Az Est, 1939. április (30. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
2. oldal. lásait nem érintik, nem érintik azt az a foglalásának a kellő mértékre való elvet, amely a zsidók gazdasági tér- visszaszorítására vonatkozik. A legjelentősebb módosító indítvány 2£zok között a módosítások között, amelyek a felsőház tagjai tekintélyes részének kívánságait foglalják magukban, a legjelentősebb volt az az indítvány, amely a törvényjavaslat első szakaszára vonatkozik ,A felsőház tagjai ennél a szakasznál óhajtották a legjelentősebb változtatást és módosító javaslatukat megfelelően meg is indokolták. Annak a megállapítása tekintetében, hogy ki tekintendő zsidónak, a felsőházi tagok nagyobb csoportja a javaslat első szakaszához új szalasz beiktatását indítványozná. Ennek a módosításnak a teljes szövege és indokolása a következőképpen hangzik: »A II. számú zsidótörvény indokolása abból az alaptételből indul ki, hogy a zsidóság asszimilálódási általában nem sikerült. Mégis koncedálja, hogy az bizonyos kategóriákban teljes mértékben megtörtént és ezeket kívánja a javaslat a nemzet érdekében a kivételek statuálásával megtagadni. Legmesszebbre e tekintetben akkor ment, amikor az asszimilálódás ismérvéül elfogadta a megkeresztelkedés mellett a kereszténnyel kötött házasságot. Ezen az alapon a törvény kereszténynek és teljesjogú magyarnak minősíti azt a férfit is, aki csak 1920 óta vándorolt be és 1Ш magyar állampolgár, 1838 december vsén г 30-án megkeresztelkedett és 1938 december 31-én keresztény nőt vett feleségül. Tudjuk, hogy minden sematikus rendezőé visszásságokat és szélső esetekben abszurdumokat hoz magával és éppen ezért nem a javaslat mostani szövegének elvi helyességével kívánunk vitába szállni, hanem rámutatunk arra, hogy nemcsak az érintettekkel szemben fájdalmas méltánytalanság, de — és a törvényhozás szempontjából ez a mértékadó — a nemzet jól felfogott érdekével sem egyeztethető össze e kivételek köréből kizárni azokat, akiknél az asszimilálódás sokkal meggyőzőbb erejű ismérvek alapján vélelmezhető, mint a kereszténnyel való házasságkötés. Ez utóbbinál ugyanis a házasuló felet bizonyára sohasem vezette az a tudatos szándék, hogy házasságával asszimilálódását dokumentálja, hanem a dolog természeténél fogva egyéni motívum: szerelem, családi, társadalmi szempont stb. Ezzel szemben van olyan ismérv, amely éppen a magyarsághoz tartozás tudatos dokumentációja révén, fokozott mértékben értékelendő. Gondolunk arra a kategóriára, amely családjának sok nemzedékbe terjedő ittélése, a nemzeti gondolattal, érzéssel való azonosulása révén annyira magyarrá lett, hogy a zsidóságtól való lelki elszakadását a keresztény magyar életközösségbe való beolvadását a legerőteljesebben juttatta kifejezésre azzal, hogy kereszténnyé lett olyan időben, , amelyben az nem jelentett előnyt, — amint ezt az elsőszámú javaslat indokolása is megállapítja — sőt éppen például a forradalmak idején öntudatos szembefordulást azon idők szellemiségével. Mély meggyőződéssel halljuk, hogy nem érdeke a nemzetnek a magyarság köréből való kirekesztése annak a zsidó származású, valóban magyarrá vált, nyugodtan mondhatni elit rétegnek, amely eredetileg i’l0'if i 4 Vt . oly családból származik, amely már 1848 spotiiti .4 ' ' (Jimí01 óta itt él a hazában és legalább 30 év óta megszakítás nélkül valamely keresztény hitfelekezet tagja. E kategóriánál két elem párosul és egészíti ki egymást. Az asszimilációt átütő erővel bizonyító módon. L A százéves ittlakás. E ténynek önmagában ható el nem vitatható áthasonító erejében. 