Az Est, 1917. december (8. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

Szombat, !9t? december /* ■— Álhír Mezőssy és Hadik össze­­külön­bözéséről. A N. P. Journal azt a hírt közli, hogy Hadik és Me­­zőssy miniszterek közt állítólag­ komolyabb nézeteltérés történt. E hír­re­l kapcsolatban Mezőssy Béla földmivelésügyi miniszter a követ­kezők közlését kéri: — Egy reggeli lapnak azzal a­­híresztelésével szemben, hogy gróf Hadik János élelmezési miniszter ,és én köztem bármiféle nézetelté­rés is lenne, a leghatározottabban kijelentem, hogy úgy a hivatalos, mint a magánérintkezésben, a leg­­szívélyesebb viszony van közöttünk így a hír teljesen alaptalan. — Angliában leszállítják az élelmi adagokat, Berlinből jelentik . A ten­­déralatjárók harca keddes tengeré­szeti miniszter szájhősködése elle­nére is, úgy látszik, nagy hatással van Anglia élelmezésére. Hosszas vona­kodás után még­is kénytelen volt Anglia az élelmiszerek fejkvótáját megállapítani, most pedig kénytelen a fejkvótát leszállítani. Mint a Daily News 15-iki száma jelenti, mostantól fogva 3­2­ 8 font kenyeret kap min­denki foglalkozása szerint, továbbá 12 Uncia főzeléket, két font húst, tíz ■uncia zsíranyagot és nyolc uncia cuk­rot fejenként és hetenként. Az eddigi adag négy font kenyér, két és fél font­os, háromnegyed font cukor és 15 uticia főzelék volt.­­ Leugrott a villamosról. A Bé­­csi­ út 28. számú ház előtt egy 65-03 jelzésű villamosról leugrott egy ismeretlen negyvenöt év körüli munkásember. A kocsi alá került , a fején életveszélyesen megsérült. Eszméletlen állapotban vitték a Margit-kórházba. — A telefondíjemelés és a postások síferjutaléka a minisztertanácsban. A végnap tartott minisztertanács — mint értesülünk — a postások rész­­jutalékát is elfogadta, úgy hogy a részjutalék kibocsátásának már se­mm akadálya sincs, annak folyósítása épp oly arányban, mint tavaly, a leg­­­­rövideb­b időn belül meg fog tör­ténni. Az a terv, hogy a budapesti helyközi telefondíjakat, száz kiló­s két érig egy koronában állapítsák retteg, megváltozott. A miniszterta­­nács elhatározta, hogy légvonalban 30 kilométerig a helyközi beszélgeté­sek díja 60 fillér lesz. Rabló cserepes, Arott­ Károly hár­om­c­árom éves, többször bün­tetett cserepes Erzsébetfalván egy korcsmában együtt mulatott Ká­roly Károl­yné ötvenkét éves asz­­szonynyal. Mikor az asszonyt kissé leitatta, el akarta lopni a pénzét. Az asszony nem engedte, vereke­­­­désre került a sor. A cserepes as­­asszonyt jól elverte és a pénzét el­­í­vette. Az asszony kiáltozására Aroltot elfogták és átadták egy k­endőrnek, a­ki a főkapitányságon is előállította, a­hol letartóztatták, s _ Schiffer ül képet és csészét vesz.­­ A Terézvárosban egy aukció folyik­­mostanában. Az emberek kitöltik vá­sárlási kedvüket és dühüket, műtár­gyakat és nem műtárgyakat vesznek a horribilis pénzen. Nevek, kereskedők adnak ötvenezreket, százezreket ké­mekért, majolikatárgyakért, a kik­­i­iek nevével roha, sehol sem találko­­z­tatunk, a­hol ezekben a válságos na­pokban adományokkal, jósággal, em­­biterszeretettel megjelenni kötelesség. Leglelkesebb bajnoka ennek az­­ aukciónak Schiffer Miksa, a­ki két­százezer korönéért vett egy képet s­­ harminchatezer koronáért egy csészét. j Joga van hozzá, azt teszi a pénzé­vel, ha­­mit akar. Ezt megróni nem lehet ,és nem szabad. A­kinek annyi bér­háza van Budapesten, az ezekkel­­ ellentétben szeretheti a jó anyagból ,épült, házat, a valódi holmikkal ide­­,­rendezett lakást. De ugyanez a Schif­­­­feh,Miksa nemrégiben szomorún