Az Est, 1936. szeptember (27. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-24 / 218. szám
8. oldal HÍREKÖltözénk suhant ahalál angyal Az este már ráborította köpönyegét a Városra, de kint a Boráros téren csak folyt tovább a munka tegnap is a hosszú hetek óta tartó térrendezésnél. Lónak, embernek nem jutott pihenő a nagy sietségben. Már délben láttam és elnézegettem azt a fiatal falusi legényt, aki hatalmas csákánynyal a kezében tépte-vágta az új villamosninek mellett a földet. Szegény, vértelen, megviselt nagyvárosi földet, izmainak erejével, képén rózsás kipirulással. Látható örömmel, hogy dolgozhat ebben a kutya munkanélküli világban. Álltunk, és várakoztunk tegnap este is a villamosunkra. Szemben a kávéházban már cincogva stimmelgettek a cigányok. Aki mellettem álldogált, mind fáradt ember volt. Álmosszemű, fáradtszárnyú pillék. Férfi, nő egyaránt. A napi munka után ágyukba vágyakozók. De egyszerre mind, ahányan voltunk, megelevenedtünk. Mert közénk suhant a félelmetes angyal. Hallottuk fekete szárnya suhogását, a nyarat játszó, tikkadt szeptemberi estében éreztük fagyosságát. Hagy iramlással fordult ki a Mester uccából az erzsébeti villamos. • A kalauz csöngetett, a pirosképű legény csak vágtatépte a földet. Szegény nem hallott, nem látott, nagy igyekezetében, mélyen kikihajolva a sínek fölé dolgozott az Úristen ... Nem, nem került a villamos alá. Mert a fiatal szőke vezető úgy fékezett, hogy az már csoda volt. A kocsi csikorogva megállt és most sápadt el a vezető szőke képe igazában és nekünk álldogáló várakozóknak a rémület szorította el szívünket. Hála Istennek, nem történt semmi. De belereszkettünk. A halál angyala már tovább is repült. Ha sikerül terve, a villamos éppen derékban kapja el a pirosképű, csákányos legényt. Fellélebzettünk, mert éreztük, hogy ajándékot kaptunk. Nemcsak a legény, mi mindnyájan. Most már ettől lettünk olyan nagyon izgatottak, attól, hogy a vér visszaszaladt a szívünkbe. Én is mosolyogtam, akik mellettem álltak is mosolyogtak, a szőke vezető is mosolygott. A villamossíneken ezüstösen csuszkált a villanyfény, felragyogott az ucca. Csak a pirosképű csákányoslegény állt előredobott tekintettel a sínek mellett és nézett-nézett percekig maga elé. Aztán, mintha mi sem történt volna, emelte csákányát és tépte-szaggatta tovább a földet. (b. á.) — Maurice Rostand verseit szavalja egy párizsi kabaréban. Az Est párizsi szerkesztősége jelenti: A »Sasfiók« és a »Cyrano« szerzőjének fia, Maurice Rostand, a kiváló költő most egy párizsi külvárosi varietében lép fel. Maurice Rostand már régen szeretett volna színpadra kerülni. Most végre sikerült a világot jelentő deszkákra lépnie. A »Bobino« varieté a Montparnasse mögött van. Mistinguett, Lucienne Boyer ez a bilincstörő Holmes egyaránt vendégszerepelnek benne. Költők persze ritkábban bukkannak elő az óriási sajtreklám mögül, amíg a színpad függönyéről zengi a roquefort kiválóságát. Maurice Rostand egy hegedűvirtuóz után következett, aki háta mögé dugott kézzel játszott nótákat. Két humoros akrobata is volt előtte, ezek kézen álltak és szaltókat csináltak és nagy sikert aratott egy hangimitátor. De sikere volt Maurice Rostandnak is, aki kifogástalan frakkban költeményeit szavalta, amelyekben a háború borzalmairól igyekezett meggyőzni a franciákat. Ha az udvarias varieté-közönség előtt sikere is volt, mégis kínosan hatott a színpadon. Senki sem tudja, miért csinálta az egészet. Annyira szüksége lenne pénzre! Lehetséges, hiszen Rostandéknál nem új dolog a pénzszűke. A Sasfiók szerzője is híres volt arról, hogy mindig elköltötte, amit keresett, mind a húszmillió aranyfrankot, amit darabjai jövedelmeztek. Valószínű azonban, hogy Maurice Rostand mégsem azért a néhány száz frank felléptidíjért jött a külvárosi varietébe, hanem azért, hogy beszéljenek róla. Az utóbbi időben mintha elhalkult volna a feléje irányuló érdeklődés és nyilván ezt akarta új lángra lobbantani. — A szerencsés nyerő 50 pengője. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes Szerkesztőség! Egyidejűleg elküldöttem postautalványon b. címükre 50.AP-t, kérem, szíveskedjenek ezen összeget az osztálysorsjáték húzásánál közreműködő árvalánykáknak továbbítani. Elküldöttem volna nekik közvetlenül, de nem tudom a címüket, ezért kérem szíves közreműködésüket. Sorsjegyem kihúzták s előre elhatároztam, hogy nyerés esetén egyrészét azoknak juttatom. Kérem, hogy nevem ne szerepeljen sem az árvalánykáknál, sem pedig akkor, ha b. lapjukban esetleg említik a dolgot. Teljes tisztelettel (aláírás) — Kirakatfosztogatók. Az éjszaka kirakatfosztogató betörők jártak Gutmann és Társa Rákóczi út 16. szám alatt lévő üzletében. Az egyik kirakat ablaküvegét betörték és a kirakatban lévő holmit elvitték. A rendőrség megindította a nyomozást a kirakatfosztogatók kézrekerítésére. — Egy angol barátunk jóakaratú tanácsai. Wilfrid Hill, Anglia legismertebb vegyészeti gyárának, a County Chemical Company-nak elnöke, aki a margitszigeti Palatinusszállóban töltötte az idén is nyári szabadságát. Az Est szerkesztőségének igen érdekes levelet írt, amelyben a magyar főváros szépségeiről valóságos dicshimnuszt zeng, ezenkívül azonban igen hasznos gyakorlati tanácsokkal is szolgál. Szóról-szóra ezeket írja: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Szeretnék Az Est hasábjain kifejezést adni annak a személyes nagy örömömnek, amelyet az ön gyönyörű fővárosa okoz, valahányszor ellátogatok ide. Angol ember vagyok, de valahányszor vissza kell térnem hazámba, nagy sajnálkozással hagyom el Magyarországot. Az itteni klíma, a magyar nép, a páratlan magyar főváros, Budapest hoteljei, fürdői, szórakozóhelyei és a remek konyha, igazán mindenkinek az igényeit kielégítheti. Meggyőződésem, hogy sok ezer külföldi társam nevében is beszélek, amikor azt állítom, hogy Budapestnek nem igen van párja a gyógy- és üdülőhelyek között. Már gyerekkoromban nagyon érdekelt a magyar liszt. Hatvan év előtt, amikor a nagy kenyérgyárak még nem tűntek fel és minden család még maga sütötte a kenyerét, édesapám ragaszkodott ahhoz, hogy magyar lisztet keverjenek a mi otthoni, angol lisztünkhöz. Még ma is emlékszem rá, milyen nagyszerű kenyér volt az. Azt hiszem, Magyarország egyik legértékesebb kincse a magyar liszt. Miért nem csinálnak önök a magyar lisztnek nagyobb propagandát a külföldön és miért nem hirdetik annak kiválóságát? Miért nem csinálnak a lisztjükből magyar specialitást, amikor ezzel sokkal magasabb árakat érhetnének el minden más közönséges liszttel szemben? Még egy gondolatot szeretnék felvetni, ami az idegenek szempontjából fontos, hiszen az egyetlen nehézség, amellyel Budapesten találkoznak az, hogy nem értik a nyelvet. Budapesti tartózkodásom alatt sok bajom volt, amikor autómat vezetve a rendőröktől felvilágosítást akartam kérni az útirányról. Angolul, franciául és németül próbáltam megértetni magamat, ez azonban többnyire nem sikerült. Magyarország idegenforgalma olyan rohamosan fejlődik, hogy azt hiszem igen előnyös lenne, ha a magyar rendőrök idegen nyelveken is beszélnének. Előnyös lenne, ha a budapesti gyógyfürdőkre vonatkozó felvilágosításokat nemcsak magyarul adnák ki, hanem legalább egyik nagy világnyelven is, hogy a turisták megértsék. Maradok Szerkesztő Úr kész híve Wilfrid Hill — Ipari pótanyagok nagy előretörése Németországban, Berlinből jelentik. A birodalmi kereskedelmi minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely a német kormány tervgazdálkodásának megfelelően új intézkedéseket léptet életbe a német textiliparban. A most kibocsátott rendelet október 1-én lép életbe és ettől kezdve szigorúan tilos lesz a német birodalom területén szövetet és bármely más textilneműt kizárólag természetes anyagokból előállítani. A kormányrendelet értelmében a textilgyárak kötelesek lesznek mesterséges gyapjút vagy gyapotot keverni a felhasznált nyersanyagba. A mesterséges anyagok arányszáma 20—30% között váltakozik. A német kormány ellenőröket fog kiküldeni a textilgyárak, szabók és női ruhaszalonok felülvizsgálására. A rendelet ellen vétőket szigorúan megbüntetik. A birodalmi gazdasági minisztérium egész gazdasági vezérkart szervezett a kormány kereskedelmi és iparpolitikai terveinek keresztülvitelére. Illetékes körökben kijelentették, hogy négy éven belül Németország egész gumiszükségletét mesterséges úton fogja tudni előállítani. A textilneműek és a fémáruk terén nem táplálnak ilyen rózsás reményeket, azonban azt hiszik, hogy ezek tekintetében is mintegy 30-35%-os megtakarítást fognak az importok terén elérni. A Fárasztó nászút halászbárkában az óceánon át, Párizsból jelentik. A bresti kikötőben kis tízkmnás halászbárka kötött ki, amelyből három halálra fáradt, éhes ember szállt ki. Kiderült, hogy a parányi hajó Kanadából indult el és segédmotor nélkül tette meg a közel 4000 km-es utat az Atlanti óceánon át. A halászbárka fedélzetén egy fiatal házaspár érkezett vőfélyük kíséretében. A különös nászút hallatlan fáradalmakkal járt és így a fiatal házasok nem folytatták tovább útjukat eredeti céljuk, Svédország felé. Mr. és Mrs. Odelmark, a kanadai Louisdburg kikötőjéből indult el barátjuk, Mr. Waller társaságában, aki szintén svéd ember. Egyiküknek állandóan a kormánykeréknél kellett állania, így nyolcórás turnusokban váltották egymást. Amikor végre elérték az Azori szigeteket, már teljesen kifogytak az élelemből és olyan kimerültség mutatkozott rajtuk, hogy mindenki azt tanácsolta nekik: ne folytassák útjukat. Hallatlan lelkierővel mégis nekivágtak az óceánnak és sikerült is elérniök a francia partokat. Az utolsó napokban már valósággal éheztek, mert annyi pénzük sem volt, hogy az Azori szigeteken élelmikészleteiket kiegészíthették volna. A nászutas házaspár és vőfélyük most eladják a halászbárkát és a vételárból vasúti jegyet váltanak Svédországba. — Felakasztotta magát a porolóállványra. A Daróczy állami telepen. Buszkó József ,17 éves gyári munkás az udvaron felállított porolóállványra felakasztotta magát és mire rátaláltak, már halott volt. MAURICE ROSTAND — Már csak kilenc magyar tisztviselő van Temesvárott. Temesvárról jelentik: Temesvár városánál már csak kilenc magyar áll tényleges szolgálatban. Ezek közül is hármat most az elbocsátás veszélye fenyeget, mert a román belügyminiszter rendelete szerint megint nyelvvizsgát kell tenniük, ezen pedig az összes kisebbségi tisztviselők elbuktak eddig. Egy orvos autója halálra gázolt egy 81 éves embert. Sátoraljaújhelyről jelenti tudósítónk: Halálosvégű gázolás történt Tokajban. Nagy Lajos orvos kocsija elütötte Vég András mezőzombori 81 éves embert, aki libát hajtott az országúton keresztül és saját vigyázatlanságából került a kocsi alá. Koponyaalapi töréssel szállították a sátoraljaújhelyi kórházba, ahol sérüléseibe belehalt. x Kékes Szálló egész éven át nyitva. x Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedőknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes »Ferenc József« keserűvíz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. Orvosok ajánlják. Csütörtök, 1956 szeptember 24. az abbertáeum-U-sonos joarál'7.i sorozatanak-1 Cij kötele