Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-26 / 206. szám
6 Háború a tengeren és a gyarmatokon. Németország és az Egyesült Államok. Rotterdam, július 25. (Saját tudósítónk távirata.) Washingtonból jelentik : A német nagykövet kijelentette, hogy a német-amerikai ellentéteket meggyőződése szerint békésen egyenlítették ki. Berlin, július 25. Az egész sajtó egyértelműen megállapítja, hogy az amerikai jegyzék nem kielégítő és hogy a legcsekélyebb tekintettel sincs arra, hogy Németország létéért harczol. Az előzékeny német javaslatok visszautasítását a sajtó érthetetlennek tartja és egybehangzóan úgy nyilatkozik, hogy Németország ugyan a megegyezést és az Amerikával való jó viszony fentartását nagyra értékeli, de nem minden ármi, és hogy további koncessziók Németországra megalázást jelentenének. A sajtó egyértelműen hangsúlyozza, hogy a búvárhajóharcznak tovább kell haladnia tíz előírt után. A Berliner Tageblatt a következőket fejti ki: Amerika viselkedése mutatja, hogy nem annyira polgárainak biztonsága, hanem sokkal inkább a búvárhajók működésének megbénítása a czélja. Wilson a keleten érlelődő döntés pillanatát alkalmasnak tartja, hogy kormánya erkölcsi súlyát még egyszer a négyes-szövetség ügye érdekében vesse latba. Természetes azonban, hogy a búvárhajóharc éppúgy tovább megy a maga előtrt útján, mint az orosz seregek halálos átölelése a keleti seregek által. A Vossische Zeitung hangsúlyozza, hogy Németország konczedált mindent, amit egyáltalában konczedálhatott. Minden parányival többet a német nép, amely a keleti és nyugati összes csatatereken a fegyvereket győzelmesen viszi előre, megalázásnak érezne. A Tägliche Rundschau szerint Wilson mindig ugyanazt a salto mortalét csinálja, amennyiben okot és okozatot teljesen felcserél és a panaszokat nem a bajok tulajdonképpeni forrásához intézi. A Deutsche Tageszeitung hangsúlyozza, hogy a német birodalom helyzete minden mástól eltekintve igazán nem olyan, hogy szükségesnek tartaná ilyesféle jegyzékek hatása alatt a hadviselés hatályos eszközeit és szükséges módjait a brit ellenségtől befolyásolt rosszakaratú semleges állam óhajának megfelelően megváltoztatni. A Kreuzzeitung írja : Még idegenkedünk attól a gondolattól, hogy Amerika az A naszádokra vonatkozó állásfoglalásával Anglia közvetett támogatását czélozza, de be kell vallanunk, hogy a jegyzék tartalmát más szempontból alig tudjuk megérteni. A Post szerint a német-amerikai viszály most a kenyértörés stádiumában van. Wilson legutóbbi jegyzékére csakis egyszerű nemmel kell válaszolni. Az amerikai mnrtárizmus kezdetei. London, július 25. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból. A Németországnak szóló jegyzék közzététele után ismeretessé vált, hogy Wilson elnök a katonai és tengerészeti osztály vezetőjétől jelentést kért a nemzeti védelem állapotáról. Wilson, tekintet nélkül a mostani helyzetre, már bizonyos idő előtt megfelelő tengerészeti programm összeállítását vette tervbe, amelyet a kongresszusnak elé fog terjeszteni. Nevezetesen azt kívánja, hogy a flotta minden más flottát elérjen harczképesség dolgában. Az elnök azonkívül a hadsereg kiépítéséről szóló programmot és a polgárok megfelelő katonai kiképzésének tervét is előkészíti, amennyiben ez utóbbi amerikai hagyományokkal összhangzásban van. Ezt a tervét a kongresszushoz intézendő legközelebbi üzenetében ki fogja fejteni. Hir szerint az általános nemzeti védelmi programm e részéről már néhány végleges határozat történt. Amerika moniczió-üzlete, Newyork, július 25. (Reuters) Kormányjelentés szerint a robbanóanyagokban való amerikai kivitel a május 31-én lezáródott tizenegy hónapban csak 4.800.000 font sterlinggel (115 ,200.000 