Az Ujság, 1910. január/2 (8. évfolyam, 13-25. szám)
1910-01-27 / 22. szám
12 SZÍNHÁZ, zene. * Opera. A Pillangó kisasszony mai előadásán új Kate lépett a közönség elé. Az alig pár taktusnyi szerepet Ney Hermina vette át Flattnétól s úgy énekben, mint játékban eléggé jól megállotta helyét. Az egyebekben ismert előadást Lichtenberg Emil karmester vezette. * Dohnányi sikere. Schnitzler Artur, a bécsiek kedvelt színműírója, Beatrix fátyla czímű ötfelvonásos drámájának cselekményét egy némajáték anyagául használta fel, amelyhez elragadóan szép és kifejező zenét komponált hírneves zongoraművészünk, Dohnányi Ernő. A zenés némajáték tegnapelőtt került először színre a drezdai udvari operaházban és teljes diadalt aratott. Dohnányi a némajáték drámai cselekményének ecseteléséhez olyan mesteri zenét komponált, amely tökéletesen kifejezi a Metternich-korabeli hangulat finom intimitásait. A némajáték zenéjét nagy elragadtatással fogadták és Dohnányit tizenkétszer szólította a lámpák elé a lelkes közönség. Az odavaló lapok azonban a nagy sikeren annyira felbuzdultak, hogy Dohnányit a nagy elragadtatás hevében osztrák embernek minősítették. Pedig talán a nevét sem tudják kiejteni, amelyik elég magyarosan hangzik, de mivel nagy sikere volt, hát egyszerűen Ausztria javára írták őt is, meg a diadalát is. * Dalest. Steiner Ferencz száz királyi kamaraénekes ma este tartotta meg második dalestélyét. A művész képességeit és tehetségét részletesen méltattuk első fellépte alkalmával. Ma is komoly, művelt és finom ízlésű énekesnek bizonyult. Műsorán Beethoven, Loewe, Brahms, Strauss és Grieg dalai szerepeltek. A közönség eleinte nem igen melegedett fel és csak a hangverseny vége felé, a Brahms-daloknál ünnepelte Steinert, ki két ráadással köszönte meg a tapsokat. A második ráadást, Schumann A két gránátos czímű balladáját igen érdekes új felfogással adta elő. A zongoránál Dienzl Oszkár ült, és művészi kíséretével ő is méltán kiérdemelte a tapsokat. (W.) * Az első kamarajáték az Urániában. A Feld Irén vezetése alatt álló, rendkívüli érdeklődéssel várt kamarajáték első előadása február hó 10-én lesz az Urániában. Elsőrangú szereposztásban kerül színre Strindberg Ágost világhírű naturalisztikus szomorú játéka : Julia kisasszony, Feld Irénnel a czimszerepben. Lever de rideau gyanánt szerepel a műsoron Haitieben Erich Ottónak irodalmi csemegéje : A jó erkölcsök. * A Fürstenkind a budapesti Operában. Bécsi tudósítónk telefonozza, hogy Lehár Ferencznek Das Fürstenkind czimű operettjét a budapesti magyar királyi Operaház szerezte meg és még ebben az évadban színre hozza. A főszerepeket Szamosi és Környey fogják játszani. * L’ange gardien. A párisi Theatre Antoineban tegnap volt André Picard darabjának, L’ange gardien-nek főpróbája meghívott közönség előtt. Georges Charmier és barátja Gounouilhac és egy csomó szép asszony vendégségbe jön a Trelact házaspárhoz vidéki birtokára. A háziúrnak egy nagyon szép cousine-je van, Therese asszony, családi állásra nézve özvegy. Ő társtulajdonosa a birtoknak és a nyarat rendesen ott tölti. Igen gazdag, igen erényes és borzasztóan megveti a felületes párisi nőt. Nem is szeretik, mert nem vesz részt se a vidéki mulatságokban, se a szórakozásokban, se a társalgásban. Georges Charmier, az igazi párisi, alighogy megérkezett, máris udvarolni kezd Trelact nejének, a bájos Suzannenak. Az asszony, akit férje nem istápol a szerelem kellő melegével, csakhamar megszereti Georges Charmiert és a kettejük közti barátság már odáig erősödött, hogy Suzanne találkát ad