Az Est, 1926. augusztus (17. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
Budapest, 1926 * Vasárnap * augusztus /' £T\Y\R.L / ■#/»a 150KOrona tetv XVII. évfolyam * 172. szám|F*"' . ^ Y ✓ ., . . . | Előfizetési ára Cfy hátlapra . . . 40.000 K Várom hónapra , 120.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Politikai napilap Szerkesztésért VII* kerület Rákóczi út 54+ Jeladó hivatalt VII., Erzsébet körút 18—20 ,s& Fiók‘kiadóhivatalok s ‘Egyes számára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 1300, Ausztriában 20 garas 2000 k. FŐSZERKESZTŐ:Miklós Andor IV., Váci ucca 12., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsbens I., Kohlmarkt 7. (T2fi léi)Vatoft / Magyar orientációt hirdetett egyszer Teleki Pál, mikor még külügyminiszter volt — ezzel a formulával akart fehérutat találni az első nemzetgyűlés újdonsült Richelieu-inek és Bismarck-jainak üldöző hadjárata elől, amely minden nap valamiféle »orientációt« reklamált tőle, hol franciát, hol angolt, hol olaszt, hol törököt, hol szerbet. Akkor talán csak formulának vagy frázisnak hangzott ez a magyar orientáció, pedig a formula mélyén történelmi mag volt s most megint eszünkbe jut ez a formula, mikor külföldön kezdik hirdetni, ha nem is, a magyar orientációt és nem kis magyar barátságot, de mindenesetre Magyarország helyzetének megértését, méltánylását és megbecsülését. Egyre több jele bukkan fel ennek a világsajtóban, hogy már eloszlott a gyűlöletnek az a cilumi köde, amely a frank ügy viharzáséban támadt a magyar politika körül. Ma valahogy még mindig az őskáosz állapotában van a háború utáni Európa nemzetközi jogrendszere, a káoszból azonban lassan mégis kialakul egy új világ térképvázlata. Lázas mozgásban van az egész európai diplomácia, nyílt és titkos tárgyalások mindenütt, a békeszerződéseknek az a rendszere, mely a háborús győzelem hatalmát akarta megmerevíteni, nem bizonyult tűzállónak, az élet békét, jogot, rendet, nyugalmat és igazságot követela nemzetközi életben is, egyenjogúságot erős és gyönge közt, az élet nem tűr B-listára helyezett országokat és népeket, az élet felismerteti baráttal és ellenséggel, hogy micsoda értéket jelent a magyarság a civilizált világ, vagy akár csak a civilizált politika értékforgalmában. A magyar belső konszolidáció lassanként megerteli külpolitikai gyümölcseit is — ennek a gyümölcsösnek karbantartására és fejlesztésére azonban most volna mindenekfölött szükség egy nagy magyar külügyminiszterre, akinek két jobbkeze van... ehelyett, hogy úgy mondjuk, segédszolgálatos külügyminiszterünk van, aki kereskedelmi miniszter is és csak egy kézzel irányíthatja a magyar külügyeket — azt se a jobbkezével. " Ma éjfélkor adják át Mexikóban a katolikus templomokat A kormány mozgósította a katonaságot, mert nagy tüntetésektől tartanak Mewyork, julius 31 (Az Est külön tudósítójától) A mexikói kormány — mint Mexiko City-ből jelentik— holnapra nemcsak az államrendőrséget, hanem a katonaságot is mozgósíti a 11 a. Minden helyőrségen készenlétben tesznek a csapatok vasárnap, mert nagy tüntetésekre van kilátás. A munkásszakszervezetek körmeneteket rendeznek a kormány mellett és a katolikus lakosság szintén felvonulásokat k fog tartani, hogy tiltakozzék a pápai nuncius helyettesének, Monsignore üresei püspöknek, kiutasítása ellen. A vasutasok és általában a közlekedési vállalatok alkalmazottainak szakszervezete holnapra be akarja szüntetni a forgalmat, hogy a vidékről a katolikus