Az Est, 1931. februrá (22. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-05 / 28. szám

írwt oldal. A kormány nem engedélyezte a használt mezőgazdasági gépek aukcionálását — Az Est tudósítójától — Megemlékeztünk arról a mozgalom­ból, amely néhány hónap előtt azzal a célzattal indult, hogy egy megalakí­tandó üzleti szervezet a gazdáktól át­veszi a használt mezőgazdasági gépe­ket, azok egy részét kijavítva ismét áruba bocsátja, nagyobbik részét pe­dig nyilvános aukciókon hozná for­galomba. Ez persze különféle előjogok meg­­adásától is függött volna és a mező­­gazdasági érdekeltségek az OMGE- ben tartott több ülésezés után pártfo­golták a tervet és az aukció­jog meg­adását kérték a kormánytól A mezőgazdasági gépgyárak tilta­koztak a terv megvalósítása ellen. A kereskedelmi minisztérium több ízben folytatott tanácskozást mind­két, érdekeltséggel, végre is elutasí­totta az aukciótartás engedélyezése iránt beadott kérvényt, mert ezek az aukciók a hazai gépgyárak, illetve az azokban alkalmazott munkásság érdekeit sértették volna. Sem az OMGE, sem az illető válla­lat nem nyugodott bele azonban ebbe a visszautasításba. Újabb terv ké­szült el, amelyet most ismét az OMGE szakértői elé bocsátanak tárgyalás végett. Ez a terv is belevág a gépgyá­rak érdekeibe, mert javítással kap­csolatosan akarja az árusítást meg­oldani, amibe a gyárak még kevésbé akarnak beleegyezni. Az OMGE már tárgyalta az újabb tervet is, de nem döntött, hanem egy szakértő bizottságot küldött ki a rész­letek tanulmányozása végett. Harmincötmillió pengőt kapnak Jugoszláviától h. é. vasutaink •— Az Est tudósítójától — MFT Közöltük már, hogy éveken át tartó­­tárgyalás után megegyezés jött létre a jugoszláv kormány és több magyar Eh. é. vasúti részvénytársaság között azoknak a vonalrészeknek a megvál­tására vonatkozólag, amelyek a Jugo­szláviához csatolt egykori magyar területeken húzódtak végig. A megegyezés értelmében Jugo­szlávia körülbelül 1700 km hosszú­­vasútvonal birtokába jut és a tulaj­donjogért összesen 350 millió dinárt fizet, azonkívül vállalta 1019-től kezdve számítandó 6%-os kamat fize­tését is. Egy-egy felsőbb­ségi részvény (100 korona névérték) 200 dinár ösz­­szegen kerül beváltásra, ami meg­felel körülbelül 18%-os valorizálás­nak. A jugoszláv kormány hosszú ideig csak ennek az összegnek körülbelül a felét akarta átvállalni, minthogy azonban a magyar érdekeltségek nem engedtek és a megindított perök sem állottak jól, a jugoszláv kormány en­gedett és majánra a dupláját fizette az eredetileg felajánlott összegnek. A BIZONYTALANSÁG A DO­­H­Á­NY ÉRTÉKESÍTÉS KÖRÜL. A Magyarország tegnap jelentette, hogy a pénzügyminisztériumban újabb ta­nácskozás kezdődött a dohányfelesle­gek értékesítése érdekében. A tanács­kozás, mint halljuk, egész napon át tartott, de érdemleges döntés nélkül ért véget. Döntés tulajdonképpen nem is történhetik, mert hisz a pénzügy­­mniszter, mint Az Est jelentette, op­ciót adott az úgynevezett Halmos-féle és a Bataause-féle érdekeltségnek és ez az opció csak február végén jár le. Azonkívül a pénzügyminiszter még nem tárgyalt azzal az érdekeltség­gel, amelyet a magyar pénzintézetek képviselnek és amelyeket, mint ezt ő maga bejelentette, bele akar vonni abba a közös nagy érdekeltségbe, amelyben az összes jelentkezőket egyesíteni kívánja. Tegnap tulajdon­képpen a Dohánytermelési Szakta­nács tartott ülést a pénzügyminiszté­riumban és nemcsak gróf Hadik Já­nos mint elnök, hanem Wekerle Sán­dor is résztvett és megint csak a­z összes érdekeltségek egyesítésének problémája volt a legfőbb ütköző­pont. Minthogy azonban a magyar érdekeltségekkel még nem tárgyal­tak, ebben az irányban a döntés to­vábbra is elhúzódik.