koronával) tett ki többet, mint a múlt esztendő megfelelő időszakában. A május havi kivitel csak 1,100.000 font sterlinggel (26,400.000 koronával) volt több, mint 1914 május havában. Maniciógyári munkások sztrájkja, Rotterdam, július 25. A Courant londoni jelentése szerint a »Daily Telegraph« Newyorkból arról értesült, hogy a sztrájkok a keleti államokban jelentékeny mértékben terjednek, ami a kormány közegeinek nagy gondot okoz. Attól tartanak ugyanis, hogy a munkászavargásokat az amerikai semlegesség megszegésének értelmezhetnék, miután megakadályozhatnák a hadianyag szállítását a szövetségesek részére. Figyelemreméltó, hogy azok a munkások, akik sztrájkba léptek, mindnyájan munkciógyárakban, gőzhajóstársaságoknál, petróleumfinomítókban és hadiszállításokkal foglalkozó más gyárakban dolgoztak. A munkásügyi és igazságügyi hivatal elhatározta, hogy interveniálni fognak. Az ütközőpont Japán s Anglia meg Amerika közt. London, július 25. A Morning Post jelenti Tokióból. Japánban az a meggyőződés ver gyökeret, hogy a Kínával folytatott tárgyalások sikertelensége arra vezethető vissza, hogy Anglia és Amerika szembehelyezkedett a japán követelésekkel. Továbbá hogy ez a szembehelyezkedés az említett államok meghatározott politikai irányának felel meg és hogy Japán jövője attól függ, hogy tud-e hatásosan szembeszállni ezzel az ellentállással, amely a jövőben valószínűleg még fokozódik. E kihívásokra az első válasz az a határozat volt, hogy szaporítják a hadsereget és a flottát. A japán katonapárt már a Kínával való tárgyalások előtt két új hadosztály felállítását követelte. Okuma miniszterelnök, a japán béketársaság elnöke pedig utóbb kijelentette, hogy Japán nem elégedhetik meg mindaddig, amíg huszonöt hadosztálya nem lesz. A hajóépítő-programm négy superdreadnought, huszonnégy torpedóromboló, két felderítőhajó és nyolcz tengeralattjáró megépítésére irányul. A legközelebbi négy évre azonban nyolcz dreadnought, hat felderítő, hatvannégy torpedóromboló, huszonnégy tengeralattjáró, valamint több szállítóhajó építését vették tervbe. Japán el van határozva, hogy nem engedi európai hatalmak által visszaszorítani Kínában való terjeszkedését és tekintélyét, és az az érzése, hogy az európai háború bebizonyította, hogy a német rendszer az angollal szemben nyilvánvalóan praktikusabb. Ami talán arra vezethető vissza, hogy annyi japán tudós és katona részesült német nevelésben. A militarizmus veszedelmével, amely ellen Angliában és Amerikában agitálnak, Japán nem sokat törődik. miért nem jön Japán Európába. Paris, július 25. Az Excelsior ma Japán intervencziója kérdésének szenteli hasábjait. Közli jól értesült beavatott japán személyiség nyilatkozatát is, aki e pillanatban még meg akarja őrizni inkognitóját. Ez a személyiség kijelenti, hogy Japán európai intervencziójának eszméje Japánban nem találkoznék helyesléssel. A franczia sajtó idő előtti fejtegetései Japánban inkább elkedvetlenedést idéztek elő, annál is inkább, mert ismeretes, hogy a japán kormányt hivatalosan nem kérték intervenczióra. Japán a Kiaocsau elleni akciónál az angol-japán szerződés értelmében cselekedett. Európai háborúban való részvételének kérdésében nincs szerződés, amely, mint Kiaocsan esetében, erkölcsi nyomást gyakorolna a nyilvánosságra. Egyébként már az intervenczió anyagi nehézségei is alkalmasak arra, hogy Japán intervenczióját erősen kérdésessé tegyék. Az intervenczió ellen a legnyomásaidban az az ok szól, hogy Anglia bizonyára sohasem teljesítené azokat a feltételeket, amelyekhez Japán intervenczióját fűzné. Anglia sohasem engedné meg a japán állampolgárok szabad bevándorlását Kanadába és Ausztráliába, nem engedne Japánnak szabad kezet Kínában, nem