küldöttségek ne juthassanak a fővárosba. A gazdasági bojkot, amelyet a lakosság az állami monopóliumok cikkei ellen kihirdetett, hogy az állampénztárait elessenek a jövedelmektől máris erősen érezteti hatását. Az adókat sem fizetik be a katolikusok, a behozatali cégek a kikötőkben és a vasútállomásokon hevertetik szállítmányaikat, hogy ne kelljen vámilletékeket fizetniük. Általában az egész kereskedelmi forgalom kezd megbénulni. Carnano érsek, aki Kuba szigetéről irányítja a katolikus lakosság harcát az egyházi törvények ellen, úgy rendelkezett, hogy július 31-én éjfélkor a lelkészkedő papság minden helységben adja át a templomokat a hívek őrizetébe, de a templom bejáratait nem kell elzárni, mint ahogy az első rendelkezése szólt és egyetlen katolikus pap se kérjen állami hatóságtól engedélyt egyházi funkciók végzésére. Cooidge elnök óvakodik attól, hogy az Egyesült Államok beavatkozzék a mexikói kulturháborúba. Az elnök, aki nyári pihenőjét Paul Smith-ben tölti, úgy nyilatkozott, hogy Mexikó most lőpor és hordó és ő vigyázni fog, hogy égő gyufaszálat ne dobjanak belé.A washingtoni államkormány ugyanis az amerikai érdekképviseletek felszólítására, azzal a tervvel foglalkozott, hogy megszünteti a fegyverkiviteli tilalmat, amelynek értelmében az Egyesült Államokból fegyvert és muníciót csak a mexikói kormány számára lehet szállítani. Coolidge elnök ragaszkodik a tilalom fentartásához s azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak mindent el kell kerülni, amivel a legtávolabbról és bár csak közvetve is új forradalom kitörését segíthetné elő Mexikóban. (A. W. Sch.) A francia szanálási javaslatokat Kolotűrrel néhány nap alatt letárgyalják ICözporotosífitBc a igalicit&forgalmas Paries, július 31 (Az Est külön tudósítójától) A kamara a pénzügyi javaslatokat a házszabályok klotürparografusai szerint fogja tárgyalni, amelyek alegszűkebbre korlátoz, zák a vitát rendkívüli, sürgősség esetén. 3?« délelőtt kezdődik a szanálási program tárgyalása, amelyet a pénzügyi bizottság fő- előadója,Chappe de Lainc fog bevezetni s minthogy a«.általános vitában aszigorítottházszabályok szerint csak egy ellenzéki szónok vehet részt, a szocialisták valószínűleg Vincent Auriolt fogják kijelölni s utána mingyárt Poinearé hogy beszéde lesz soron. Ezzel be is végződik az általános vita s megkezdődik is részleteit tárgyalás, amelynél fejezetek szerint szintén csak úgy ellenzéki szónok beszélhet és csupán 15 percig. A vita a kormányra nézve nem hozhat semmi meglepetést, olyan nagy a többsége , minthogy Poincaré előre bejelentette, hogy a kormány minden módosítás elől elzár– közli,, a jövő hét első napjaiban már a szenátus elé kerülhet az egész szanálási program. A sajtóban, különösen a jobboldali lapokban aggodalmas hangok jelentkeznek amiatt, hogy Phínearu nem tájékoztatja a négy nyilvánosságot terveiről és hogy az a tisztán fiskális jellegű rendszer, amelyet a pénzügyi szanálás bevezetésére kidolgozott, nem alkaalmas a közvélemény megnyugtatására és távolról sem elegendő aloy, hogy a pénz árfolyamát javítsa. JJ. Figaro különösen azért aggódik mert Poincaré nem tulajdonít elég fontosságot a frank válságának. A mostani pénzügyi reform céltalan és minden amortizációs és szanálási terv kudarcot fog vallani, ha a pénzügyi kormány az idegen devizákkal való spekulációt le nem töri és nem veszi elejét a belföldön feltétlenül bekövetkező drágulásnak. Éppen ezért, — írja a Figaro — amilyen gyorsan csak lehet, a frakc