­­ A MAGYAR NEMZETI BANK teg­nap tartota VII. rendes évi közgyűlését. D­r. Popovic­s Sándor elnök a közgyűlés megnyitása után kegyelm­es szavakkal emlékezett meg a Bank első kormánybiz­tosának, dr. Szabóky Alajos pénzügymi­niszteri államtitkárnak elhúnytáról, ki­emelvén az elhunytnak Magyarország pénzügyi újjáépítése körül szerzett nagy érdemeit. A közgyűlés ezután tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1930. évi zárszámadásokat és a főtanács részére a felmentvényt megadta. A köz­gyűlés továbbá dr. Schober Béla vezér­­igazgató előterjesztése alapján elfogadta a főtanácsnak az 1930. évi nyereség fel­osztására vonatkozó javaslatát. A köz­ilyen módon körülbelül 35 millió pengőhöz jutottak a magyar helyiér­dekű vonalak elsőbbségi részvénytu­lajdonosai. Ebből az összegből a leg­nagyobb arányban részesedik a Ke­reskedelmi Bank és a Magyar-Olasz Bank, valamint rajtuk keresztül több német bankcég, amely ezeknél a vas­utaknál érdekelve volt. A jugoszláv kormány ezt a 35 millió pengőt, illetve 350 millió dinárt hét részletben fizeti be a Magyar Nem­zeti­ Banknál, amely a megfelelő kvó­tát az egyes bankérdekeltségek javá­ra írja. A Jugoszláviához került magyar vonalak megváltási ügye ezzel még nem fejeződött be, mert még mindig van 1000 km olyan vonalrész hátra, amelynek­ átvételi árára nézve még nincs megegyezés. Azonkívül külön tárgyalás folyik a bares—pakráci vas­út ügyében is, ami azért bonyolultabb mert itt bizonyos ■ vonatkozásban ér­dekelt fél a MÁV is, amelyet a jugo­szláv kormány állami alakulatnak tekint és vonakodik kártérítésben részesíteni. gyűlés­i határozata szerint a nyereségnek a tartalékalap 5%-os alapszabályszerű ja­vadalmazása után fenn­aradó része az alapszabályok értelmében oszlatván fel a részvényesek és az államkincstár között, a részvényesek számára 12 százalékos osz­talék, azaz 1­0 aranykorona névértékű részvényenként 12 aranykorona (13,90 pengő) kiűzetése válik lehetővé. . A közgyűlés azután a választásokat ej­tette meg és az elhunyt Meskó Pál főtaná­csos helyében a főtanács rendes tagjává Koós Mihályt, a főtanács póttagját vá­lasztotta meg. Az alapszabályok 28. cikke 2. bekezdésének értelmében kilépő Erney Károly, Szurday Róbert és dr. herceg Eszterházy Pál főtanácsosokat pedig a fő­tanács tagjaivá újra megválasztotta. Számvizsgálókal Gregersen Nils,­ dr. Gschtvindt Ernő, Adler Szigfrid, Szunyogh Szabolcs és dr. Nilsen Ziudorf, számvizs­gáló póttagokut pedig Pucher István és dr. Márffy Albin választottak meg. A bank az 1930. üzletévre szóló osztalé­kot a 7. számú részvényszelvény beszol­gáltatása ellenében összes intézeteinél 1931 február 1-től kezdve fizeti ki. A bank az 1230. üzletévre szóló osztalék esedékessé válása alkalmából is felhívja az érdekelt részvényesek figyelmét arra a­ körül­ményre, hogy az alapszabályok 9. cikke értelmében az­ 1927. üzletév osztalékának felvételére jogosító 4. számú osztalékszel­vények 1931 február 28-án elévülnek. n © AUSZTRIA FELMONDJA A CSEH­SZLOVÁK SZERZŐDÉST? Prágában újabb izgalom van. A cseh bécsi lapok tudósítói azt jelentik, hogy az osztrák vámügyi bi­zottságban szóba