Az Est, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Csütörtök, 1920. április 1. IT A Kormányzó sh­ísvét után költözik át a Királyi palotába A fővezérség megszüntetése. A vezérkari főnökséget a Vöröske­­reszt palotájába helyezik. A Gellért-szállót átadják a Közönségnek — 47 Este tudósítójától — A mjnHat€r elnök bejelentette a kép­viselőházban, hogy Horthy Mik­lósnak kormányzóvá történt választá­sával kapcsolatosan a fővezérség meg­szűnik és a régi békebeli állapot áll helyre a katonaság ügyében. A had­seregnek legfőbb irányítója a had­ügyminiszter lesz, minden fegyver­nem, a lovasság, a gyalogság és a tü­zérség külön-külön főfelügyelőt kap, a­kik az egyes fegyvernemek rendben­­tartásával és felülvizsgálásával lesz­nek elfoglalva. A vezérkar természetesen megmarad, ez lesz az összekötő ka­pocs a hadügyminisztérium és a kato­naság között.­­ Horthy Miklós kormányzó néhány napon belül a királyi várba költözik. Csütörtök estig ki kell üríteni a királyi palotának azt a­­ szárnyát, a­hová a­­ kormányzó költözni fog. A kormányzó a krisztinavárosi részt foglalja le a maga számára, a­hol eddig az úgy­nevezett vendég-appartement volt. A kormányzó lezáratja a volt királyi lak­osztályt és ezek a termek az állam­­i forma eldöntéséig üresen fognak ma­radni. Csütörtöktől kezdve lassan megindul a kormányzó átköltözése, a­melyet a közeledő húsvéti ünne­peken félbe fognak szakítani. Húsvét után közvetlenül végleg elköltözik a kormányzó a Gellért-szállóban levő lakásából. A Gellért-szélilodát hamarosan át­adják eredeti hivatásának. A fővezér­ség régi osztályainak legnagyobb ré­szét feloszlatják, a vezérkari főnök­séget pedig a Várban a Vöröskereszt­­épületben helyezik el. A kormányzó kabinetirodájának élére Bartha Rikárd miniszteri taná­csos kerül. Szárnysegédeit megtartja a volt fővezér. Első szárnysegéde Magasházy százados marad, a ki eddig a tüzérséget képviselte, a lovasság ré­széről Görgey József százados került melléje, a gyalogságot Sípós Miklós százados képviseli s a volt tengeri haderő részéről Hardy kapitány fogja a szárnysegédi tisztet betölteni. A nemzeti hadsereg sajtóirodája mint katonai sajtóiroda megszűnik, ellen­ben mint sajtóiroda tovább fog dol­gozni a kabinetiroda mellett. 4 Új törvény szövetkezetekről — a_ Az OKH megerősítése 1 — 5*2 Est­udósítójától — A pénzügyi­ minisztérium­ban tör­vénytervezet "készül a szövetkezetek­ről, a­melyeknek az új gazdasági po­litika az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánt. A reform keretén be­lül elsősorban és külön szabályozzák az Országos Központi Hitelszövetke­zet ügyét és az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot a reformtól függet­lenül fogja a kormány a nemzetgyű­lés elé terjeszteni.­­ Az Országos Központi Hitelszö­vetkezet ügyének rendezése sürgős. Két nagyon fontos ügy vár elinté­zésre. Az egyik a megszállott terü­leteken lévő szövetkezetek ügye, a­­ másik a hitelszövetkezet tárcájában­­ felgyülemlett h­adikölcsön-kötvények­­nagy tömege.­­ A megszállott területeken lévő szö­vetkezetekkel való érintkezés vagy egyáltalán lehetetlen, vagy csak ál­­utakon és igen hiányos módon tör­ténhetik. Ezeken a helyeken a köz­pontnak nagy követelései vannak. Azonkívül sokhelyütt beruházások és egyéb függő ügyek vannak, a­melyeknek elintézése mind attól függ, hogy mekkora a kár, a­mely a köz­pontra vár és hogy milyen lehetősé­gek mutatkoznak e károk megtéríté­sére. A készülő törvénytervezet első­sorban erre irányul és ezt a fontos szervezetet újból akcióképessé akarja tenni. A hadikötvények, kérdése még ennél is fontosabb. A hitelszövetkezeti köz­pont annak idején éppen báró Korá­nyi Frigyes, a szövetkezet volt vezér­­igazgatójának buzdítására nagy ered­­ménynyel agitált a hadikölcsönök ér­dekében, úgy hogy majdnem vala­mennyi vidéki szövetkezet