Az Est, 1920. július (11. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-01 / 155. szám
Budapest, 1920 * Csütörtök * Julius I. Előfizetési árak : Egy hónapra ... 3S^~ korona Negyedévre ...... 70.— korona Félévre ............. KO.— korona Egész évre.........280.— korona Külföldre / hóra 3S.~ korona Egyesszám ára 1 korona.Y y Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Sándor XI. évfolyam * 155. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébet körut Vm I Kiadó hivatal? % VII., Erzsébetek örül IS—20.sst* Fiók^kiadóhivatalok: V., Vilmos császáriát 14. szám és IV., Váci*utca 12. Wien: l.,Fiohlmarkt 7. Volt idő, amikor gróf Berchtoldi Lipót ki a gyár országbók Ausztria külügyminisztere Volt és Andrássy Gyula apolgárőr. És eljött az idő, amikor gróf Apponyi Albertet a pártok alkalmatlannak találják a miniszterelnökségre, de alkalmas mindenki, akit szabályszerűen lajstromoztak a két párt tagsági könyveiben. Nem érkezett fel még az ideje, mondják titokzatosan... és valóban, nemtudjuk, az időkbe látás honfiúi sejtésének finomságát csodáljuk-e inkább, vagy azt a gyöngéd, megható kiméletet, amelylyel e kis ország legnagyobb fiát óvni akarják egy idő előtti lépéstől. Gróf Apponyi Albert ideje még nem érkezett el , és a jelöltek és önjelöltek tanulságos névsora elmondja, hogy kik a dicsők, bölcsek, tekintélyesek, a kiknek ideje elérkezett. [ Nem Apponyi Albertről van Itt szó, hanem általában : a méretekről. A méretek tragikus játéka ez, borzalmas gulliveri tréfa. Hogy amikor a földkerekség minden országában azt sóhajtják : nagy embereket ! — akkor Magyarországon, ahol akkora szükség volna nagy emberekre, azt susogja a pártszempont, hogy: kis embereket ! Leszállítják az igényeket— egy nemzet nevében és nemtudják, hogy területi integritásunk legnagyobb agitátora, szellemi hatalmunk integritása. Ellenségeink megcsonkították az országot s most az elvakult pártérdek a csonka méretekhez kicsinyít hozzá minden pozíciót, ahelyett hogy, mint a régi olasz városállamokban, azt demonstrálnák, hogy e kis területen mily kápráztató zsúfoltsága van erőnek és tehetségnek. Van itt még néhány politikus, szakember, puszta nevük súly, hatalom és erő odakint is és idebenn el se képzelhetni nélkülük a nagy talpraállást is holtágon vesztegelnek. Példátlan tékozlás ez ! Pénzügyi helyzetünk érvényeiről nem kell beszélni, — de senki se kérdi, hol van Wekerle, Popovics, Teleszky. A’ tanácstalanság sötétjében van az ország, — de a világítótornyokat félreállitják: idejükmég nem érkezett el, mondják, és helyettük a frázisok bengála , fénye világise Kedvezően folynak Párisban a magyar-francia gazdasági tárgyalások -y 'Az Est tudósítójától — Néhány hét óta nagyfontosságú pénzügyi tanácskozások folynak magyar és francia bankemberek között. x xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxx X X X X X X X Francia részről nagyobb érdekeltséget akarnak vállalni magyar vállalkozásokban, szó van többek közt arról, hogy a Hitelbank francia bankok részvételével lényegesen felemeli alaptőkéjét és hogy iparvállalataink, közlekedési vállalataink és állami üzemeink egynémelyikénél a francia tőke nagyobb szerephez jut. Ez ügyben már nagyon beható tanácskozások folytak. Magyar pénzemberek már több ízben tárgyaltak Párisban, viszont politikai és pénz-, ügyi súlylyal bíró francia, szakemberek jártak már Budapesten és jelenleg a kormány tudtával Ullmann Adolf, a Hitelbank alelnöke és báró Kornfeld Pál, a Hitelbank igazgatója van más szakemberekkel együtt Párisban. X X X X X x xxxxxxxxx X X X X X X X X i-4 n! Úgy látszik, e tanácskozásokkal függ össze ez a két szikratávirat, amelyet a félhivatalos Magyar Távirati Iroda tesz ma közzé. / ■ d /Pálda, június 29 (A SZ. T. I. szikratávirata) Megbízható információk szerint a magyar békeszerződés aláírásával kapcsolatban a francia kormánynyal és pénzügyi körökkel megindított tárgyalások kedvező eredményre vezettek. A magyar és francia megbízottak köözött elvi megállapodás létesült, mely, a Budapesten folytatandó tárgyalásoknak fog alapjául szolgálni. Pária, június 29 (A M. T. I. szikratávirata) A Temps szombati száma a magyarfrancia közgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia kormány és a francia ipari körök által vezetett megbeszélések oly kedvező eredményre jutottak, hogya megállapodás gyakorlati megvalósulása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági helyzete igen gyorsan kedvezőre fordul és Franciaország támogatásával közgazdasági életünk újjáépítését és a megoldásra váró közmunkákat megkezdhetjük. „Becsület nélkül nemzet nem élhet“ Horthy Miklós kormányzó szózata az