Georgesnak. Csakhogy Therese, az erényes nő, aki kezdettől kezdve figyelte a szerelmeseket, útját állja annak, hogy Trelact homlokára szarvak kerüljenek. Képzelhető, milyen dühös Georges Therése-re, aki most azon gondolkodik, hogy állhat boszút rajta. Pláne, amikor Therese kijelenti Suzanne-nak, hogy mindent el fog mondani az urának, ha nem kényszeríti a festőt, hogy rögtön hagyja el a házat. Suzanne vonakodik és kegyelemért esedezik. Charmier, aki ezt a beszélgetést kihallgatta arra kéri Therése-t, hogy adjon neki néhány perczes audiencziát. A második felvonás végén Georges és Therése dialógja a clou-ja a darabnak. — Miért gyűlöl ön engem ? — kérdi Georges Charmier Therese-től. — Mert maga is férfi — feleli a szép özvegy — és én utálom a férfiakat. Mert azt hiszik, hogy joguk van játszani az asszonyokkal, mint macska szokott az egérrel. Maga se különb, magát is gyűlölöm és ha nem távozik, rögtön el fogom árulni Trelactnak, hogy a feleségét el akarja csábítani. Georges Charmier erre a kirohanásra nyugodtan leül egy fotelre és beszélni kezd : — Én pedig kijelentem önnek, kedves szép asszony, hogy én itt maradok. Nem félek magától és gyűlölete engem nem érdekel. Mert én tudom, hogy az ön gyűlölete mögött kielégítetlen szenvedély szunnyad. Engem maga nem fog megtéveszteni. Ezzel felkel és az asszonyhoz megy. — Ön még nem találkozott az igazi férfival. És ön hallgatni fog. Én be tudom tapasztani a száját. — Igen? — kiált Therese. — Szeretném tudni, hogyan ? — így! — felel Georges Charmier, ezzel átöleli Theréset és forró csókot lehel az ajkára. A varázs megszűnt, helyesebben új varázs kezdődik. Therése elveszti a csatát és míg Georges felkapja és viszi be a másik szobába, a függöny gyorsan legördül. A harmadik felvonásban Therése természetszerűen fáradt és migrénje van. Ki sem jön a szobájából. Gounouilhac, akinek Therése szintén nagyon tetszik, mihamar észreveszi, hogy Georges Charmier érzelmei az asszony irányában megváltoztak. Suzanne is bizalmatlan a Georges és Therése közötti téte átéte óta. Majd nagy jelenet következik Georges és Therese között, melyben ez utóbbi kijelenti, hogy rögtön elhagyja a házat, mert ha Georges most meg is esküszik rá, hogy szereti, ő mégis tudja, mit kell tartania a jövőben olyan emberrel, mint a műven ő. És csakugyan elmegy, a józansága győzedelmeskedik a szívén. Ezentúl pedig a Georges, Suzanne és ennek férje közötti boldogság zavartalan és felhőtlen. A közönség pedig lázas elragadtatással tapsolt ennek a raffináltan felépített ménage á trois-nak. * Magyar művész sikere Németországban. Vas Sándor zongoraművész, kinek hallei és lipcsei sikereiről nemrégen adtunk hírt, újabban Drezdában hangversenyzett. A drezdai lapok nagy elismeréssel adóznak a Németországban már általánosan ismert magyar művész kiváló képességének és különösen temperamentumát, teremtő fantáziáját és nagy zenei intelligenciáját emelik ki. * Hangversenyek: Vasárnap, január 30-án, délután fél öt órakor lesz a Royalban a Grünfeld-négyes ötödik hangversenye Ipolyi Valéria zongoraművésznő közreműködésével. Műsora : 1. Pogoreff: vonósnégyes (új). 2. Frank Czézár: hegedű-szonáta. 