kisebb­­nagyobb összegű­ hadikötvénynyel bír. Már most a szövetkezetek anyagi egyensúlya attól függ, hogy ezeket a hadikötvényeket milyen árfolyammal állítják a mérlegbe. A realitás érde­kében a valóságtól nem lehet messze eltávolodni, hogy pedig ilyenformán ne következzenek el megrázkódtatá­sok, az­ csakis állami segítséggel tör­ténhet­ik. A pénzügyminisztériumban körülbelül egy milliárd koronára be­csülik azt az összeget, a­mely hadi­kötvényekben az OKH tárcájában van. Az árfolyamváltozás ilyen óriási ösz­­szegű kötvénybirtoknál igen jelen­tékeny veszteséggel fenyeget, a­mit csakis felsőbb beavatkozással lehet ki­egyensúlyozni. A kormány ezt csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával akar­ja megtenni, az előterjesztendő tör­vényjavaslatnak ez lesz egyik leg­fontosabb rendeltetése. A megoldás egyébként, mint hall­juk, olyan, hogy a kincstárnak nem fog különösebb megterhelést okozni. Azonban a kincstár megterhelésétől sem lehet eltekinteni, mert a kor­mány legfőbb programpontjának. Orvosi TM Qyarztlámpát 110 vagy 826 Volt egyenáram részére keresek megvételre­­. Ajánlatokat a kiad­óka­t Quart-tdmpac jeligére kérem. Uj igazságügyi­ bélyegek lesznek ! ----------y' Az ok­m­ánybélyege!(.^jövedelméből akarja« a birák fizetését felemelni. Tömegesen távoznak el a bíróságok­tól a birák és az ügyészeti 'Az Est tudósítójától . A köztisztviselői társadalom leg­erősebben sújtott osztálya a bírói és az ügyészi kar, indít míg­ más munkakörben a köztisztviselők nyo­morát enyhíteni igyekeznek külön­munkákkal, vagy más keresetekkel, addig a bírák és az ügyészek a rendes fizetésükön kívül semmit sem kapnak. A büntetőtörvényszéken a főál­­lamügyésznek és a főállamügyész helyettesének havi fizetése mindössze 1600 korona. A­kinek vagyona vagy magánjövedelme nincs, ebből az ösz­­szegből megélni igazán nem tud. Azok a bírák és ügyészek, a­kik vagyon­nal nem rendelkeznek, nem bírják tovább a rettenetes küzdelmet a megélhetéssel és egy részük ott akarja hagyni eddigi hivatását, ügyvéd akar lenni, a másik része pedig egy gyö­keres fizetésrendezéssel szeretné meg­oldani ezt a nagy válságot. Legyen külön igazságügyi okmánybélyeg A rendes fizetésjavítás útban van, hiszen a nemzetgyűlés már felemelte a képviselők fizetését és ugyanakkor kimondották, hogy abban az arány­ban emelni fogják a köztisztviselők járandóságait is. A­míg azonban a hivatalos retortákon keresztül fog menni a javaslat, addig az áruk árai annyira fel fognak szökni, hogy tulaj­donképpen ismét a­­ mai helyzet áll elő. T...'"•­­ A bírák és az ügyészek most azon dolgoznak,­­hogy kim­itassák, hogy eddig sem volt deficites az igazságügyi tárca. Hivatalosan ugyanis mindig ezt konstatálták, de nem gondoltak arra, hogy a perekhez szükséges ok­mánybélyegek árai mind a pénzügy­minisztériumba folytak és ennek az összege jelentékeny értéket képvisel. Azt szeretnék kivívni, —­ és ez a ké­rés a legjobb után van — hogy külön igazságügyi bélyeget adjanak ki, a­me­lyeknek úrrai ezentúl az igazságügyi tárca mérlegét jaaslaltik. Ha kiderül, hogy a perekből befolyó jövedelmek bőven fedezik az igazságügyi alkalmazottaknak a fizetését, az állam nem zárkózhatik el a radikális fizetés­­javítás elől. A törvényszékeknek ed­dig alig, vagy egyáltalában nem volt jövedelmük és ha komolyabb akció készült, a kormány mindig azzal tért ki, hogy úgyis sokat áldoz az igazság­ügyi tárcára. Megindult a bírák kiválása A bírák, mint ismeretes, memo­randummal akarnak az igazságügy­­miniszterhez fordulni, a­melyben azt kérik, hogy a bírói vizsga az ügyvédi gyakorlatra is képesítsen. A memo­randum utal arra, hogy mindkét vizsgának alapjában véve teljesen egyező a tartalma és mégis az a lehe­tetlen helyzet állott elő, hogy az ügy­véd bármelyik pillanatban beülhet a bírói székbe, a bíró azonban nem fog­lalhatja