Az Est, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

K Előfizetési árak: Egy hónapra . . . /ooo.- i Három hónapra • 2800.­­Kü­lföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára SO korona Vasárnapi szám 70 kor. Ausztriában hétköznap •200­0. k.­ vasárnap ISOO o. k. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Apa 50 korona XIX. évfolyam I/9. szám. Szerkesztőségi VII. kerület, Erzsébet körút Ve Kiadó hivatali III.t Erzsébet körút 18—20. Fi­ók­a ki­adó hivat­alok: V.­ Vilmos császár út 14. szánt és IV.­ Váci ucca 12. Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt 7. Holnap t­egint összeül a nemzetgyűlés és a »treuga Dei« kényszer­békéje nagy offenzívák viharos készülődéseibe merül. Majd ha Bethlen hazajön ... mondták hetek óta,­­ most Bethlen itt­hon van és a pártok állig fel­fegyverkezve, előretolt vona­laikban felsorakozva várják, hogy mit h­oz megjelenése. Hogy távolléte mit jelentett, azt nagyjában tudjuk, nem­csak eredménytelenségeiben, hanem komoly, nagyon komoly eredményeiben is, amelyek leg­elsője az, hogy elszigeteltsé­günk korszakának vége és a magyarság útvonala közvetlen csatlakozást kapott Nyugat- Európa széles, messzi vágá­nyaira. Egészen bizonyos, hogy ez az eredmény nem az á Ulam­ok politikájának szólt és aki iga­zán konszolidálni akar­ja a magyar politikát, nem kíván­hat mást, mint hogy befelé is ugyanazt az arculatot mutassa a­ miniszterelnök úr, mint ki­felé. Mert ha kint nem lehet boldogulni a szélsőjobb forra­dalmi frazeológiájával, hát ide­bent még kevésbé lehet És ha a külföldi elismerés után belső elismerésre is szükség van, ahoz az a Bethlen kell Budapes­ten is, akit Párizsban és Lon­donban láttak. Kétéltű politikát nem lehet sokáig folytatni és bármilyen nagy művésze legyen valaki a paktumnak, mégis csak kissé túlságosan, egyszerű bölcsek köve volna a hosszú és jó kor­mányzás titkának a szüntelen paktumok rendszere. Olyan paktumoké, amely egyszerre biztosítja tűznek és víznek a barátságát, olyan paktumoké, amely meg nem old semmit, de a megoldás látszata mögött még súlyosabb válságokat ér­lel. olyan paktumoké, amely magában a kormánypártban sem dönti el, hogy ki a helyzet ura, hát még a parlamentben ! ■Az ország megy a miniszterel­nök után, de előbb tudnia kell, hogy a miniszterelnök hova megy... Talán nem csaló­dunk, ha azt hisszük, hogy első­sorban a kormány magatartásá­tól függ, hogy fölfrissül-e, meg­enyhül-e a magyar politika lég­köre, vagy pedig kiélesedik-e a régi hadiállapot . A nagyhasafifia is meg­fenyegették Görögországot Még mindig nem bizonyos a lausannei egyezmény aláírása Tegnap este Izmed basa támasztott újabb nehézségeket Lausanne, május 28 (Az Est rendes tudósítójától) Hajszálon függött az újabb ke­leti háború, amikor igazán a vég­ső pillanatban létrejött a megegyezés Görögország és Törökország között. Még szombaton úgy látszott, hogy Y­e­­n­­­z­e­­­o­s­z nem meri magára vál­lalni a felelősségét Karaga­cs átengedéséért és a béketárgyalá­sok eredménytelenül fognak vég­ződni, de ekkor a kulisszák mögött a szövetséges főhatalmak döntő lé­pésre határozták magukat, anél­kül, hogy értesítették volna Iz­med basát. Athénben együttesen kijelentették a görög kormánynak, hogy a görög flottát nem en­gedik be a dardanellák­­ba, a török haderőket pe­dig nem fogják akadá­lyozni abban, hogy bevo­nuljanak Tráciába, ha Görögország valóra vá­­l­taná háborús fenyege­tését. Ez a fenyegetés megtette hatását. Yen­izei ősz utasítást ka­pott Athénből és az egyez­mény létrejött. Mikor az athéni együttes desllars híre Lausanneba érkezett, ak­kor már az egyezség meg volt kötve. Kétségtelen, hogy ha ezt Izmed basa megelőzőleg tudta vol­na, n­e­m­ lett volna olyan en­gedékeny, azonban a szövetsé­gesek jól vigyáztak, hogy a lau­­sannei török delegáció semmit se sejtsen és biztosak voltak a dol­gukban, mert ügyesen kihasználták Törökország békés haj­lan­d­ó s­átj­á­t. A szombati döntő tárgyalások­,­ról utólag kitudódott, hogy Izmed basa Venizelosz beleegyező nyilatkoza­ta után kijelentette, h­o­g­yy Törökország beéri Karagacs átengedésé­ve­, amelyet mindig magának követelt mint Drinápoly vasútállomá­sát, de föl kell tennie a szövetsége­sekhez azt a kérdést, hogy azokra a nagy áldozatokra való tekintet­tel, amiket Törökország most hoz, szám­íth­at-e