3. Haydn: vonósnégyes, ri-dur. A Kemény—Mambring—Szeretni—Schiffer vonósnégyes csütörtökön, január 27-én tartandó harmadik kamaraestélyén a második hegedűszólamot Mambriny tanár betegsége folytán Waldbauer Imre fogja játszani. A műsor is megváltozott: Brahms Sextettje helyett Beethoven Es-dur vonósnégyesét (74. mű) adják elő. A József kir. herczeg Szanatórium-Egyesület február 10-én a Vigadó összes termeiben művészestét rendez. A rendezőbizottság elnöksége a következő: Dr. Barabás Béláné, Bayer Béláné, Madarassy-Beck Gyuláné, dr. Beke Gyuláné, marosváradjai Glück Samuné, Pándi Horváth Zsigmondné, dr. Helvey Tivadarné, Székács Tivadarné. A hangversenyen a következő művészek fognak közreműködni : Carol van Hulst, a berlini kir. opera magánénekese, Medek Anna, Marschalko Rózsi, Földessy Arnold, bagotai Lengyel Ernő, Mooshammer Román és Lichtenberg Emil. A belépőjegyeket mind a két hangversenyre a Harmónia zeneműkereskedés árusítja. A Vasárnap Munkásképző Országos Bizottság dalárdája január 30-án, vasárnap, délután négy órakor a VIII. kerületi elöljáróság dísztermében (VIII. Baross-utcza 67.) néphangversenyt rendez. Beregi Oszkárnak február 4-ikén a Royal dísztermében megtartandó előadó-estélyén a vers- és drámairodalom részben még előadatlan remekein kívül a művész nagyhírű Faust-alakításából vett monológok is szerepelnek, amelyekkel a művész ez idén Berlinben, Gothában, Frankfurtban, a düsseldorfi és müncheni Festspieleken aratott nagy sikert. Jegyek a Lyránál (Andrássy út 15.) már csak korlátolt számban kaphatók. Friedman Ignácz zongoraművész kedden, február 1-én tartja önálló zongora-estélyét s erre a következő műsort állította össze: 1. Brahms : Variácziók és fuga Händl egyik témája felett. 2. Scarlatti: Pastorale, Mozart: Rondo, Gluck—Brahms: Gavotte, Beethoven: Bagatelle. 3. Liszt: Szonáta (H-moll). 4. Chopin : Polonaise (B-dur), Etude (Ges-dur), Impromptu (Fis-dur), Valse (As-dur). 5. Liszt: Don Juan. — A Wiener Konzertverein zenekara február 18. és 19-én ismét lerándul hozzánk s nagynevű dirigense, Löwe Ferdinand vezetése mellett két zenekari hangversenyt rendez. Műsor: Goldmark: Tavaszszal (nyitány). Beethoven : V. szimfónia. Wagner : Parsifal (előjáték a III. felvonás végével). II. est : Cornelius : Bagdadi borbély (nyitány). Csajkovszky: Symphonic pathetique. R. Strauss: Eisenspiegel. Sibelius Valse triste. — Marcel Lucille, a bécsi udvariopera nagy művésznője, s Strauss Richard Elektrájának világhírű személyesítője szerdán, február 9-ikén fog nálunk egy dalestély keretében fellépni. Műsorát a dalirodalom legjelentősebb műveiből állította össze. Többek között Weingartner Félixnek,, a bécsi udvari opera nagyhírű igazgatójának legszebb* dalait — a szerző személyes zongorakísérete mellett — fogja elénekelni. Fenti hangversenyekre a jegyeket a Harmónia árusítja. * Az Operaházban holnap, csütörtökön, a hirdetett Toldi szerelme helyett Környey Béla rekedtsége miatt Faust kerül színre, melyben a czímszerepet Arányi, Margitot Medek, Siebert Payer, Mártát N. Valent, Mefisztót Komál, Valentint Szemere, Wagnert Ney B. énekli. Vezényel Benkő Henrik karmester, rendez Alszeghy Kálmán főrendező. (Évi bérlet 19. sz.) Pénteken Cahier Charlesne asszony lép fel vendégként Aidában. Kívüle még Krammer, Berts, Lunardi, Váraady S., Erdős és Venczell vesznek részt az előadásban. (Évi bérlet 20. sz.) * A Salome betiltása Londonban. Londoni távirat jelenti, hogy Strauss Richárd Saloméjának előadását, melynek a napokban kellett volna a Covent Gardenben színre kerülni, betiltották. Strauss Richárd nagy súlyt helyezett a londoni bemutatóra és mindent elkövetett, hogy operája színre kerüljön. A legmesszebbmenő koncessziókat tette a czenzúrának, de hiába. A czenzor kijelentette, hogy bármennyire sajnálja, a Salome előadását nem engedélyezheti. . * Növendékhangverseny. Ma rendezte a Zeneakadémia második házi hangversenyét, amelyen új és sokat ígérő tehetségek mutatkoztak