Az Est, 1934. január (25. évfolyam, 3-24. szám)
1934-01-05 / 3. szám
Péntek, 1934 január 1. frankot nyert, rábizonyítani azonban meggint nem lehetett semmit. A bayonnei könyvvizsgálat egyébként megállapította, hogy a hitelintézet igazgatói hogyan követték el a kötvénycsalást. A bank pénztárkönyveiben 100 000 frnk névértékben kibocsátott kötvényeket számoltak el, a kötvények vásárlóinak pedig 500.000—1 millió frank névértékű hamis kötvényeket adtak el. Minthogy a kötvények beváltására csak a kibocsátásitól számított két éven belül került volna sor, a csalók így teljes biztonságban érezték magukat. ——III - Stavisky Alexandre budapesti optánskötvény vásárlásai — A Esi tudósítójától — Nagy meglepetést keltettek azok a tegnapi híradások, melyek arról számoltak be, hogy a magyar opt.inskövetelések budapesti vásárlója az a Sacha Stavisky volt, akinek szélhámosságaival, fezérködéseivel, nagystílű mulatozásaival az egész világsajtó foglalkozik s akinek ügyei Párizsban szokatlan arányú politikai botránnyá dagadtak. A párizsi botrányhőst Budapesten is jól ismerték, noha álnéven szerepelt- Beszéltünk az optánsok ügyvédeivel, a velük folytatott beszélgetésből sikerült megállapítani, hogy voltak optánsok, akik követeléseiket szorult anyagi helyzetükre való tekintettel a névérték 10—12 százalékáért eladták és a vételárat fel is vették. Az optánsok, amikor tudomást szereztek arról, hogy a hágai, illetve a párizsi egyezmény folytán követeléseiket csak 1944-től kezdve fizetik ki, vevőt kerestek járandóságukra. A rejtelmes „Alexandre" Ebben az időben tűnt fel a magyar fővárosban egy rejtelmes francia, akiről azt beszélték a tőzsdén, hogy magyar optánskövetelések vásárlására érkezett Budapestre. Ez a titokzatos bankár Stavisky volt, akit Budapesten Serge Alexandre néven ismertek. Egy budapesti ügyvéd, dr. LinksJenő volt a teljhatalmú megbízottja. Az ügyvédnél egy alkalommal megjelent Stavisky párizsi képviselője, Gaston Bonnaure francia ügyvéd, akinek budapesti tartózkodása alatt még arra is ideje volt, hogy megbízójának párizsi színháza részére megvásárolja a Katinka című magyar operettet. Az üzletkötéseket egy belvárosi magánbankház, a Hoffmann Béla és Társa cég bonyolította le. A bank részéről Miklós Armand vezette a tárgyalásokat, az elterjedt hírek szerint több mint 100 budapesti ügyvéd vett részt az optánsok képviseletében ezeken a tanácskozásokon Úgy tudták, hogy a vásárló társaság rengeteg pénz fölött rendelkezik és 55 optánskövetelést vásárolt meg. Eladta követelését vagy annak egy részét gróf Karátsonyi Jenő, báró Dániel Tibor és Elemér, gróf Cserconics Pál, gróf Károlyi Gyula, gróf Serényi Jánosné, báró Schell-Bauschlott, báró Baich Mihály, báró Pécsen József, gróf Wimpften Siegfried örökösei, gróf Zichy Rezsőné és sokan mások. A vásárlók tárgyalásaikat előnyös helyzetben indították meg: az optánsok nem tudták kivárni a tizenegy évet, amíg az úgynevezett A kassza megkezdi fizetéseit. Károsodtak-e az optánsok? A csoport a megvásárolt magyar optánskötvényeket francia kispolgároknál helyezte el, a bayonnei Credit Municipal útján. A vásárlók úgy tudták, hogy az optáns követelések mögött ott áll a francia kormány. Mikor a francia kormány tudomást szerzett erről, betiltotta ezt az üzletet. Önkénytelenül felmerül a kérdés, történtek-e visszaélések magyar szempontból a kötvényvásárlások körül, érte-e károsodás a magyar optánsokat és a francia vásárlókat Az első kérdésre azt a felvilágosítást kaptuk a tőzsdei szakköröktől, hogy nem érhette károsodás a magyar optánsokat már csak azért sem, mert eladott követeléseikért az ellenértéket megkapták, illetve engedményeik csak akkor érvényesek, ha a kifizetés megtörténik A franciák rosszabbul jártak: a Credit Municipal a betevők pénzén vásárolta össze Staviskyéktól a magyar optákköveteléseket és kérdés, hogy az üzletnek ez a része hogyan végződik, hát visszakapja vagy érte készpénzt kapjon, hanem csak arra nyílik lehetőség, hogy az alap kötvényeiből részesüljön. 