ifjúsághoz a Védőngák Szövetségének ünnepén 1i budapesti tanulóifjúság gyönyörű fölvonulása az ügetőversenypályán A meg nem alkuvó irredentizmus tüze égett tegnap a péterpáli napsütésben. A perzselő ég tűzszórásában egy diadalmas jövő sugarai cikáztak, a büszke magyar öntudatitól megálmodott jövendőé. A reménység, az Isten patikájának ez a csodálatos gyógyszere ömlött a lelkekbe, azé a reménységé, mely nemcsak a beteg lázat csillapítja, de amely életeltlr is a munkára, a küzdelmekre. A Budapesti Ügetőverseny Egyesület zászlódíszbe öltöztetett pályáján tartotta meg tegnap a Védőligák Szövetsége nemzetvédelmi célokat szolgáló országos sportünnepélyét.. Kilenc órakor kezdett gyülekezni a sokezer főnyi közönség s elfoglalta a hatalmas tribünöket. Pontban tíz órakor kezdődött az ünnepély. A pálya négy különböző pontján felállított nemzeti szinti drapériával bevont szószékekből Király Aladár főispán, Persay Ferenc alispán, Kaifó Endrévé országgyűviselő és Temanovits Zoltán délvidéki ügyvéd tartottak ünnepi beszédet. Tíz óra után érkezett szárnysegédek kíséretében József főherceg, akit a fogadóbizottság nevében Urmánczy Nándor köszöntött. József főherceg meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést. A főherceg válasza után megdördültek az ágyuk, a bejárat felől éljenzés hallatszott, az oltár mellett felállított zenekar a Himnuszba kezdett, felharsant a »Vigyázz !«, csattogva lobogtak a magasra emelt zászlók, Horthy Miklós kormányzó érkezett szárnysegédével, Magasházy századossal és kíséretével. Végeszakadatlan hangzott az éljen. A kormányzót , Urmánczy Nándor üdvözölte a díszpáholy előtt. — Nemcsak hódolattal, r— mondottál— hanem szivünk meleg sze.*?retetével üdvözöljük Főméltóságo edat mindenki nevében, a ki itt országunkat és hazánkat a maga egészében képviseli. Minket nem lehet szétdarabolni! A magyar nemzet a maga ezeréves otthonában ma is egész, egységes szervezet. Élünk ésélni akarunk!' Áj világ -semmiféle»' ■ ellenséges ,hatalpja a»í magyarjáéal,. zet őserejét ki nem pusztíthatja soha., A sors e legnehezebb időkben Read bízta nemzetünk vezetését. Bízunk benned és szeretünk téged ! Te vagy, a mi szemünk fénye, erősségünk, reménységünk. Aggódás fog el, mikor a haza érdekével nem törődő, a párt- és magánérdekeket szolgálók vásári zaja dolgozószobádba tolakodik és te munkát pazarolsz ezekre. Rád nézve nincs megállás, nincs kitérés. Rab testvéreink várnak, benned és katonáidban bíznak, úgy áld vagy ver a sors keze, ahogy végrehajtod vagy, nem a rád! bízott feladatokat. Kürtszó vágott a térségen, Mészáros János prelátus, érseki helynöki kezdett asszisztenciájával a mise- mondásba. A misét a honvédzenekar muzsikája kisérte. Mise után a Himnuszt énekelte a rengeteg embertömeg, mely után a kormányzói páholylyal szemben felállított szószékről Raffay Sándor ev. püspök, Takaró Imre ref. lelkész és Boros György unitárius dékán mondottak imát és adtak áldást az egybe-gyültekre. Csengő harangszó jelezte az ifjúság rend- és szabadgyakorlatainak megkezdését. Impozáns látvány volt, amikor, a hatezer diák egyszerre végezte a' ritmikus gyakorlatokat. A gyakorlatok végén féltérdre ereszkedve, hatezer torok egyszerre kiáltotta a Tevét, jelszavát: Nem ! Nem !» Soha! Ezután az » iskolák tanárai és ki-j »válogatott tanulói járultak a kor-1, mányzó elé. A kormányzó a kö-! vetkező beszédet intézte hozzájuk... — Fiuk ! Örömmel látom itt az ifjúságot, jövendő létünk és boldogságunk zálogát. A mai ifjúságra Magyarországon különös nehéz, fel-* adatok várnak. A nagyját elvégezzük magunk. Ezt el kell végeznünk* nemcsak azért, hogy lemossuk a foltot a becsületünkről és nemcsak azért, mert becsület nélkül nemzet nem élhet, hanem azért is, mert ki akarják vágni erdeinket, le akarják aratni az aranykalászos rónát- Csak ha a jövőre gondolunk, le-íhetünk tisztában azzal, hogy rokon és barátok nélkül fog ez a nemzzet élni. Ezért szükséges, hogy harcra termett és harcrakész lakosság lakja és védje ezt az országot. A magyar fajnak egyik legnagyobb hibája — nem akarom mondani, a fegyelmez tzetlenség — hanem az összetartás; fő hiánya, összetartás nélkül pedig nem jutunk el oda, ahová jutnunk keéne. Ezt az összetartást ki kell kényszeriteni, itt pártokat többé nem ismerünk. Egy irányban haladunk valamennyien, a jelszó meg van adva nemzeti és keresztény l Ép testben. ív . lakik,csak ép lélek.. Elsősorban tehát, azt kell 'propagálni, a mit az* ■i egészséget és „testi 'épséget/előmbzjditja. E mellett tudását mindenki gyarapítsa a haza javára. Ha a jövvőben pályaválasztásra gondoltok, mindig, az legyen a vezérelv, hogy hol és mi módont szolgálhatunk!