a szövetséges főhatal­mak jóindulatú támogatására pénzügyi téren. Az volt rá a vá­lasz, hogy a pénzügyi kérdés fü­­sö­g e­lt­e­l a t­e­r­ü­l­e­t­­­t­ől, egészen m­ás a­lapra tartozik, de a szövetségesek nem fognak megfe­ledkezni Törökországról, miután engedékenységet tanúsított. Ettől vérszemet kapott Venizelosz és hivatkozott azokra a nagy áldoza­tokra, amelyeket Görögország hoz, sir Horace Rumbold azonban elvágta minden további vitának az útját ezzel a kijelentésével : — Ne feledje el, hogy B­u­l­g­á­­­r­i­a a békeszerződés értelmében Ka­ragacsot nem Görögországnak, hanem a szövetségeseknek volt kénytelen átadni. U. Ldusanne, május 28 (Az Est rendes tudósítójától) Vasárnap este nagy meglepetés történt. Izmed basa személyesen fölkereste a szövetséges főhatal­mak képviselőit, sir Horace Rum­­boldot, Fellé tábornokot és Mon­tagna olasz delegátust s arra kér­te őket, hogy siettessék azoknak a fontos kérdéseknek megoldását, ame­lyek Törökország és a szövet­séges államok között még füg­­­­ő n­gőben vannak. Izmed basa megjegyezte, hogy ott­hon nagyon aggódnak a francia ■ delegáció ridegsége miatt, amely­■ lyel az egykori török államadós­■ ság ügyét kezeli és a török közvé­lemény megnyugtatására éppen olyan sürgősen kellene véglegesen megoldani a Törökországban­­ élő külföldiek jogviszonyáról rendel­kező igazságügyi reformokat is. Azzal végezte Izmed basa, hogy kénytelen függővé tenni a lét­rejött görög-török egyezmény­hez való végleges hozzájárulá­sát és a szerződés aláírását ezeknek a kérdéseknek tisztá­zásától teszi függővé. Ez a nyilatkozat megdöbbentette­­ a szövetséges főhatalmak delegá­­­­tusait, mert veszélyeztetve látják ■ a nagyneh­ezen létrejött egyezz*. . get. U« A bolgárok aggcsfeSresaS Karsgars átengedése n?,afia Lausanne, május 28 (Az Est rendes tudósítójától) Todorov bolgár delegátus tegnap sir Horace Rumboldnak, mint a keleti konferencia területi bizott­sága elnökének jegyzéket küldött, amelyben kijelenti, hogy nem hangsúlyozhatja eléggé erősen, mi­lyen nagy mértékben károsítja Bul­gária érdekeit, ha Karagacs a törököké lesz. Ez a területátengedés távolról sem közömbös Bulgáriára nézve, hiszen olyan földről van szó, ame­lyet Bulgária a neuillyi békeszer­­­ződés alapján a szövetséges határo ■máknak engedett át s amelyen ke­resztül Bulgária utat kaphatott volna az Aegei-tengerhez. II. Júliusban terminek formatamba az ötvenesei* koronás bankfekwek Százezer koronás bankjegyeket nem bocsát ki a fegyintézet — Az Est tudósítójától . Az Est munkatársa ma délelőtt felkereste Popovics Sándort,, a fegy­intézet kormányzóját és megkérdezte m­ilyen stádiumban van az ötvenezer koronás bankjegyek készítése és mi­kor kerülnek forgalomba ezek az új címletű bankjegyek. Kérdésünkre Popovics Sándor a következőket válaszolta : — Értesülésünk szerint az 50.000 koronások készítése már meglehető­sen előrehaladott stádiumban van, sőt már minden bizonnyal nyomják is ezeket a bankjegyeket, úgyhogy július elején már itthon lesznek Magyarországon és akkor rövidesen forgalomba is kerülnek. —■ A közönség körében forgalom­ban vannak oly h­írek is, — mondot­tuk — hogy százezer koronás cím­letű bankjegyek is készülnek Svájc­ban. —* Erre vonatkozóan — felelte a jegyintézet kormányzója — bátran kijelenthetem, hogy mindez merő kitarás és kombináció. Nemcsak h­ogy nema nyomunk ilyen cím­­­leteket, de még csak tervbe­­ sem vettük, hogy 50.00­1 koro­násnál nagyobb pénzjegyeket ké­szítsünk. Természetes tehát, hogy szó sem lehet ilyen bankjegyek nyomásáról. — A bankjegyforgalomban nem okoz-e valamilyen eltérést, vagy ren­­ellenességet, ha az 50.000 koronás bankjegyek csak júliusban kerülnek forgalomba ? — A bankjegyforgalom lebonyolí­tása szabályszerűen szinte automa­tikusan történik. Bank­jegyre nem­csak azért van szükség, mert bizonyos mértékig az igények kielégítése foly­tán a bankjegyforgalomban elv­elkedés állhat be, hanem azért is, mert a bankjegy kopik, sőt romlik. Külö­nösen nálunk Magyarországon rosz­­szul kezeli a közönség a bankjegye­ket, mert igen nagy mértékben "kell kicserélni azokat kopás, szakadás és h­aszná­la­tat­lanság miatt. .Gondoskodás történt azonban, hogy semmiféle hiány ne álljon elő a for­galom lebonyolításában, úgyhogy ebben a tekintetben a közönségnek semmi oka sincs aggodalomra.

Next