Az Est, 1924. augusztus (15. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-17 / 169. szám

Vasárnap, 1924. augusztus 17. /• A pestvidéki főkapitányság hivatalos jelentése Gömbös német vendége ügyében a­ Tudósítás eleje a 3-ik oldalon — A Budapest-vidéki főkapitány­ság a Magyar Országos Tudósító útján hivatalos jelentést tett közzé az állítólagos Erzberger-gyilkosok újabb nyomozása ügyében. Ezt a kommünikét délben egy­ újabb kommüniké követte, amely így hangzik: Ma délben a pestvidéki főkapi­tányság a következő hivatalos köz­leményt adta ki: — Egyik estilap cikke alapján megindított nyomozás során a rend­őrség két egyént állított elő Buda­­fokról, akik közül az egyik kellő­képpen igazolta magát, a másik semminő igazolvánnyal nem rendelkezett. Miután a két év előtti körözvényen közölt fényképhez hasonlónak látszik, a pestvidéki királyi ügyészséghez átkísérték Ez az újabb kommüniké már érthetővé teszi, hogy az őrizetbe vett Förster Henriket miért kísér­ték át az ügyészségre. Súlyos testi sértésért Szappanos Józsefet Huszonöt betitést ment egy? önmesterne és utána megpofozta­­» Az Indokolás szerint az önmester* sú­lyos kötelességmulasztást követett el — Az Est tudósítójától — , Szappanos József, aki nevét azzal tette ismertté, hogy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselőt egyik fő­városi étteremben szó nélkül ar­­cul ütötte, mert Rupert az atrocitá­sokkal szemben a parlamentben szót emelt, ma ismét szerepelt a bu­dapesti büntetőtörvényszéken dr. Gyenes Zoltán törvényszéki bíró előtt. Szappanos József volt alhadnagy a vádirat szerint jelenleg főispáni titkár, 1921 szeptember 13-án Felső­két­d­elgen, a nyugatmagyarországi harcok színterén Máday László őr­mestert valami őrségi szolgálat miatt felelősségre vonta, majd lefogatta és sajátkezű ide 25 botütést mért rá. Utána pedig hatalmasan megpofoz­ta. Az őrmester a bántalmazások miatt hónapokig nyomta az ágyat, a hatalmas pofontól dobhártyája is megrepedt. Az üggyel először a katonai ha­tóság foglalkozott, majd a szom­bathelyi királyi törvényszékhez, onnan a budapesti törvényszékhez került az ügy és itt tartották meg m­a a főtárgyalást. Mielőtt érdemleges tárgyalásra sor került volna, bírói ügyész­­ és védő között nagy vita indult meg akörü­l, hogy tulajdonképpen me­lyik hatóság illetékes Szappanos bűncselekményének elbírálására. Gyébes bíró megállapította, hogy Szappanos József augusztus 12-én kérvényt nyújtott be a bírósághoz, amelyben az iratoknak a katonai hatóságokhoz való áttételét kérte, mert katona volt akkor, a­hogy a bűncselekményt elkövette és így nem tartozik az ügy a polgári bí­róság hatáskörébe. Hegedűs Pál altábornagy elren­delte ugyan ellene saját hatásköré­ben a vizsgálaot, azonban a kato­nai ügyészség semmiféle okot nem látott a bűnvádi eljárás lefolyta­tására és emiatt a katonaság el­lene nem is járt el. Miután — úgy­mond a bíró — ez a kérvény augusztus 12-én érkezett — a bíró­ság az idő rövidsége miatt azt nem tanulmányozhatta és nem tár­gyalhatta. Az illetékesség körül folyó hosz­­szabb vita után megállapította a bíróság, hogy Szappanos ellen ere­detileg két feljelentést adtak be. Az egyiket egy Weisz nevű törzs­­őrmester, a másikat pedig a Mándy sebyemére elkövetett bűn­cselekmények miatt. A szombathe­lyi kir­ályi ügyészség a Weisz őr­mester sérelmére elkövetett­­cse­lekmények miatt megszüntette az eljárást, ellenben hivatalos hatalommal való visszaélés bűntette miatt vád­j­jv­t adott be Szappanos el­len. Amikor az iratok a budapesti ki­rályi ügyészséghez kerültek, ez az ügyészség elejtette a hivatalos hatalommal való visszaélés bűn­tettének