került a cseh szerződés revíziója és többen a szerződés felmondá­sát kívánták. Ausztria fel akarja emelni a vámokat és a felmondás abban az eset­ben történnék meg, ha a cseh kormány a vámemeléseket nem fogadná el. Ausztria helyzete a magyar szerződésre való kilá­tás folytán javult és emiatt újabb aggo­dalom van Prágában, minthogy ott m­ost egyszerre a magyarokkal és a lengi/ ''■­ ék­kel van háborúság és tetejébe jönne még esetleg az osztrák szerződés felmondása is. Csütörtök, 1931. február 5. A Garnectie-intézet művészi vezetője Budapesten volt Magyarország részvétele két nagy amerikai kiállításon — Az Est tudósítójától — A nemzetközi művészeti életnek egy igen tekintélyes tényezője járt most Budapesten: Guilleaume Lerolle műtörténész, a párizsi amerikai Car­­negie-intézet egyik vezetője. Lerolle most úgyszólván az egész világot be­járja: 27 ország fővárosába látogat el, hogy előkészítsen két nagyszabású nemzetközi kiállítást. Mind a két kiállítást Amerikában rendezik 1932-ben. Az egyik Los An­gelesben lesz, az Olympiásszal kap­csolatban. Minden Olympiászt kísér egy nemzetközi művészeti kiállítás. Ezeknek a kiállításoknak az a spe­cialitásuk, hogy kizárólagos sporttárgyú képekkel és szobrokkal lehet rajtuk részt­­ven­ni. Mint értesülünk, Magyarország való­színűleg csak szobrokat küld erre a kiállításra, tekintettel arra, hogy a magyar festőművészek nem igen fog­lalkoznak sporttémákkal. A másik kiállítást, amelyet ugyan­csak Lerolle készít elő, a Carnegie­­intézet rendezi Pittsburgban. Min­den három-négy évben tartják meg ezeket a nemzetközi Carnegie-kiállí­­tásokat, amelyekre minden ország mrg._ai J'l mg.'Jgr; rg -BTirag-an m na síimig - 6—7 legkiválóbb művészét hívják meg. Aki az egyik kiállítá­son szerepel, az a következőn rend­szerint nem vehet részt: ilyen módon adnak alkalmat egy-egy országnak, hogy lassan kint egész művészéle­tjét szerepeltethesse az amerikai kiállí­tásokon. Ez a nagyszabású kiállítás 7 hónapig fog tartani; először Pitts­burgban, aztán Baltimoreban és vé­gül Saint Louisban. Lerolle Budapesten látogatást tett Klebelsberg kultuszminiszternél, majd Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója kalauzolásával megnézte a kiállításokat és látogatást tett né­hány magyar művésznél, akiket ré­gebben ismer. — Lerolle vasárnap elutazott, — mondja Déry Béla, — de májusban visszajön Budapestre és ekkor történik meg tulajdonképpen a két amerikai kiállítás anyagának összeszedése és technikai előkészítése. Egyelőre még nincsenek kombinációik, hogy milyen magyar művészek ve­gyenek részt az amerikai kiállításon. A pittsburgi kiállításon valószínűleg 6— S művészünk vesz részt 14—20 kép­pel. Strauss Richárd Bécsben, Schalk Ferenc Kopenhágában dirigál — középeurópai időszámítás szerint — február 1. délután 4 órától február 5. este 11 óráig. Szerda, február 4. Budapest 550 m. 4.00 Mikép kímélje munkaerejét a háziasszony? Stumpf Károlyné előadása. 5.00 A berezovkai néma. (Egy hadifogoly külö­nös­ szökése Szibériából.) Írta és felolvassa: Székely Oszkár Gedeon. 5.30 Zongoranégyesek. Előadják: Fleischer An­tal (zongora), Zsolt Nándor (hegedű), Hollós Zoltán (mélyhegedű) és Csuka Béla (gor­donka). 6.30 Olasz nyelvoktatás. 7.10 Ifj. Kárpáth Zoltán magyar nótákat zongo­rázik. 7.45 Rádiósmatőrposta. 