1930 április 28-án Párizsban megkötötték az optánsügyekben azt az egyességet, amelynek alapja a gróf Bethlen István vezetésével folytatott hágai tárgyalás volt. Ez az egyezmény hosszú évek háborúsága után jött létre, majdnem úgy mondhatom, hogy kényszer hatása alatt. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy a három utódállam elleni agrárpercből (csak agrárperekből) teljesen kikapcsolta a jogkérdést. Ezen időponttól kezdve mindazon agrárperek, amelyek eredetileg a három utódállam ellen indíttattak, automatikusan átalakulnak az újonnan felállított és jogi személyiséggel bíró agráralap elleni perekké. Ha a felperes igazolni tudja magyar állampolgárságát, tulajdonosa az ingatlannak felvette az utódállam a birtokot, amely a per tárgya, akkor minden jogi indokolás nélkül ítéletet kap az agráralap ellen. A párizsi egyezmény értelmében az A. kassza, amelybe az idők folyamán különböző befizetések révén, 219 millió aranykoronának kellene befolynia, csak akkor kezdheti meg kötvényeinek kibocsátását, ha a vegyesbíróságok már minden agrárperben meghozták ítéleteiket és így kiszámíthatóvá válik az egyes ítéletek alapján kinekkinek kötvényekben járó részesedési arányszáma. Egész természetes, hogy a bíróságok nem egyszerre hozták meg ítéleteiket. Senki, aki eddig agrárítéletet kapott, sem pénzt, sem kötvényt a mai napig nem kaphatott, annál az egészen egyszerű oknál fogva, mert a kötvények még a mai napig sincsenek kibocsátva. Aki ítéletet kapott és pénzre volt szüksége, fűhöz-fához futkosott, hogy a kezei között levő ítélet alapján valahogy pénzhez jusson. Ekkor jelent meg a francia pénzcsoport. Aki eladta követeléseit, tudta, hogy áron alul adja el s aki követeléseiért a francia tőkecsoporttól a pénzt megkapta, azt nem károsodott. I Báró Vojnits Miklós megmagyarázza a problémát A magyar optánskövetelések vásárlásával kapcsolatosan felkerestük báró dr. Vojnits Miklóst, a magyar optánskérdés egyik legkitűnőbb ismerőjét, beszéljen az optánsügyről, a budapesti vásárlásokról és hogy tulajdonképpen hogy is áll most a magyar optánsok ügye, mert ebben a kérdésben nagyon kevesen tájékozottak. — Hallottam arról, hogy 1931-ben megjelent valaki Budapesten egy francia pénzcsoport képviseletében és tekintélyes szájú optánskötvényhez való jogot akart vásárolni. úgy emlékszem, akkor Serge Alexander nevét említették nekem, mint olyanét, aki ezeket a vásárlásokat finanszírozza. Senki nem tudta megmondani, hogy ki ez az Alexandre. Tudom, hogy sok magyar optáng eladta követeléseit, jóval a névértéken alul. Az optánsügyek túlnyomó többségében kisbirtokosok és kisemberek elvett vagyonáról van szó. A párizsi egyezmény óta a magyar optánsnak nincs kilátása arra, hogy birto 3. oldal. Hat millió pengőt kaptak az optánsok Hogyan bonyolódott le a budapesti üzlet? Hogy az optáns-kötvény vásárlások ügyében tisztán láthassunk, elsősor-ban különbséget kell tenni francia front és magyar front között. Amikor a francia csoport megbízottja Magyarországon megbízást kapott optánskövetelések vásárlására, az optánsperek előkelő nevű felperesei örömmel fogadták ezt. Természetesen azonnal felvetődött az a kérdés, hogy az optánskövetelések eladásának és megvételének mi lenne az a módja, hogy sem a