vádját és súlyos testi sértés bűntettével vádolta meg Szapanost. Gyenes bíró megállapította, hogy azért kerültek az iratok a buda­pesti ügyészséghez, mert a bűn­­cselekmény Felsőkéthelyen, tehát osztrák megszállott területen tör­tént, márpedig a békeszerződés ér­telmében az ilyen bűn­pernek elbí­rálása a budapesti bíróságok ha­táskörébe tartozik. Ennek folytán elutasította Szappanos Józsefet azzal a kérésével, hogy az ügy iratai a katonai hatósághoz tétes­senek át és elrendelte a tárgyalás meg­tartását. Szappanos József jelenleg ügy­védjelölt, ,28 éves, a fronton 46 hó­napig szolgált, csak Károly csa­patkeresztet szerzett, Szegeden lé­pett be a nemzeti hadseregbe, részt­­vett a nyugatmagyarországi felke­lésben és 1921 december 31-én sze­relt le. — Büntetve volt már? — kérdezi a bíró. ~ 200.000 korona pénzbüntetésre ítélt a pestvidéki törvényszék ha­tósági közeg elleni erőszak miatt, mert túlléptem a jogos önvédelem határát — válaszolja Szappanos. Ezután vallomásában előadja, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1921 augusztus elején, mikor híre kelt annak, hogy Nyugat-Magyar­­országot átadjuk az osztrákoknak, — mondotta vallomásában — az 1. számú csendőrtartalék század le­ment a határra. Én is ennek a kö­telékébe tartoztam. A kormány visszavonta a csapatokat, egy egy­oldalúig megállapított úgyneve­zett A-vonalra. De­ továbbra is csetepaték folytak, melyekben én is tevékenyen részt vettem. — Szeptemberben különböző hírek jöttek a felkelőkhöz, hogy az oszt­rákok csapatokat vonnak össze a határon és támadásra készülnek. Én járőrt , vettem magam mellé, cirka 20 csendőrt és 10 vámőrt, hogy a határt megvédelmezzem az osztrákok támadása ellen. Néhány meghitt emberemmel állandóan jártam a határt, inspi­ráltam jár­őrömet. Egy éjszaka azután egy iskolában, ahol néhány emberem el volt helyezve, embereimet halva találtam. Weisz nevű főtörzsőrmestert von­tam felelősségre ezért, mert ő el­mulasztotta az iskolában elhelye­zett járőr inspiriálását. Weiszt le­tartóztattam, ő azonban Máday László őrmesterre hárította a fe­lelősséget . — Erre Mádayt is letartóztattam. Bevitte© őket az irodámba, átad­ ketten tagadták ugyan, hogy ők valamit is tehettek az őrjárat el­halálozása dolgában, de én úgy lát­tam, hogy Máday hibás. Bizony tényleg 25-öt csaptam rá és mikor még feleselni volt mersze, felpofoz­tam. Miután kellettek az emberek, ké­sőbb szabadon bocsátottam őket. Jelentettem az esetet a parancsno­komnak, aki azt tudomásul vette. Hegedűs altábornagy feljelentés folytán elrendelte a vizsgálatot, de annak következményei nem lettek. — Mégis mért tette ezt"? — kérdi most a bíró. — Ezzel vagyok vádolva, meg is tettem, elkövettem, sőt talán a vádiratnál többet is tettem. De tessék elképzelni a helyzetet. Az osztrákok támadásra készültek, iz­gatott voltam és ezért a mulasz­tásért Mádayt, ha a­ fronton tör­tént volna, szó nélkül keresztüllőt­tem volna. A bíró ezután öt perc szünetet rendelt el. Máday László terhelő vallomásá­ban elmondotta, hogy Szappanos alhadnagy minden ok nélkül agyba-főbe verte őt és 25 kemény bot ütést mért rá. Máday vallomása után az orvosi szakértő terjesztete elő vélemé­nyét, majd a bíróság meghozta ítéletét. Az ítélet súlyos testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek Szappanos Józsefet és ezért lől­.OOO korona fő- és 50.000 korona mellékbün­tetésre ítéli. Az ítélet végrehajtását a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet indokolásában kimon­dotta Gyene bíró, hogy Máday sú­lyos kötelességmulasztást­ követett el és Szappanos efelett való felhá­­borodásában követte el tettét. Úgy Szappanos, mint az ügyész fellebbezést jelentettek be az ítélet ellen. 