Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Szerda, 1919 januárj. AZ ÚJSÁG Uttcsai zavargások Pozsonyban. — Egy halott, szántás sebesült. — (Arad megszállása. Berthelot tábornok Debreczenben és Szatmárott.) — Saját tudósitónktól. — Ma Pozsony város utczáin dördültek el fegyverek. A rentdőrség és a fosztogató csőcselék között történtek véres összeütközések, melyeket csak nehezen tudtak elfojtani és a város nyugalmát ismét biztosítani. Berthelot tábornok vasárnap és hétfőn, meglátogatta Debreczen és Szatmár városát és mindkét helyen megnyugtató kijelentéseket tett az ország katonai megszállása felől. Aradra is megérkeztek a megszálló csapatok. Mai híreink itt következnek . (Ttczai harczok Pozsonyban.) Pozsonyban vasárnapról hétfőre virradó éjszaka és a tegnapi nap folyamán is véres utczai zavargások történtek. Az ottani Várhegy közelében levő korcsmában több katona dorbézolt, akiket záróra után távozásra szólítottak fel a rendőrök. A katonák, akik ittasak voltak, nem engedtek a felszólításnak, nekimentek a rendőröknek, a kik erre fegyverhez nyúltak s egy Mutter Sándor nevű katonát agyonlőttek. Nagy lövöldözés támadt, amire a közeli utczákból nagyszámú katonaság gyűlt össze és,néhány polgárember segítségével megtámadták a rendőröket. Közben Fechtl Aladár utászhadnagy is megérkezett egy csapat utászkatonával, akik szintén a rendőrök ellen fordultak és két rendőrőr járatot lefegyvereztekaz utczán. A rendőrök a városházára menekültek, hova a százakra felgyülemlett tömeg is követte őket. Körülvették az épületet és kézigránátokkal, fegyverekkel felszerelve meg akarták ostromolni a városházát. Martin dr. rendőrkapitány a városháza, ablakából kihajolva beszédet intézett a tömeghez, megnyugtatta őket, hogy hétfőn délelőtt majd vizsgálat tárgyává teszik az ügyet és a rendőrök, ha bűnösek, büntetésben részesülnek. Hétfőn délelőtt aztán újból kitört a zavargás. A csőcselék megrohantak a katonai raktárakat, honnan óriási, mennyiségű zsírt, lisztet és egyéb élelmiszert raboltak el és teljesen kifosztották a közraktárakat is. A rend fentartására kiküldött rendőrség és karhatalmicsapatok ismét összeütközésbe kerültek a csőcselékkel. Mindkét részről nagy lövöldözés támadt és vagy tizenhét sebesült maradt a zavargások színhelyén. Jankó Zoltán kormánybiztos egész hétfőn tárgyalt a karhatalmi csapatok parancsnokságával és a szocziáldemokrata párttal, melynek az lett az eredménye, hogy a szocziáldemokrata párt átvette a város fölött a hatalmat és a város vezetését. (Arad megszállása.) Tegnap a délelőtti órákban az a távirati értesítés érkezett Temesvárról, hogy franczia csapatok érkeznek Aradra. Terv szerint a csapatok déli egy órakor indulnak Temesvárról el. A polgármester és a kormánybiztos megjelentek a pályaudvaron a csapatok fogadtatására, de 7 óráig úgy a hivatalos hatóságok, mint a magyar és román nemzeti tanács kiküldöttei , hiába várakoztak. Tíz óra után Binnáról jelentették, hogy a mozdony szene elfogyott s a transzport-vonat nem mehet tovább. Segédmozdonyt küldtek a nyílt pályán elakadt vonat elé, de a vonat így is csak az éj folyamán érkezett be. Varjassy dr. kormánybiztos fogadta az állomáson Martin őrnagyot, a megszálló csapat parancsnokát és közölte vele, hogy a magyarok a franczia csapatok által történő megszállását Aradnak, a fegyverszüneti, szerződés alapján veszik tudomásul s ennek utasításaihoz ragaszkodnak. Hasonló szellemben beszélt Lőcs polgármester is. Martin Őrnagy biztosította az urakat, hogy a francziák nem mint ellenségek lépnek a város területére, de csak azért, hogy a rendet fentartsák. Nagy Sándor dr., a Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a parancsnokot, hogy a munkásság további szocziális szervezkedése elé ne gördítsen akadályokat. A parancsnok kijelentette, hogy nem avatkozik a szocziális ügyekbe, különben is a munkásság szervezkedése ellen semmi kifogása sincs. Marsicu Justin dr. a román nemzeti tanács nevében ajánlotta a parancsnok jóindulatába a román ajkú népességet. A román nemzeti tanácshoz közelálló emberek szerint a franczia megszállás csak Berthelot tábornoki