és­­ naimstíhént keltő pózban állott o­rra­­a gyár koffzrv,,1y élé­ A­mikor már milliókat nyert a dal­­mát vasút előmunkálatain, egyszerre ráeszmélt, hogy nem jó a szerződése, hogy veszíteni fog rajta, elintézte az illetékes körökkel, hogy megváltották szerződésétől, a munkát a magyar államvasutaknak adták ki, a­mely al­vállalatba ismét Schiffernek juttatta. Szegény Schifler, a­ki az állammal al­kudozott és szerződött, ottan szo­morú volt és bus, panaszkodott, hogy tönkremegy, itten pedig mellényzse­béből csak úgy mellesleg kiszed egy képért kétszázezer, egy csészéért har­minchatezer koronát. Hadikölcsör­t ezúttal 600.000 koronát jegyzett r­óla, ezzel nem lehet a szobáját ki­tapétázni. Csak éppen ezt a Schiller Celesztint akarjuk szembeállítani Schiffer Floridorral. — A gróf Csáky László prakfal­­vi vas- és acélgyár r.-t rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptő­kének 4,5 millióról 8 millióra való felemelését. A régi részvényesek két régi részvényre egy új­ rész­vényt kaphatnak december 4—12 közt 275 K árfolyamon. — A színházak pénteki műsora a fövd­be.-i: Nemzeti Színház : IV. Xlichtírd (e1ső rész, %7 órakor). Operahtáz Don Quijote (bemutató előadás, %7 órakor). Vígszínház: Rommánc (7 órakor). Magyar Színház : A szerető ( órakor). Városi Színház : Padlásszoba (be­mutató előad­ás, 12 8 órakor). Király­ Színház : Sztambul rózsája (1/28 órakor). fWSAVWWW/VVVVVAV VVVV«. il mai hivatalos harctéri jelentés Hivatalos jelentés, érkezett no­vember 30-án délben. Olasz harctér: A velencei tar­tományban fokozódó erejű tüzér­ségi tűz. Keleti harctér: A helyzet vál­tozatlan. Albánia: A 28-ikára virradó éj­szaka az alsó Vojusánál bosznia­­hercegovinai vadászcsapatok ered­ményes vállalkozást hajtottak vég­re. Átgázoltak az embermagasságú folyón, a második olasz vonalig törtek előre és foglyokat és szá­mos hadiszert szállítottak be. A vezérkar főnöke- Kiadom három szobás ör oldal. Gróf­­Andrássy Gyula nyilatkozata az orosz béke­ajánlatr­ól — Az Est tudósítóim — Gróf Andrássy Gyula Az Est munkatársa előtt az orosz kormány békeajánlatáról így nyilatkozott: — Mindenesetre nagyon örven­detes lépésnek tartom. Első fecske, a­mely, remélem, tapaszt is jelent. Az, a tény, hogy az orosz kormány magát a szövet­ségesek nyomása alól emanci­pálni meri, azt bizonyítja, hogy az orosz nép komolyan akarja a békét. Ha pedig ez igaz, akkor nem fogunk kételkedni azon, hogy mi és az orosz nemzet meg­értjük egymást. Mi is komolyan akarjuk a békét. Komolyan akar­tuk már igen régi idő óta , be­látva, hogy a háború folytatása bűn az emberiség ellen és hogy a háború folytatásából eredő hasznok nem érnek annyit egyik állam szempontjából sem, mint a­mennyi áldozatot a háborút folytatása követel. A háború folytatásával — a­nélkül hogy bármelyik állam is nyerne — csak az emberiség lesz a vesztes.­­ Régen tisztában vagynak azzal is, hogy az ententónak az az álláspontja, hogy egy mos­tani béke csak fegyverszünetet jelent és hogy az állandó béke a háború továbbfolytatása árán valósítható meg, népbolondítás és tisztán csak arra való, hogy az entente a kulturális nemze­tekben lévő ideális tartalmat megegyeztesse a vezetők akara­tával.