11. oldal A német és spanyol követ látogatását fogadta pénteken Bethlen miniszterelnök és miniszterelnök Parádra készül — és jövő héten döntenek a fővárosi kormánybiztos kérdésében — Az Est tudósítójától — Gróf Bethlen István miniszter­elnök pénteken fogadta a német követ és a spanyol követ látoga­tását a miniszterelnökségen levő hivatalos helyiségében. Megjelent még a miniszterelnöknél pénteken Térffy Béla is. A miniszterelnök a mai napot a svábhegyi nyaralójában tölti, s a déli órákig nem jelent meg a mi­niszterelnökségen. Értesülésünk szerint a miniszterelnök valószí­nűleg hétfőn délután utazik el a fővárosból s az eddigi tervek sze­rint rövid tartózkodásra Parádra megy, ahonnan elutazva még né­hány látogatást kíván tenni s augusztus végén tér vissza vég­leg a fővárosba, hogy átvegye hi­vatalát. Vass József népjóléti miniszter, a miniszterelnök helyettese a mai nap folyamán Bélatelepre utazik, ahonnan hétfőn reggel tér vissza a fővárosba. A miniszterelnök helyettese Bélatelepen alkalmat fog keresni arra, hogy a fővárosi kormánybiztosság kérdésében meg­beszélést folytasson Rakovszky Iván belügyminiszterrel, aki tud­valévően szintén Bélatelepen tar­tózkodik. A belügyminiszter ugyanis, aki e héten Budapesten volt, már csü­törtökön visszutazott Bélatelepre, ahonnan valószínűleg Vass József­fel együtt hétfőn reggel tér vissza a fővárosba, hogy átvegye a bel­ügyminisztérium vezetését. Illetékes helyen kapott informá­ció szerint a fővárosi kormánybiz­tosság kérdésében a jövő hét fo­lyamán történik döntés. ­ Tegnap elutaztak az bankárok Konkrét üz£at£ megállapodás a­it nem föttak létra — Részle­­tes adatokat kértek a magyar pénzügyi helyzetről — Az Est tudósítójától­­James Speyer amerikai bankár és W. Krech, a newyorki Equi­table Trust elnöke, tegnap délelőtt elutazott a fővárosból. Bécsbe men­tek, ahonnan a két amerikai pénz­ember Moszkvába szándékozik utazni, hogy az orosz gazdasági vi­­szonyokat tanulmányozzák. Álta­lában budapesti tartózkodásuk is csak tanulmányútnak tekinthető, közvetlen tapasztalatok alapján meggyőződést akartak szerezni ar­ról, hogy milyen üzleti vállalkozá­sok kínálkoznak Magyarországon. A pénzügyminiszter csütörtök esti vacsoráján alkalmuk volt arra, hogy néhány budapesti bankvezérrel tárgyaljanak és a hivatalos helyekről eredő infor­mációkat kierjeszth­essék. Semmi­féle konkrét megállapodás az ame­rikai bankárokkal egyelőre nem jött létre, de kétségtelenül meg­van az érdeklődés bennük a ma­gyar vállalkozások iránt. Az ame­rikai bankárok terveiről­ báró Szterényi József a következőket mondotta Az Est munkatársának : — Nekem csak az Equitable Trust elnökével volt alkalmam tárgyalni és azt tapasztaltam, hogy nagyon meleg érdeklődései viseltetik a ma­gyar gazdasági ügyek iránt, amit az is bizonyít, hogy felkért engem­, hogy bizonyos adatokat, amelyek Magyarország teljesítőképességére vonatkoznak, gyűjtsék össze és küld­jék el neki Amerikába. Az amerikai bankárok tanulmányutat tesznek Európába és úgy tudom, hogy Bécs­ből az orosz gazdasági helyzet tanul­mányozására indulnak. — A Ganz és Társa—Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Részvénytársa­ság­ közgyűlése az 1923. üzleti évra részvényenként 40.000 korona osztalékot állapított meg, amely augusztus 16-tól kezdve kerül kiűzetésre. Az igazgató­ságba új tagokat báró Harkányi János, Práger Pál és báró Weiss Jenő urakat választották meg. Jaget Színpad zombat és vasárnap utolsó előadások. Szőke Szaff áll felléptével VIII. Albert te 9 órakor. Telefon 5 órától 20—73 .

Next