kívánságára, és csak rövid időre történik, azután a megszálló csapatot román katonaság váltja fel. Az entente-csapatok főparancsnoksága ugyanis állítólag ígéretet tett, hogy a szerb csapatokat a Bánátban felcserélik s igy Krassó, Temes, Torontál megye megszállására használják fel a gyarmati csapatokat. (Berthelot tábornok Debreczenben és Szatmárott.) Vasárnap este különvonaton érkezett Debreepenbe Berthelot tábornok kíséretével. A különvonatot román vasutasok vezették. A franczia tábornok másfél óra hosszat tartózkodott a városban. Hivatalos fogadtatás nem volt, csupán a rend fenntartásával megbízott Denaetrovíts századost, és a szocziáldemokrata párt bizalmi sérját, Reiningert fogadta. Mindkettővel hosszasan elbeszélgetett ,és kifejtette előttük, hogy utazásának az a czélja, hogy személyes tapasztalatok útján állapítsa meg, mely városokat kell katonaságnak megszállniok. Debreczen megszállásáról egyelőre nincs szó. Debreczenből Szatmárra utazott Berthelot, ahová hétfőn délelőtt tíz órakor érkezett meg. A pályaudvaron Borsachi László kormánybiztos és Lénárt István polgármester fogadta. Ezután a város küldöttségét, fogadta a tábornok és hozzájuk intézett beszédében többi között azt mondotta, hogy mindig jóakarattal van eltelve Magyarország iránt és nem szándékozik ezt katonailag súlyosan megszállni. A békére vonatkozólag megjegyezte, hogy a békekonferencia igazságot fog szolgáltatni a világ minden nemzetének. (Kétszázötven magyar község a csehek ellen.) Pozsony, Komárom, Esztergom, Nyitra és Bars vármegyék kétszázötven községe január másodikán nagy népgyűjlést fog tartani, melyen elhatározzák, hogy a csehek ellen teljes erővel, sőt fegyveresen is fognak védekezni. A komáromi munkástanács Károlyi Mhály miniszterelnökhöz táviratot küldött, melyben felkérik a miniszterelnököt, hogy kövessen el minden lehetőt, hogy Komárom városát és a Csallóközt csehek ne szállják meg. (Cseh-lengyel fegyverszünet Szepesben.) Borsóból táviratozzák nekünk . A külügyminisztérium megerősíti a Szepességben álló cseh-szlovák csapatok parancsnoka és Lengyelország képviselője között kötött szerződést. A demarkácziós vonalat úgy állapították meg, hogy a Szepesség háromnegyed része a csehek kezén marad. A csehek megszállották az egész Poprád-völgyet és a podolini kerületet is okkupálták. (A szerbek betörtek Alsólendvára.) Tegnap szerb irreguláris csapatok megszállották Alsólendvát és az ott állomásozó csendőrsget lefegyverezték és megbotozták. A csőcselék azután fosztogatni és rabolni kezdett. Állítólag a szerb rabló csapatok parancsnoka tizenöt csendőrt kivégeztetett. (A Bánátban maradnak a szerbek.) A franczia csapatoknak Aradra való bevonulása azt a véleményt keltette, hogy a szerb csapatokat a, Bánátból kivonják. A hír nem - felel meg a valóságnak. Legfeljebb az történhetik meg, hogy a megszálló szerb csapatokat, mint Temesvárott is, franczia katonasággal egészítik ki. (A román szoczialisták gyűlése Budapesten.) A gyulafehérvári román kongresszus határozata a magyarországi román szoczialisták között nagy elégedetlenséget keltett s ezért ma délelőttre gyűlést hívtak egybe Budapesten. A gyűlést a Dutenberg-palotában tartották, melyen az ország minden részéből megjelentek a szoczialista párt kiküldöttei. A kongresszus tárgyalásai délelőtt tíz órakor kezdődtek. Creculescu nyitotta meg az ülést. Elnökké Novák Trajánt (Temesvár), Grigorje Gogut (Bécs) és Dobrescut (Budapest), jegyzővé Strengár Domján Szávát (Arad) és Karabást (Budapest) választották meg. Creculescu megnyitójában a proletár diktatúrát követeli az egész világon, mire a megjelent kommunisták lelkesen tapsoltak. Gogu elnök felhívta a kongresszust, hogy foglaljon állást a gyulafehérvári határozattal szemben és vizsgálja meg, hogy ha hibák vagy mulasztások történtek, ki követte el azokat. Karikás (Budapest) magyar nyelven a magyar és orosz kommunisták üdvözletét tolmácsolta. Együttes titkára szólította fel az összes proletárokat és beszédét igy végezte : fogjunk fegyvert, mert csak fegyveresen tudjuk megvalósítani a kommunizmust. Brezfaiecit (Brassó) a romániai imperializmus ellen