­­ Az állandó békéhez csak az a szellem vezethet, a mely abban a percben, a­mikor békét lehet kötni, azt meg is köti, mert érzi, hogy a nem teljesen elkerülhe­tetlen háborúért a felelőséget viselni nem lehet. Lenin és az orosz nép is ebben a meggyőző­­dé­sben van és azt tartja,­­hogy a pacifista első kötelessége békét teremteni. Ezért őt megértettük s vele a megegyezés lehető. — Hogy Oroszország határo­zott fellépésének minő hatása lesz az entente-hatalmakra, azt még e percben nehéz megállapí­tani. Annyit azonban tudni lehet, hogy a nyugati kormányok min­den erejüket meg fogják feszí­teni, hogy betartsák a régi irányt és az amerikai segítség eszkomp­­tálásával népeiket tovább is bo­­londítsák és vigyék a mészár­székre. De azt, hogy várjon a vezető köröknek e példátlan fa­natizmusból vagy rideg egek másból eredő elhatározását siker fogja-e koronázni, vagy az en­tente nagy műveltségű népeiben nem fog-e felébredni az emberi szolidaritás nagy érzete és nem fogják-e belátni, hogy határaik­hoz közelebb vannak a mi esetleg keleten felszabaduló hadaink, mint Amerikának ma még csak szervezkedő hadserege és be fog­ják-e látni, hogy az ő regönzőbb érdekeik is a békét kívánják, azt így távolról megítélni fölöttébb nehéz. A Legnehezebb döntés előtt az olasz nemzet áll, a­melynek szép­­földjén folyik — mindnyájunk sajnálatára — a pusztító harc és a­mely olasz nemzet férfias el­határozással szintén megkaphat­ná a békét, létének előfeltételei és becsületének lényeges biztosí­­tása mellett, holott a háború to­­­v­abb folytatása egészen tönkre teheti. A kormány megkapta a felhatalmazást az új választásokra Vázsony­ a királyhoz megy —­ Az Est Indusitójától —­­A kormány már régebben elhatá­rozta, hogy a választójogi törvény­­javaslat tárgyalását megelőzőleg a királytól felhatalmazást kér arra, hogy a­mennyiben a többség a kormány választójogi javaslatát meg nem szavazná, vagy azon lé­nyeges elvi módosítást eszközölne, a nemzethez appellálhasson. A kor­mány, tekintettel arra, hogy úgy gróf Esterházy Móric, mint We­ Scerle Sándor bemutatkozásuk al­kalmával a képviselőházban beje­lentették, hogy a kormány­ ezzel a javaslattal áll vagy bukik, azt is elhatározta, hogy abban az eset­ben, ha a királynak aggályai len­nének a képviselőház feloszlatását illetőleg, lemondását fogja fel­ajánlani a királynak. Wekerle Sándor miniszterelnök tegnapelőtt, a­mikor kihallgatáson volt a királynál, átadta a választó­­jogi törvényjavaslat első példá­nyát a felségnek és egyidejűleg tájékoztatást kért a királytól a. képviselőház feloszlatását illetőleg. Megbízható értesülésünk szerint a J.­ l §­ hozzájárult ahhoz, hogy a­mennyiben a választójogi törvény­javaslatot a képviselőház többsége meg nem szavazná, vagy azon lé­nyeges változtatást eszközölne, a kormány az új választásokat kiír­hassa. A választójogi javaslat most már valószínűleg rövid időn belül a­ képviselőház elé kerül. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter m­a délután 3 órakor Bécsbe utazik, a­hol a Magyar Házban száll meg és holnap délután fél öt órakor ki­hallgatáson jelenik meg a király előtt, a­mely kihallgatáson a vá­lasztójogi törvényjavaslatot rész­letesen d­referálja a királynak. A­mint a király a törvényjavas­lathoz előzetes hozzájárulását meg­adja, a kormány a választójogi törvényjavaslatot azonnal a Ház elé terjeszti. A királynak a választások ki­írására adott felhatalmazása be­avatott­ kormánykörökben a leg­­teljeseb­)!) megnyugvást keltette. A­ törvényjavaslatot­ Vázsolnyi Vil­mos fogja a Házban képviselni, s mi azt jelenti, hogy a választások kiírására vonatkozó felhatalmazás a kormány birtokában van, mert Vázsonyi Vilmos első perctől kezd­ve azon az állásponton volt, hogy a választójogi törvényjavaslatot m­­ás tárgyalásánál csak­ akkor kép­viselheti, hogyha a kormánynak a törvényjavaslat biztosításáról minden eszköz rendelkezésére áll.

Next