2. A márhárom évtized előtt történt megkeresztelésre mint a zsidóságtól való elszakadás és a keresztény magyarságba való teljes lelki beolvadás tudatos és szándékolt kifejezése. Lehetnek ebben a kategóriában is kivételek, de hogy e nem nagyszámú réteg, a maga egészében teljesen asszimilált, családi életében keresztény és magyar, nem kétséges és ezeknek különösen kereszténynek született gyermekeiknek kirekesztése a nemzeti élet közösségéből nemcsak rájuk fájdalmas, hanem romboló hatású, a nemzetet gyengítő, értékes tagjaitól megfosztó intézkedéslenne. Ehhez képest a javaslat első paragrafusában a következő új 2. bekezdés iktatandó: »Nem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki maga, vagy atyja, vagy atyai nagyatyja, vagy dédatyja, illetőleg szépatyja 1848 januárje előtt a magyar Szent Korona országainak területén született és ettől az időtől fogva atyai férfi felmenői mind magyar állampolgárok, ugyanitt születtek, ha legalább 30 év óta valamely törvényesen bevett keresztény egyház tagjai.« Ez a módosító indítvány foglalkoztatta legjobban a felsőházi tagokat bizalmas megbeszéléseik során. Maga gróf Károlyi Gyula is erőteljesen képviselte azt az álláspontot, hogy az első szakasz megváltoztatása tekintetében a kormány nem tanúsíthat merev elzárkózó magatartást. Hasonlóképpen behatóan megvitatták előzetesen már a felsőházi tagok azt az elgondolást is, hogy a kivételeknek most a törvényjavaslatban megállapítottmódon való statuálása helyett egy független bizottságot kell létesíteni, amely a közéleti, gazdasági, társadalmi érdemek elbírálására egyedül lehet hivatott és ezen az alapon állapít meg kivételeket. Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet az új sorsjáték már kedden, április 4-én kezdődik. Egy sorsjeggyel szerencsés esetben 700.000 ¥ nyerhető. Hivatalos sorsjegyárak : Egész P 28.— Fél P 14.— Negyed P 7.— Nyolcad P 3.50 TacoUA.ésa Ьсмки&г d. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Sorsjegy rendelés levelezőlapon, levélben vagy postautalványon. Szombat, 1939 április 1. Hetven tábornok állásfoglalása a frontharcoskérdésben Csaknem teljesen egységes a felsőházi tagok álláspontja a frontharcos kérdésben. Hetven tábornok, élükön József főherceggel, vallja azt a felfogást, hogy a frontharcosok különleges elbánásban részesítendők, a 3%-os kulcs a kitüntetettek számára nem határozható meg zártszámként és általában a Károly csapatkereszteseket is megfelelő előnyös elbánásban kell testesíteni. A törvény folytán esetleg előálló sérelmek elbírálása felett is sok vita volt a felsőházi tagok között. A felsőház tagjai azt kívánják, hogy feltétlenül független bíróság, valamely független bírói szerv döntsön a sérelmek dolgában, ne pedig az intézkedő tényező maga. Egész sereg kisebb jelentőségű módosító elgondolás van a felsőházi tagok indítványaiban. Közöttük a köztisztviselői szakasz módosítását is kívánják, mert lehetetlenségnek tartják, hogy a bírói státusában ilyen alapon történjék meg a zsidó származású bírák végelbánás alá vonása. • %*. ..la .