szólalt fel. A román hadsereg, amely állítólag azért vonlt be, hogy felszabadítsa Erdélyt, elkobozta mindazokat a szabadságokat, amelyeket a magyar népköztársaság biztosított nekik. Constein, aki néhány héttel ezelőtt szökött át Romániából, a következőket mondotta : Abból a Romániából jön, ahol üldözik a szoczialistákat és ahol a nép ma is a legnagyobb elnyomatásban él. Avram Mscu, (Budapest) a hivatalos szoczialista lapot, az Adeverult támadta, amely meghamisította a román szoczialisták álláspontját. Ha Rontóma nem lesz köztársaság,akkor Ferdinánd valamelyik fiát vagy unokáját fogja Magyarországba küldeni, hogy felborítsa a magyar köztársaságot és a magyar trónra, üljön. Nekünk minden áldozat árán meg kell védelmeznünk a magyar népköztársaságot. Üdvözli a magyarországi szocziáldemokrata párt megbízottait. Strenga Bernjén Szava, (Arad) a kommunista taktika ellen szólal fel s hangsúlyozza hogy ez a kongresszus nem a kommunisták kongresszusa. Muntean (Budapest) elmondta, hogy bejárta az erdélyi román vidékeket és azt tapasztalta, hogy a románok egyáltalában nem kívánnak Romániához csatlakozni, mert az újabb rabszolgaságot jelentene. Ezután az igazoló eljárás következett. A kongresszust délután folytatták. A letűntek.v — Mit müvel Károly excsászár az eckartsaui magányban. . . (1tz Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Bécs, december 31. A szétmállott Ausztria sok-sok elégedettlenje közé tartoznak természetszerűen nemcsak azok, kik érvényesülésüket keresik, de nem tudják megtalálni az új viszonyok közt, hanem azok is, akik voltak. Nehéz volna ezek körét nagyon szűkre szabni s ezzel erejüket lebecsülni. Nemcsak az elmozdított és ártalmatlanná tett tábornokok és államférfiak tartoznak ide, hanem a legveszedelmesebbek közülök azok, akik köztársasági álarcéban benn ülnek a nemzetgyűlésben. Ez a darab régi Ausztria, a melyet becsempésztek az uj államalakulásba — ez az igazi veszedelem. Látszólagos nyugalomban várják az alkalmas pillanatot s csak egy intő jelre van szükség és a szin ismétváltozik. Ilyen színváltozásokhoz a külső díszletek már meglehetősen kéznél vannak. Jl császár: A császár Eckartsauban tartózkodik, Ferencz Ferdinánd volt vadászkastélyában. Lemondása napján, november 11-én este 9 órakor feleségével és kíséretével négy automobilon érkezett ide s azóta e menedéken él. Feleségével, gyermekeivel és Mária Jozefával, az excsászár anyjával együtt a kastély első emeletén lakik. Kísérete a földszintet foglalja le. Ezek : Schonta korvettkapitány, Ledochomki gróf szárnysegéd, Schönbron grófnő, Zita udvarhölgye és Kerstenbrock grófnő, a gyermekek dajkája, továbbá Schmidt József lelkész, a gyóntatóatya. Az élelmezést teherautókkal bonyolítják le s a napi ellátást a szárnysegéd és az udvarhölgy intézik el. Az első emeleti nagy ebédlőt éléskamrává alakították át. Azok a hírek tehát, mintha az excsászár szükséget szenvedne, nem felelnek meg a valóságnak. Az excsászár látogatásokat nem fogad, volt híveivel közvetítő személyek útján érintkezik s ezenkívül —■ a földszinten ott a telefon, amelyet nagyon gyakran használnak. Az excsászár tehát egyáltalában nem tájékozatlan az eseményekről. A császár és a környezete természetesen abban reménykednek, hogy valamiképpen hatalomra jutnak. Eckartsauban tehát várakozó a hangulat. Károly excsászár főleg vadászattal tölti a napot, gyakran még vacsora után is vadászni megy, néhányszor kilovagol, vagy gyermekeivel játszik. Jl régi tábornokok és hadsereg parancsnokok a szélrózsa minden irányában szétszórtan élnek, részben elmegyógyintézetben, vagy szerényen visszavonulva. Polgári ruhát hordanak és interjukat adnak, amelyekben vereségeiket próbálják védelmezni. A A volt államférfiak is csendes és visszavonult életet élnek. Régi minta szerint, mint az letett államférfiakhoz illik, memoárokat írnak, vagy nagyokat sétálnak. Reggelijük mellé a Deutsches Volksblatt-ot, este pedig a Telegraaf-ot olvassák s el-eltűnődnek magukban ! Milyen szép, békés időket is éltünk a háború alatt a régi Ausztriában... Ma, köztársaság van, leleplezések és ismét leleplezések. Br... F. lr. 3