magyar, sem a francia csoportot esetleges meglepetések vagy károsodások ne érjék. Ezért elhatározták mindkét részről, hogy bizalmi személyt jelölnek ki, akinek kezeiben legyen központosítva a hatalmas adásvételi ügy. Ez a bizalmi személy dr. Lukács Izsó fővárosi közjegyző lett. Az optánskötvényeiket eladni kívánók Lukács közjegyzőre engedményezték követeléseiket és a közjegyző azt a megbízást kapta, hogy abban az esetben, ha a francia pénzcsoport fizetési kötelezettségeinek eleget tesz, engedményezze a francia csoportra a követeléseket. Amennyiben a francia pénzcsoport fizetési kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget és ez igazolva lesz, ebben az esetben Lukács közjegyző visszaengedményezi a követeléseket és ez esetben a francia pénzcsoporttól kapott kifizetéseket megbízóinak megtartja, azokat semmi esetben nem lesz köteles a francia pénzcsoportnak visszafizetni. Hangsúlyozni kell, hogy semminemű károsodás a magyar optánsokat nem érte. A megállapodás értelmében voltak olyan optánsok is, akiknek visszaengedményezték a követelést. Így az Alföldi Cukorgyár 200.000 pengős optánskövetelésére 20.000 pengőt kapott, mivel a további feltételeket a francia pénzcsoport nem tartotta be, a 20.000 pengő a cukorgyáré maradt. Dr. Lukács Izsó királyi közjegyző, mint bizalmi ember, azoknak az optámsoknak, akiknek megbízottja volt, a következő levelet szolgáltatta ki: — Ön nekem a következő szövegű engedményes okiratot adta át: Cession. Ezen okiratot kiszolgáltattam dr. Linkl Jenő ügyvéd úrnak, hogy azt az agráralaphoz Bázelbe elküldje a cégből, hogy az agráralap a követelés engedményezéséről tudomást vegyen. Az engedménynek az agráralap által való tudomásulvétele után mint mind a két érdekelt félnek, vagyis önnek és Serge A. Alexandre úrnak bizalmi embere, a következőképpen fogok eljárni. Az ön és Serge A. Alexandre úr között létrejött megállapodás alapján, melynek tartalmáról tudomással bírok, köteleztem magam Serge A. Alexandre úrral, hogy engedményezni fogom reá, vagy bárkire, akit evésből meg fogok jelölni, a nevemen szereplő teljes követelést, mihelyt dr. Links Jenő ügyvéd úr, mint Serge A. Alexandre úr meghatalmazottja, igazolni fogja nekem, hogy a megalapított ellenérték 80 százaléka esetleg az ítélet tartalmának megfelelő helyesbítéssel a megálapodás szerint önnek megfizettetett. Az esetre, ha ez a fizetés a megállapodásnak megfelelően 1933 január végéig nem teljesíttetett és dr. Linkl Jenő ügyvéd úr, mint Serge A. Alexandre úr meghatalmazottja nem fogja igazolni nekem, hogy a megállapított engedményeiknél féli 80%-a esetleg az ítélet tartalmának megfelelő helyesbítéssel eddig az időpontig vagy az esedékesség elmúltával Serge A. Alexandre úrhoz és hozzá intézendő ajánlott levélbeli felszólítás után legkésőbb 15 napon belül megfizettetetett, kötelezem magam, hogy kívánságukra a nevemen szereplő követelést önre visszaértedményezni fogom. Meg kell állapítanunk azt, hogy az optánskötvények vásárlásával tekintélyes összeg jött be az országba. Illetékesek határozott kijelentése szerint ez az összeg 6—6, millió pengőre tehető. Kresz Károly: „Igényeket vásárolni mindenkinek joga van" Dr Kresz Károly, aki az Agráralap fő intézőbizottságában Magyarországot képviseli, ezeket mondotta el munkatársunknak a Stavisky ügyről: — Én ezt a Staviskyt soha nem láttam. Tudomásom van arról, hogy Serge Alexandre néven optánsoktól nagymennyiségű igényt vásárolt, nem kötvényt, mert kötvény még nincs kibocsátva. Ez legális üzlet volt, mindenkinek, jogában áll igényeket megvásárolni. Hogy honnan vette hozzá 9. .pénzt, n'rh 'adtuk nem is kutattak.