Az Est, 1939. július (30. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
Szombat, 1939. július. Igen sok szó esik Budapest fürdővárosról, most végre Budapest világvárossal is foglalkozunk egy keveset. A természet példátlanul bőkezű, volt ezzel a várossal, fekvése, hegyei, a közepén kanyargó folyam, a szigetek, a városképnek az a része, amit a természettől kapott, gyönyörű, és elsősorban ennek köszönheti ez a város, hogy Európa és a világ egyik nevezetessége. A fürdőváros a rengeteg életet és gyógyulást adó forrásával, a sziget szépségeivel, a Dunapart pompájával és a hegyek lankáival már szinte itt van készen. De közben ez a fiatal város nem fejlődött olyan rohamosan, mint Európa más, idősebb városai. Az elmúlt tíz-tizenöt év alatt Páris és London, Berlin és Róma valósággal újjászületett, grandiózus tervek váltak valóra, új városrészek keletkeztek, míg Budapest arculatán éppen csak a legszükségesebb kendőzéseket hajtották végre. Hazánkat, Budapestet kissé kényelmesebbé, kissé használhatóbbá tettük, itt egy hidat szélesítettünk ki, amott néhány forgalmi nehézséget küszöböltünk ki, felépült egy új híd, keletkezőben egy új városnegyed, de a grandiózus tervek még csak éppen kibontakozóban. A Madách Imre sugárút első épületei állnak csak, de a városháza még a régi, több fontos intézmény, rendőrség és kórház ósdi, egészségtelen épületekben végzi a munkát. A polgármester most bejelentette, hogy a következő munkafélévben több mint százmillió pengőnyi közmunkát fognak kiadni és ennek a százmillió pengőnek minden fillére arra fog szolgálni, hogy Budapest szebb, modernebb város legyen. Ezen a héten kerül nyilvánosságra a tervpályázat az új városháza terveire, magyar építészek százezer pengőt fognak kapni díjakban azért, hogy minél szebb, minél gigászibb álmokat varázsoljanak papírra a jövő Budapest szívének legfontosabb épületéről, az új városházáról. A Tabán helyén most már fel fog épülni a gyógyszálló, amely Budapest fürdővárosnak egyik előfeltétele, de Budapest világváros még messze van attól az időtől, amikor elmondhatjuk majd, hogy az ember kihasználta mindazt, amit a természet adott és hogy itt a Duna partján s a budai hegyek alján a megnagyobbodott Magyarország modern és szép fővárosa, tökéletes világváros. Reméljük, hogy az új városháza méltó lesz ehhez az új Budapesthez, mint ahogy az új Budapest méltó lesz az új városházához. Néhány évtizede csak, hogy ezeken az utcákon lóvonatok közlekedtek, hogy a fejlődés Európa első földalatti vasútjának felépítése után megállt, hogy később nagy lassan meginduljon. A lóvonatos Budapestre ma már nem lehet ráismerni és a városok életében törvényszerűség, hogy a holnap budapestijei ne ismerjenek rá a maira, amely most lát hozzá öntudatosan, hogy elindítsa újjászületése roppant munkáját. wi AwmaMsweaMWWwiww Maaiw Télre gyűjt egészséget, aki a SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM SUBALPIN STRANDFÜRDŐJÉN tölti a nyarat. Nyilvános étterem, —■ii 11Ш1И—mr——— Halifax határozott hangú figyelmeztetése a világhoz „Anglia nem enged" London, június 10 (Magyar Távirati Iroda) Lord Halifax külügyminiszter a királyi külügyi társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nemzetközi kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további hasonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos veszélybe kerül. — Tudjuk, — folytatta — hogy készeknek kell lennünk harcolni a nemzetközi jog és rend védelméért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyekkel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fölötti uralmat megszerezzék más nemzetek szabadságának rovására. Az angol politika a maga történetének szükségszerű irányát követné, ha ilyen kísérletek megismétlődnének. — Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek szabadságának védelmére, de csak a támadás elhárítására használnék azt. Külföldön talán még nem látják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesítésére és a támadás leküzdésére használjuk. — Anglia nem hátrál meg sem a rágalom, sem az erőszak elől. Akik nemzetünket elkorcsosultnak állítják, maguk nyújtják ennek leghatékonyabb ellenszerét: népünk minden sértegetése, érzéseink minden kigúnyolása csak növeli belső egységünket, elszántságunkat és hűségünket azokhoz, akik érzéseinkben és törekvéseinkben osztoznak. — A támadás leküzdését célzó intézkedéseinket — fejtegette lord Halifax — elszigetelési törekvéseknek minősítik. Azt állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot és Olaszországot, hogy megfosszuk őket a nemzeti létükhöz szükséges élettértől, hogy ellenséges államok gyűrűjével vesszük körül Németországot és egy nagy nemzet életét akarjuk megfojtani. Tény ezzel szemben az, hogy Németország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdaságilag önellátási politikájával, politikailag azzal