előlegezne neki pénzt és nem mérsékelné az európai beviteli vámokat. Minden más kérdésben AZ UJSÁG Hétfő, 1915. július 26. is ugyanezeket a kifogásokat emelné Anglia. Ezeknek tekintetbevételével bizonyos, hogy a japánok nem fognak Európába jönni. Elsülyesztett angol halászhajó. London, július 24. A Star of Peace halászhajót az Orkney-szigetek közelében német tengeralattjáró elsülyesztette. A legénység Stroamesben partraszállott. Elpusztult kábelhajó. London, július 24. A Morning Post jelenti Newyorkból. Honolului hír szerint a Strathocma nevű brit kábelhajó a Fidzsi-szigetek közelében elpusztult. Az Iris nevű kábelhajó drótnélküli táviró útján jelenti, hogy kereste a menekülteket, de csak egyetlenegy embert talált. Olasz jegyzék a Mondello szállítógőzös ügyében. Chiasso, július 25. (Saját tudósítónk távirata.) A Sera értesülése szerint az olasz kormány Garroni követ útján jegyzéket adott át a portának a Mondello nevű olasz szállítógözös ismert inczidense ügyében. A Mondello 200 tonna tartalmú hajó és a génuai »Societa dei servizi maratimi« tulajdona. Az ausztráliai hadikölcsön. London, julius 25. A Reuter-ügynökség jelenti Melbourneből. A szenátus elfogadta a 20 millió font sterlingről szóló hadikölcsön törvényjavaslatot. A Dardanellák ostroma. Új támadás készül a Dardanellák ellen. Athén, július 25. (Saját tudósítónk távirata.) A lapok egybehangzó jelentése szerint Tenedoszban és Mytilenében élénk tevékenység észlelhető. Az utóbbi két nap alatt mintegy hatvan municziós hajó érkezett meg. Ez arra mutat, hogy a bombázást újból megkezdik, mivel német búvárhajók nem mutatkoznak az Égeitengeren. A Gallipoli-félszigetre új angol és franczia erősítéseket küldöttek. Az Amerikából szállított ágyuk között huszonnyolc centiméteres mozsarak is vannak. Tegnap érkeztek meg a szövetségesek földközi-tengeri flottájánakmodern czirkálói, amelyeket az Adrián az olasz flotta váltott fel. A török trónörökös hazaérkezett. Konstantinápoly, július 25. Jusszuf Izzedin herczeg trónörökös a Dardanella-arczvonalon és Drinápolyban tett látogatásáról visszaérkezett. A pályaudvaron üdvözlésére a miniszterek jelentek meg. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, julius 25. A főhadiszállás közli : A 23-ára virradó éjszaka Ari Burnu szakaszában időnkint szünetelő tüzérségi párbaj volt. Július 23-ának reggelén egy ellenakna, melyet fölrobbantottunk, hogy centrumunk ellen szánt ellenséges aknát hatástalanná tegyünk, erősen hatott. Tüzérségünk délután a balszárnyunkon levő állásoknak két ellenséges monitor által történt kivetése folyamán e monitorok egyikét telibe találta, mire mindkettő azonnal eltávozott. Sedil Bahr szakaszában július 23-án délelőtt jobbszárnyunk néhány lövészárka ellen intézett támadást visszavertünk. Tüzérségünk az ellenséges tüzérséget, mely lövészárkainkat bombázta, elhallgattatta. Anatóliai ütegeink szétugrasztották az ellenséges osztagokat, melyek Sédil Bahrtól délre erődítéseket építettek. A többi arczivonalról nincs fontosabb jelentenivaló. Orosz vereségek, Konstantinápoly, július 25. Mint a lapok Erzerumból jelentik, a török jobbszárnynyal szembenálló orosz hadsereg több oszlopban visszavonul és a török hadsereg oly keményen üldözi, hogy az orosz főhadiszállás is csak nagynehezen, automobilon menekülhetett. Egy ellenséges zászlóaljat, mely az Araxes folyótól délre lévő csapatok felváltására készült, török csapatok szétugrasztottak, mielőtt rendeltetési helyére érhetett volna. A törökök az oroszokat Olty vidékén is megtámadták, ahol az oroszok helyenként 150 méter távolságban álltak. A török tüzérség kiüldözte az oroszokat árkaikból. Orosz foglyok szerint az orosz sereg szelleme nagyon demoralizált.