8.15 Az Új Színház együttesének vígjátékelőadá­­sa a­ Stúdióból. Veronka rendet csinál. Víg­játék 3 felvonásban. Írták: Molnár­­né és A­ntéz Miklós. Rendező: Csanády György. Utána: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 10.30 Dr. Horváth Lórá­nt angol nyelvű előadása: Sporting Life in Hungary. (Sportélet Ma­gyarországon.) Majd: Rácz Béla és cigány­­zenekarának zenéje a Pannónia-szállóból. Európa rádiójának mai érdekességei: Operaelőadások. Pick­ Maugiagalli: Küsse und Keile, Boito szövegére (Hamburg­, a városi színházból, 8.00). A római királyi opera­ház vagy a nápolyi Teatro San Carlo előadása (Róma, 8.55). Operettk­iadás: Lehár: A víg özvegy (Riga, 7.03). Hangversenyek: Margit Alenius zon­goraestje (Stockholm, 8.30). Kamara­zene (Milánó, 8.45). Ver. Sacrum, Soltys oratóriuma (Lemberg, Varsó, 8.45). A BBC zenekari hangversenye Adrian Poult vezénylete alatt, Szigeti József (Mendelssohn hegedűversenye) közreműkö­désével (London National, a Queen’s Hall­ból, Zágráb, Prága és a cseh állomások, 9.00 és 10.15). Zenekari hangverseny George Baklanov közreműködésével (Bo­roszló, 9.00). Operarészletek Jos. Schmidt és Cornelis Bronsgeest közreműködésével Bruno Seidler-Winkler vezénylete alatt (Berlin, 9.10). Filharmóniai hangverseny­ Basilides Mária közreműködésével (Mühl­acker, 9.15). Berlioz: Faust elkárhozása, Eu­géne Bigot vezénylete alatt (Radio Pa­ris, 9.45). Csütörtök, február 5. Budapest 550 m. 9.15 Gramofonhangv »«eny. 12.05 A honvédgyalo£ezred zenekarának hangversenye. Vezényel: Szeghő Sándor. 4.00 Az iskolán kívüli népművelés rádióelőadás­a, (Rádió Szabad Egyetemi.) Utána: Időjelzés, ■idöjá­s- és vízállásjelentés. 5.10 A földművelésügyi minisztérium rádióelő­­adás -sorozata. 5.40 Horváth Jani és cigányzenek­arának zenéje. 6.40 A nagyanyaság útja. írta és felolvassa: Szentmihályiné Szaló Mária. 7.25 Az Operaház előadásának ismertetése és az előadás ezi­tíipjának felolvasása. 7.30 Az Operaház előadásának közvetítése. Sly. Dalma 3 felvonásban, 4 képben. Zenéjét­­szerzette: E. Wo­lff-Ferrari. Szövegét, irta: G. Forzano. Fordította: Lányi Viktor. Ve­­£én.v 1 .* Rékai Nándor. Utána: Időjelzés, idő­­járásjelentés hírek. Majd: Szabó-Guy László jazz-zenek­arának zenéje a Gellért-szállóból Vig Miklós (ének) közreműködésével. Európa rádiójának csütörtöki érdekességei: Operaelőadások. Wagner:­­A Rajna kin­cse (Berlin, a charlottenburgi városi ope­raházból, Fritz Sliedar vezénylete alatt, 8.00) . Mozart: Don Juan (Kopenhága, a királyi operaházból, Franz Schalk Vezény­lete alatt, 8.00). A Grau Teatro del Liceo előadása (Barcelona, 10.05). Hangversenyek. Zenekari hangverseny. A szünetben: Próba tűzriadó a központi tűzőrségnél (München, 7.30). A Wiener Tonkünstler Verein hangversenye a­ Mu­­sikvereinból R. Strauss vezénylete alatt (Bécs, 7.35). Puccini-est (Langenberg, 7.45). Jótékonycélú hangverseny Hannoverből (Hamburg, 8.00). Népszerű zenekari hang­verseny (Königsberg, 8.05). Szimfonikus hangverseny Arrigo Pedrollo vezénylete alatt (Milánó, 8.00). Énekkari hangver­seny a gloucesteri Shire Hallban (Mid­land Regional, 9.00). Szimfónikus hangver­­­seny Jeremiás vezénylete alatt (Prága, 9.00) . Az eleseiést, kéziratok, Seiber Má­tyás és Szigeti Mihály zenei hangjátéka magánénekre, énekkarra és jazzbandre, bemutató előadás (Frankfurt, Mühlacker, 9.15). Elena Gerhardt dalestje (London Na­tional, 11.10). OVWW««AAAA/V/VWWOWVWV az eredeti 98%-os EGYIPTOMI GALENA fiz« EV­ÉGEN KAPHATÓ A a vala-i .aus. iawl és wzsgilé bizonylattal P 1.W

Next