be. Láng Erzsi lendülettel és tónussal zongorázta Beethoven Es-dur szonátáját. Budanovics Mária (Maleczkyné tanítványa) feltűnő intelligencziával és jeles muzikalitással énekelt két Jensen-dalt. Előadásának elevensége és meggyőző ereje miatt szép jövőt jósolnak neki. Zsámboky Miklós, aki tehetséges fiú és pompásan csellózik, Popper keze alól került ki. A vonása biztos s a tónusa tartalmas. Milassin Mária jól intonál, s meleg alt-hangja kellemes. Berzeviczy Máriáról hasonló elismeréssel szólhatunk, továbbá Bérczel Veronáról és Gold Elláról is, akik Saint- Saëns variáczióit kitűnő billentéssel és jó frazírozással játszták két zongorán. * Az Országos Magyar Zene Egyesület e hó 21-én tartotta a Sas-körben alakuló közgyűlését előkészítő értekezletét nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. Vengéghegyi Géza id. elnök beszéde után Fodor Pál titkár indítványozta, hogy végrehajtó bizottságot küldjenek ki az alapszabályok végleges megvitatása és összeállítása végett. Egyben az elnöki tisztségek betöltésére nézve tett előterjesztést s az egyesület kebeléből egy tíztagú küldöttség megbízását javasolta. Az indítványokat elfogadták. Kimerítő felvilágosítást a titkár (Budapest, VI., Hunyadi tér 2., III. 24.) ad. * Eötvös Károly a kabaréiban. Érdekes vendége volt ma este Nagy Endre kabaréjának: Eötvös Károly, ki tudvalevőleg azok közül való, akik nem járnak színházba, ma elment akabaréiba és nagy figyelemmel, látható megindultsággal hallgatta végig Csokonai Vitéz Mihálynak Lillával való évődését, Lavotta megejtően szép muzsikáját. * Vidéki színészet. A miskolczi színházban a napokban mutatkozott be Báthory Elza fiatal énekesnő mint vendég és fellépteivel teljes művészi sikert aratott. Első este a Tatárjárás Riza bárónőjét énekelte, másnap pedig az Elvált asszony Jana szerepében lépett fel. Művészi énekét, kitűnően iskolázott üde hangját, valamint rutinos játékát sűrű tapssal honorálta a közönség. Nagy hatást keltett szép színpadi alakja és gyönyörű toalettjei is, Báthory Elzát sikeres felléptei után a miskolczi színház igazgatója tagjai sorába szerződteti és bizonyára kitűnőerőt nyer benne. A pozsonyi városi színházban legutóbb mutatta be Balla Kálmán igazgató társulata Móricz Zsigmondnak Sári biró czímű kitűnő vígjátékát, zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. Az újdonság zamatos magyarsága, az alakok gyönyörű megrajzolása különösen tetszett a közönségnek. A darab kitűnő rendezésben került színre, ami Bérczy Gyulának, a pozsonyi színház jeles rendezőjének és komikusának az érdeme. A czímszerepet Havasi Szidi, illetőleg Farkas Béla játszotta. Kívülök sikert arattak még Rogoz Imre, B. Horváth Irma, Pogány Béla, Szentgyörgyi Márta, Szécsy Ferencz, Takács Mariska, Úti Gizella, Cseh Iván és maga a rendező, Bérczy Gyula, akinek parasztalakításai az egész országban ismertek. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1910. január 27. A mai előadások : M. kir. Operaház: Faust. (Faust: Arányi, Mefistofeles: Komár, Valentin: Szemere, Wagner: Ney, Margit: Medek A., Siebel: Payer M., Márthat N. Valent V.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Szinház: Sári biró. (Sári biró: Újházi, a biróné: Blaha L., Jóska: Rózsahegyi, Terka: O. Keczeri I., Pista: Parányi, Pengő Kovács: Gyenes, ,Lizi: D. Ligeti J., Hajdók: Pethes, Manczi: V. Molnár R, Veróni: K. Demjén M.) Kezdete fél 8 órakor. Vigszinházi -4 makranczos hölgy. (Petruchio: Hegedűs, Baptista: Balassa, Katalin: Sz. Varsányi Irén, Bianca: Csáky I., az özvegy: Hegedüsné, Grumio.