyik, mint eddig. A nagy eseményről és, következményeiről kérdést intéztem Brárainghoz, aki a következőket mondta — Az a Mz, hogy a franciák részt vesznek a stockholmi értekezleten, rendkívül örvendetes. A francia szocialisták elhatározása a nagylelkűségnek és a hősies emberszeretetnek gyönyörű aktusa. Kétségtelen, hogy ezt a példát az angol szocialisták is követni fogják. Mi azonnal összeköttetésbe léptünk az orosz munkástanácssal, hogy ez keressen összeköttetést az amerikai kormánynyal és az amerikai szocialistákkal, akiknek a stockholmi értekezletre szóló útlevelét az amerikai kormány eddig megtagadta. Az orosz munkástanácsnak most az a feladata, hogy az amerikai szocialistákat bírja rá, hogy nyújtsák be ismét az útlevélért Branting, Huysmans és Troelstra nyilatkozatai a franciák részvételéről a stockholmi kongresszuson Mind bíznak az értekezlet sikerében Stockholm, május 29. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A nap nagy eseménye, amelynek jelentőségét alig lehet megmérni, az a távirat, amelyet a francia szocialisták küldtek a skandináv-holland bizottsághoz és amelyben arról értesítika stockholmi értekezlet rendezőit, hogy a francia szociálisok a tegnap tartott pártgyűlés után hajlandók a stockholmi meghívást lfogadni, a stockholmi előértekezleten megjelenni és ott tárgyalni. A távirat éppen akkor érkezett, amikor a skandináv-hollandi bizottság a magyar szocialista küldöttséggel tárgyalt és tonné Artewn nagy