* i«. A kormánnyal való tárgyalások során kitűnt, hogy a módosító indítványok legnagyobb része komoly akadályokba ütközik. A kormány mögött álló többségi párt a leghatározottabban elzárkózott minden olyan változtatás elől, amely a lényegbe vágott volna és a felsőház tagjai előtt olyan formában nyilvánult meg a kormány álláspontja, hogy a zsidótörvénynek az eredeti alapelveken felépült formájához a kormány egzisztenciáját köti. Amikor ezt gróf Károlyi Gyula látta, levonta magára nézve a végső következményeket és a további vitákból kikapcsolódott. Az Est munkatársának beavatott kormánypárti körökből származó értesülése szerint bizonyos kisebb jelentőségű módosítások elől a kormány nem óhajt elzárkózni. Közölték velünk, hogy szó lehet a frontharcos szakasznak bizonyos mértékű további enyhítéséről és hajlandó tárgyalni a kormány arról is, hogy a köztisztviselői szakasznak, különösen a bírákra vonatkozó része megváltoztassák. Az első szakaszhoz azonban ragaszkodik. -ív . 1 t ■' ; ■ 1 •' • •; ■ : • ilygp. előzmények után kezdték meg a felsőház egyesített bizottságai ma délelőtt Töreky Géza elnöklésével a zsidótörvényjavaslat tárgyalását. Izgalmas tanácskozások a bizottsági munka megkezdése előtt Már reggel kilenc óra után kezd- nálatoe gróf Károlyi Gyula lementek gyülekezni a felsőházi tagok. Adása ,a felsőház tagjainak nagy része Egymásután érkeztek a felsőházbe- azt az álláspontot vallja, hogy a fizető tagjai, Glattfelder Gyula csap * zottság tárgyalását már most meg nádi püspök, Beöthy László és báró Radvánszky Antal, a felsőház alelnökei, Purgly Emil, Juhász Andor, Ravasz László és Raffay Sándor püspökök, Teleszky János, Wekerle Sándor és sokan mások. Megérkezett gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke is. Ezek a felsőházi tagok nyomban tanácskozásra vonultak vissza az elnöki elfogadóterembe. Az első és legfőbb kérdés, amit meg kellett vitatni: miképpen tárgyalja a bizottság a javaslatot, kérjék-e a felsőházi tagok a bizottsági ülés elhalasztását, arra való tekintettel, hogy eddig még nem volt módjukban megfelelően áttanulmányozni a törvényjavaslatot és mikor kerüljön a törvényjavaslat a felsőház plénuma elére•••'• Negyedtíz után megérkezett gróf Teleki Pál miniszterelnök titkárának, Incze Péternek társaságában. Vele csaknem egyidőben érkezett Sérfi Jusztinián bíboros hercegprímás. A miniszterelnök melegen üdvözölte a hercegprímást, akivel együtt , gróf Széchenyi Bertalannak a felsőház elnökének dolgozószobájába " mentek. Körülbelül húsz percig tanácskozott a miniszterelnök a hercegprímással. A tanácskozás előtt a miniszterelnök a folyosón még rövid megbeszélést folytatott Kolozsváry Mihály s váci nagypréposttal, aki közölte a miniszterelnökkel, hogy bármennyire te saj-kell hezdeni és az emuiuszra smm látják indokoltnak. A miniszterelnök osztotta Kolozsváry Mihály felfogás írt. •Amikor a felsőház elnökének szobájában a megbeszélés befejeződött, gróf Teleki Pál miniszterelnök átment az elnöki elfogadóterembe, ahol a felsőház vezető tagjai, az a szűkebb bizottság tanácskozott, amely már régebben gróf Károlyi Gyulával együtt a törvényjavaslat alapelvei dolgában folytatott megbeszéléseket. A teremben ezalatt gyülekeztek a felsőházi tagok. Tasnádi Nagy András igazságügyminisztert nagyobb csoport vette körül, majd az igazságügyminiszter félrevonult Töreky Gézával, a bizottság elnökével és vele hosszasan, bizalmasan tanácskozott. — Folytatjuk a 6. oldalon — Szomorú szívvel tudatjuk, hogy drága jó Apánk Zacsek Ignác e hó 30-án rövid szenvedés után életének 84-ik évében elhunyt. Temetése április 1-én délután Уг4 órakor lesz a pesteken erzsébeti új temető halottasházából. Gyula és Irén gyermekei. Zacsek Gyuláné 32, Gaál Eszter menye.