el az ügyvéd helyét. Elsőnek Lázár Jenő táblabíró hagy­ta el a közelmúltban a bíróságot, majd Fü­zesséry István táblabíró kö­vette. Az első rög­tön ügyvédi iro­dát nyitott, a másik egy ideig poli­­tikai téren dolgozott, most már azon­ban jól jövedelmező irodája van. Legutóbb Rösler táblabíró követte a sort, majd­­a törvényszéki jegyzők közül többen siettek eltávozni. Igen sok jeles bíró és ügyész most foglal­­kozik a kiválás gondolatával. A bírák azonban fájdalmas szível látják azt a megaláztatást, hogy ki­tűnő kartársaik vizsgáló­bizottság elé kerülnek és kérdeztetik magukat nem­csak magasrangú kartársaikkal, ha­nem náluk életkorban, jogi pálya­futásban és tudásban sokkal fiata­labb ügyvédekkel is. Sőt az is gya­kori eset, hogy a vizsgálóbizottság bíró vagy ügyész tagjának nincs ügy­védi oklevele. Ő osztja az ügyvédi diplomát, de h­a maga aláírna ügy­véd lenni, neki is oda kellene ülni a vizsgálóbizottság elé. Nehéz szívvel panaszkodnak a bí­rák, hogy eddig csak az ügyvédi kar érdekét nézték, a magyar bírói és ügyészi kar érdemeiről csak szónok­­latok hangzottak el. Az új kormány­zat szelleme követeli, — mondják — hogy az elismerés tettekben nyil­vánuljon és úgy kívánják a bírák, hogy a tettek között legyen első az a törvény, a­mely kimondja, hogy a bírói és az ügyészi pályán eltöltött három—öt év ügyvédi gyakorlatra jogosít. A bírák és az ügyészek erősen re­mélik, hogy úgy a kormány, mint a nemzetgyűlés honorálni fogja ki­­válságaikat. " 3. oldal. Harc a szemétkokszért Műtrágya is van a szemétben !.­t. — Az Est tudósítójától — A­­szemétkokszért kemény harc folyik. Néhány héttel ezelőtt járt le az első pályázat, a­melyet meg­semmisítettek, mert nem volt elég­ pályázó és ezen a héten járt­ le az újabb pályázat,­ a­melyre már hat ajánlat érkezett. A hat ajánlattevő a következő : Dávid János és fia cég, a kiterme­lendő koksz harminc százalékát ingyen­ a városnak ajánlja, hetven százalékát maximális áréít maga akarja forga­lomba hozni. A második ajánlattevő a Rossmayer-féle fakereskedelmi r.-t„ a­mely hatvan százalékot kínál a város­nak, azonban nem kötelezi i magát az előírt mennyiség kitermelésére. A har­madik ajánlattevő Bernthaler Adolf és Gusztáv cég, a városnak hatvan száza­lékot ajánl, de kiköti, hogy a mostani árak maradjanak érvényben. A negye­dik ajánlat a Liptoli-gyáré, a­mely öt­venöt százalékot kínál a városnak és a saját kokszát maximális áron akarja árusítani, az ötödik a mostani vállal­kozó, a Kelemen és Darvas cég, a­mely ötvenöt százalékot kínál a városnak, hajlandó 3800 vagont is kitermelni és elfogadja az Ár­vizsgáló Bizottság ár­megállapítását. A hatodik a Hadirok­kantak Országos Szövetségéé, a­mely ötven százalékot kínál a városnak. Egy hét óta folyik a kilincselés az illetékes bizottsági tagoknál és mindegyik pályázó a maga igazát igyekszik bizonyítani. Fokozza a szemétbánya kiakná­zásáért, folyó harc hevességét az a­ körülmény is, hogy az eddigi ta­pasztalatok szerint a szemétből rengeteg mennyiségű nitrogén tar­­talm­ műtrágya vonható ki és a csontanyatt is nagy kincset jelent. A főváros illetékes köreiben, mint halljuk, az a helyes gondo­lat, kerekedik felül, hogy a szemét­tesén kiaknázását saját kezelésbe kell venni s a munka elvégzésével és a koksz értékesítésével magán­vállalkozót kell megbízni. Mi már múltkoriban ezt az álláspontot foglaltuk el és azt hiszszük, hogy az egyedül helyes megoldás az volna, ha az Országos Szénbizott­­ság és az Árvizsgáló Bizottság el­lenőrzése mellett a főváros maga termelné ki a kokszot, a műtrágyát és egyéb termékeket és akár ma­ga, akár vállalkozó útján végez­tetné el a kutatást és az eladást. Az is kívánatos volna, hogy a ki­termelt kokszból ne csak a főváro­si tisztviselők, hanem általában­ az összes közalkalmazottak kapjan­ak olcsó k­izelvánmaol.

Next