a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kulturszempontból faji politikájával. *— Gondosan meg kell vizsgálnunk az élettér problémáját, amit új területek szerzése nem old meg, sőt még jobban kiélez. Ez a probléma csak az ország belügyeinek bölcs rendezésével és külső viszonyainak módosításával és javításával oldható meg. A nemzetek szomszédaik bizalmának megnyerésével növelik saját jólétüket, emelik létszínvonalukat, fejlesztik külkereskedelmüket. — A világ gazdaságilag szorosan öszszefügik — fejtette ki lord Halifax. — Egyetlen ország sem nyerészkedhetik másnak a rovására. Németország sem oldhatja meg gazdasági problémáit elszigeteltségben. Nem tudjuk, mikor lerá minden kereskedelem teljesen szabad, de kellő alkalommal egyezmények útján lehetne nagyobbítani a kereskedelmi szabadság területét. Együttműködés útján — és mi hajlandók vagyunk együttműködni — kiterjeszthetjük valamennyi nemzetre a nagyobb gazdasági élet valamennyi előnyét, amit az élettér kifejezés voltaképpen jelent. — Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába kiabálunk békét, ha nincs béke és hiába gondoljuk, hogy egyezményeket kötöttünk, ha nem szavatolja azokat a fegyverkezések csökkentése , és minden nemzet ama jogának elis- merése, hogy szabadon élvezheti füg getlenségét. Ha azokat az erőfeszítéseket, amelyek most az esztelen fegyverkezést szolgálják, az erőforrások közös békés fejlesztésének szentelnék, a népek könnyen felismernék, hogy érdekeik nem ellentétesek és siker kilátásával tárgyalhatnánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. Halifax itt hosszasan fejtegette az angol birodalmi vezéreszme fejlődését afelé a legújabb elgondolás felé, amely szerint a gyarmatok birtoklása a civilizációval szemben vállalt szent kötelezettség s célja az önkormányzásra még képtelen nemzetek fejlődésének biztosítása. — Gyarmati politikánk végcélja — mondta — a népek önkormányzata. Ami a gyarmati birtokokkal járó olcsóbb nyersanyag-ellátást illeti, a mostani külkereskedelmi korlátozásokat megszüntető nemzetközi rendszer lehetővé tenné, hogy ezekben az előnyökben más nemzetek is részesedjenek. Szabaddá válnék minden oldalról a hozzáférés a világ piacaihoz és nyersanyagaihoz és fellendülne az árucsere a világ kimélyített kereskedelmi csatornáiban. A sáfárkodás elvét, amelyet az angol birodalom az elmúlt 30 év alatt alkalmazott, az emberiség tágabb körű javára is fel lehetne használni. 3. oldal Sem a tengerpartról, sem Pomerániáról nem mond le Lengyelország, ezt üzente a világnak Moscicki összeütközések veszélye tűnik fel. — Fenn akarjuk tartani és meg akarjuk erősíteni a békét a balti partokon, de ez a szándék azt a kötelességet rója ránk, hogy növeljük Lengyelország tengeri haderejét. Erősek vagyunk szárazföldön és levegőben, most pedig erősek akarunk lenni a tengeren is, hogy biztosíthassuk tengeri munkásságunk állandó fejlődését és hogy tökéletesen betölhessük nemzetünk hivatását a tengeren. Mintegy 50.000 főnyi tömeg gyülekezett a Pilsudski-téren, ahol nagy lelkesedéssel tett hitet amellett, hogy megvédik Lengyelország szabad útját a tengerhez. A »lengyel tenger hete« ünnepségei csütörtökön Gdyniában érték el tetőpontjukat. Az ünnepségeken Kwiatkowski helyettes miniszterelnök is részt vett. Negyven különvonaton több mint százezer vendég érkezett ez alkalomból Gdyniába. A »Polska Zbrojna«, a hadsereg lapja, Pilsudski tábornagy szavait idézi: -Egy állam hatalmának fejlődését és a nemzet jólétét, a haditengerészet biztosítja.« (MTI) Varsó, június 30 (Lengyel Távirati Iroda) A »tenger hete« keretében csütörtökön itt nagyszabású ünnepséget rendeztek. Moscicki köztársasági elnök hosszabb beszédet mondott. — Gdynia és Danzig Lengyelország nyitott kapui a nagyvilág felé — mondotta az elnök. — Pomeránia és a tengerpart birtoka alapja gazdasági függetlenségünknek és felbecsülhetetlen érték számunkra: a levegőt és a napfényt jelenti, amely elengedhetetlen szükséglete államunk létének. Minél több nehézségre találunk és minél ellenségesebbek a külső körülmények, annál hajlíthatatlanabb az az akaratunk, hogy a legnagyobb áldozatok árán is biztosítsuk és szilárdan fentartsuk Lengyelország útját a tengerhez. — Lengyelország, amikor újra elfoglalta helyét a Balti-tengeren, a békét és a teremtő munka áldását hozta. Ennek a békés munkának akarjuk magunkat szentelni a jövőben is. Most azonban olyan időket élünk, amikor a világ ismét a fegyverkezés útjára lépett, olyan időket,, amikor — különösen a tengerpartokon — \ЛЛЛЛЛЛЧЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛ^^/ЧЛЛ^\ЛЛЛЛАЛЛЛЛЛ^ЛЯЛЛАЛЛЛАЛЛаа szép minta között válogathat hatalmas választékunkból üvegosztályunk teljesítőképességéről győződjék meg személyesen kompót-vagy desszerttől préselt üvegből ízléses szép kivitelben, darabja............... ........... P 20h A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA