Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
VU i- ^ Budapest, 1910.__________________ XV0. évfolyam, 1. szám. __________________Szerda, január 1. Előfizetési árak: _____ SZERKESZTOSEG: Egész évre-------88 K — | WS WR Budapest, RAkoczi ut 34. n, Félévre_______44»-» mm ' m P |# m CeH. " TGl',on: 1*“as-Negyedévre _ 22 » - » JE' « jm ||| M iffl m lm SW KIADÓHIVATAL. Egy bóra----- 7 » 800 BB v-' fájl Budapest, Rákóczi ut. 54. e*. Tgjet szara Irt Bndspescsnyvide- A# Ibi Ki. Hl ’ KB! Telefon. Jóssef U~SC c» 13—36. ken a« a pikaudvarokoD’JU tUkr. KKBBSOk tag OH SS dm BB6 Jt -f£» -T— Wk JM fi- vl a m Jm m~ lm m. » fiokkiadóhivatal. ameton nemUvéMovel &£ ’NA irf BudapestErzsebet-könit *. Biotlen nap, Ünnep ntin ia. 'VBBWrsSag 3S13. Telefon. József ID—SS. Meghiúsult kommunista pucs Budapesten. Habsburg Kérnie EstoftsasilséS állandó érintkezésben van az eseményen dee S. Jászi miniszter erőtlennek tartja a Keleti tét mozgalmat. ROVÁS: Az új esztendő — minek gúnyolnék egymást azzal, hogy boldognak kívánjuk’ — nem lesz boldog. Ha mindaz a remény, vágyakozás, melyet hozzá, fűzünk, teljesednék is, akkor sem volna boldog. Tele van a jövőnk sötét kérdőjelekkel. Istenhez is talán hiába fohászkodunk egy árva megnyugtató feleletért. Annyit látunk, hogy magunkra vagyunk utalva s egyetlen segítőnk a saját okosságunk, akaratunk és egységünk volna. De nem vagyunk okosak, nem tudunk akarni és nem tudunk egyek lenni. Az összezúzott múltból egyet mentettünk meg: a politizál ' -c, uely°k témája, maga a politizálás. Ezze' ki nem 1 • ! az örvényből. Pedig ki -11 kerüli k. Nincs generáczió, melynek ...*ga ' Ina hibáival, saját magával romlásba ér elkövetkező generácziókat is. Mi pe jövőt teszszük tönkre, ha a jelent el-1. Isten áldásul, legfőbb java kö zt ki ’. nemzetnek, vajha öt léma ': s kézzel mindenki ot szol' ; J lig külön gondol; fT , * liléiét 'gyünk kutatni,?eke -4 eu o? JáckenscBaone -■ ábbi mailrét •. x, de i ain Enter i -követ, ha hös'generáternálöik, de'■im mi érzésünk ; andéjínul: ne ú:'e!'-*nk. Mi nem nőttük el s mi i.oruk elfelejteni Maeke seui:» menny köszönhetiin hála erénye önkit seui bonthat, a hálálanságtól ódig Minden etber megvetéssel elfordul. Meg akarnak t m elmünket a francziák ! Berthelot tátni u. az ellenkezőjét hallottuk. Meg akarj v : az amúgy is megkínzott, nekik m. katonát ’ Nem találunk feleletet, s •• kicsi motívum egy nagy győz in .rtöjáh • A bábom folyamán mind a j . iéntcag. leletben részesitette a vitéz ellenit ború után ez az erény olcsóbban vola torolható és ezért kétszeresen fájdalmas, nem gyakorolják.# — A győzelem jogokat ad a legyőzöttek fölött, mondotta Pichon, a franczia külügyér. Úgy látszik, ez igaz, noha a wilsoni igazság az ellenkezőjét vallja. A győzelem jogokat ad a legyőzött fölött, ezen a jogon szerezte meg Bismarck Elszász-Lotharingiát. S e joggal szemben vallotta Francziaország, hogy az igazságtalanságot jóvá kell tenni s Elszász- Lotharingiát tőle elrabolták. A győző joga ellen annyira mennek, hogy a népvándorláskori honfoglalásunkat is rablásnak minősítik. Csehországnak a győzelem jogán való bekebelezését is elnyomásnak mondják. Pedig ezek rég elmúlt dolgok, egy letűnt világnak letűnt jogérzetéből fakadók, mikor a jognak ilyetén értelmezését a legyőzött is vallotta. Ma pedig — nos, úgy látszik, a mai jog, az uj jog, az emberies jog mindig a másik számára készül, hogy az gyakorolja rajtunk s ne mi ő rajta. Kis vsgyon, egy vagyon. Természetesen teljes szabadságuk van a radikálispárti minisztereknek olyan eszméket vallani és pártelvvé tenni, amilyen nekik tetszik. Ez a pártpolitikus szabadsága. Mi azonban igazság szerint kötelesek vagyunk diátting válni. A radikálispárti miniszterek politikájához semmi közünk. Gondolkodásuk csak abban a pillanatban érdekel bennünket, amelyben elvükkel, gondolatukkal mint az egész kormány álláspontjával találkozunk. Hogy szentnek tekintik-e a tulajdont, vagy sem, egészen irreleváns. Szentnek mi sem tekintjük sem a tulajdont, sem a munkát. Az a kérdés, szükség van-e rá, vagy sem ? Szerintünk igen, a radikális miniszterek szerint — szintén igen. Alapprogrammjuk szerint csak emberibb megoszlását kívánják elérni, helyesbítő nyilatkozatuk szerint, mely a tegnapi sikerüket mérsékelni törekszik, csak olyan mértékben, amennyiben „a lendületesebb kezdeményezési kedv és a fejlesztett produktivitás eszköze". Ezen meg kell bökkennünk. .Mert ennek , ■ praktikusnak látszó fecnid ráírnak épp ellenkező értelme van, mint,amit a tudományosan gondolkodó Jászi Oszkár neki tulajdonít. Ez a két motívum ugyanis nem korlát, hanem szinte végtelenség. Ha a kezdeményezés és fejlesztés tulajdont kíván meg, akkor a tulajdon korlátozásával ezeket a motívumokat korlátozza, holott minél animáltabb kezdeményezést és fejlesztést szeretne elérni. Hogy képzeli a miniszter úr az egyéni integnatívát és nagy kitartást a prosperitás kizárása mellett ? Hogy a kis asztalosnál legyen meg, de a bútorgyárnál hiányozzék ? Hogy tízezer koronájáért szakadjon meg valakinek az ambícziója, de a tizenegyedik ezerre való törekvésnél már közártalmasnak deklarálják ? A tudományos Jászi Oszkárral nem vitatkozunk. De a tudós téved, na azt hiszi, hogy csak engednie kell a tudományából s akoló politikus. A tudós ne ismerjen , megalka -s a mi tudományos tétel a gyakorlatpolitikában megalkuvásra szorul, az égésről nem való a gyakorlati politikába. A iN a t, ' njdon fogalmának a feszegeti ■ a i', öli j óba egyáltalán nem való. Ezt a iák iálisták, mikor ennek alapjára ,diye. Ezt tudják a polgári politikusok, mikor A 6'elvvül vallják. Mi értelme hát a tucs- alapon álló radikalizmusnak az elv. Prizni, mint a kutya farkát s azt mond ii peddig elismerem, ezután üldözöm ? Engedje Jászi ur figyilmét arra felhívnunk, hogyaz aktuális sz. sörből fölöslegesen csinál elvi kérdést, melyet? .megoldással együtt sutba, tenni kénytelen. A országút nagy adósságai vannak és szigor terhei lesznek. Ezeket az ország viselniök kell. Már most egy' hogy a tulajdonról mip'i u meggy jol van egy pénzügymbvv ,-v kormánynak, vagy kei m;, , -vona- a szükséges adót mindéi? ! !* Mn onnan kell venni. . bei v , ‘ ’^több van vsából. an- ribbat ,, elvenni. Vagyondé, jövedelmi adó stc-tgyük hozzá: fogyasztási adó megállapítása nem a tulajdon fogalmából indul ki, hanem az állami szükségletből. Nem azért terhelnek meg most minden embert, hogy a tulajdon fogalmának elvegyék azt a szentségét, melyet már régen elvettek, például már a kisajátítási joggal, hanem azért, hogy az állam szükségleteit fedezhessék. Ma regisztráljuk hírét a németországi nagy adókivetéseknek s a németek ezt az adót megállapítják a tulajdonról való minden elméleti, vagy elvi jelentőségű döntés nélkül. Hát ez a helyes. S amikor egy állam, mint a német legyőzötten, mint, az angol győztesen exorbitáns szolgáltatásokat vár a tulajdontól, olyanokat, milyeneket a történelem nem ismer, akkor összeteszi kacsóit és Szilveszter estéjén így imádkozik: jó istenke, add, hogy minél több olyan tulajdon legyen, ahonnan meríthetek s a korsó, melyet kiürítettem, minél hamarabb teljék meg ismét. De nem vágja magát tudós pózba az átkos vagyonnal szemben, amelyből élni akar: meg foglak semmisíteni ! Persze, az igazságos megoszlása az élet javainak. Ezt meg lehet és meg kell csinálni, de nem az élet javainak megsemmisítésével. A radikális urak bölcsen átlátják, hogy egy kommunista Magyarország huszonnégy órán át sem élhet meg egy kapitalista Európában. Azt azonban már nem látják át, hogy egy kapitális nélküli Magyarország szintén nem élhet meg egy kapitalista Európában. Pedig ez az átlátás olcsóbb, •— be van igazolva a múltban, a mikor mindig szegényebbek voltunk keresetben, versenyképességben, munkásellátásban, polgári jólétben, mert szegé* •*-diudk föl'!bc?..' ,S I.a a ? -idivális politikus urak a. vág? u megterhelését, annál örvendetesebbnek hiszik, minél hamarább érik el vele a vagyon megsemmisítését, akkor egyszerűen csapják földhöz az olajos korsót és az ország máris boldog! fi. -------,nk mV* S*Gma 12 9íttal» A Katonai események a minisztertanácson. (Nem tárgyalták a földbirtokreformot. — A radikális párt állásfoglalása. — Búza Barna ideiglenesen átveszi a burtusztárczát is ) A politikában természetesen csak a katonai események uralkodtak ma, amelyeknek a főváros volt a színhelye. Azokban a körökben, amelyekben megfordultunk, ismét hangoztatták, mennyire szükség van olyan hadseregre, mely pártokon felül áll és amely feltétlenül alkalmas a közrend megóvására. Hangoztatták annak a belátásnak az igazságát is, hogy közös egyetértéssel kell dolgozniuk a polgári pártoknak és a szocialistáknak és a nemzetgyűlés összehívásáig kölcsönös engedményekkel kell a kormányzást fentartani. Megállapították azonban a mai eseményekkel kapcsolatban, hogy a katonák elégedetlensége és a hadügyminiszter elleni tüntetés félreértésen alapszik. A hadügyminiszter iránt a bizalmatlanságot az keltette föl, hogy Festetics gróf hivatala elfoglalásakor adott nyilatkozatában a bizalmiférfi.- iszerről nem szólt, illetve olyformán unt meg, hogy arra is lehetett követni. - ezt a rendszert meg akarja ilni. Sértésnek tartják a katonák a hadügy kinevezését azért is, mert az a ható, a siáesegkérdezése nélkül tőr* l tűnt. A katonáknak lett volna a jelölt, jük, mindenkét rzocziáldemokratát szerettek volna, a ki diai, a szocziáldemo- •»' krata párt vezetőség, a dott. el. Festetics hadügyminiszter, ,d\ szocziá 1*. tak Kívánságának, Böhmi eilenytitkár hatáskörét kiterjesztette sőt mind.