Az Ujság, 1920. december (18. évfolyam, 283-306. szám)
1920-12-01 / 283. szám
ROVÁS: " Örömmel halljuk(mbgy Teleszky visszajött Lonjonból és Bprffflay Jenő kiment Londonba.Aztpgyik injL^n aza hozta, a miért kiküldték, a .manik ajj^i nem szintén meghozza a maga «gadas4^^ikerét. Mind a két férfiú abba a kiáthbamt kategóriába tartozik, amely Stassay képviselő úr szerint nem való a mai Magyarország ügyeinek rendezésére. Ha csak a munkamegosztás elve nem kegyelmez nekik. .Dominálni és a nemzetgyűlésen diktálni, arra mások valók, konkrét hasznot hozni és utána, ismét a homályba visszavonulni, arra ismét mások. « 3] gondviselő effi Szente igazán nem vét méltósága ellen, kérbevallja, hogy földarabolván bem linket é^retesítvén az úgynevezett utódai* tamcfíat, mindenki kinai fallal veszi magát .kör®. E^lmkezőleg, a panaszt, hogy nyersfuiyjfgjjfllin maradunk, azzal ütötték el, hogy Hehogír: megkapjuk, a mire szükségünk van, s a szomszédtól, vásár utján. És nem volt fogalma a valutafalakról sem, melyek rövidesen femelkedtek s a vásárt még akkor is szinte lehetetlenné teszik, ha a forgalmi falakat lebontanék. Minderről a bajról az ententenak fogalma sem volt és most, hogy már van, úgy tesz, mintha lett volna. Csak azért, hogy ok ülni a és módosítania ,ne kelljen. h $ ^4'-' « ' .Mikoc^'Wrangél győzött, Francziaországnak .vdít ipj !«a hi -Anglia, is háromszárti lett az »résrszovjetdel szemben. Hogy Wrangélt megmerték, ismét Angliának van igaza, mely kereskedni akar Oroszországgal és ezzel tenni tönkre a szovjetet A szovjetnek pedig, úgy látszik, minden körülmények között igaza van, mikor X s x x x bízik abban, hogy ellenségeisohasem fognak egyetérteni. Megfiasonlás. A régi kurzusbeli Szijputyi József vitte a hót a pénzintézeti BlUl^pontról szóló komoly tőgyben " konstatál*®: ez az első javaslata a kormánynak, Ipffly nem kereskedelemellenes". 1A pénzügyminiszter nem kerülhette el az alkalmat* Imfy két elvet ki ne mondjon: az egyik, hogy a gazdasági feladat nem ismer napi politikát a másik, hogy neki is végezálja a szabadkereskedelem. Amire viszont Szterényinek kellett konstatálnia, hogy a pénzügyminiszter felvl mindig a kereskedelem szabadsága és a gyakorlata a privilegizálás. ? Íme egy rövid foglalatban epigrammatikus expozíciója a gazdaságpolitika belső meghasonlásának. Mert nem áltatásról van szó, hanem a lényegnek belső harczáról önmagával, az átlátás egyfelől, a politikai adottság pedig másfelől. Amit a pénzügyminiszter mond, igazi, d őszinte meggyőződés. Hozzátehetjük, nemcsak s az övé, hanem a nemzetgyűlés többségéé. Látjuk abból, hogy érdemi ellentmondással nem falálkozik. Senki sem mutatja vele szemben, hogy igenis, a gazdasági feladat ismerjen napipolitikát, a kereskedelem, pedig ne legyen szabad. A hónapok múltával a legelfogultabb napi politikus is ráeszmélt arra, hogy napi politikája következtében a gazdasági feladat katasztrofális károkat szenved. Átlátja, ezt, nem is tagadja, de a napi politikájáról mégsemmond le. Nem akarja a gazdasági kártevést, Ide nem is óhajt politikai különóhajáról letenni.Azt akarja inkább, hogy ami káros, az ne legyen káros, hogy politikájának ne az legyen akövetkezménye, a mi természetszerűen belőlekövetkezik. Ez természetesen nem lehetséges és azért s más nem állhat elő, mint a mi van. A miniszáter.AlmiariAio az. JchauoSszálm a mini na, / ■ . Vf .gödö?H« i/JU^ 1 ' Budapest, 1Sf&JL-j / Jf emy C ^ 1920. xvill. évfolyam, 2SS. szám. R Szerda, deczember L - 4^éliT6* *”£.* * W SZERKESZTŐSÉG: kivételével minden nap? ** íM Budapest, Erzsébet-kBrut ÍX vnMiirMiiMiHi ii*n«3a»iwxi«m—BMiin ■■ ■»vriiwiii«^s:a»Bii»m»i«»^' «MsaBapamBMMaaap«««,'Biwi'»»iiiaMgiiiiisiM>«ii»ii i iniwainwmnraawawt—inn—ioné——g————% litikát. Hogy ezzel az elv ellen vét, természetes, de az elvnek nincs szavazati joga és nincs többsége. Senkinek sincs kifogása az elv ellen, azt igaznak el is ismeri, de megköveteli mellette a maga politikai irányának érvényesítését. Ezért folyik a gyakorlatban a privilegizálás és ezért uralkodik a helyes elv, éppen csak a miniszteri nyilatkozatokban. Elfogulatlanul, mi ebben az ellemmondásban nem látunk nyegleséget, csak egy lelki küzdelmet, melynek sajnálnék az áldozatait, ha bizonyos temperamentumos lendülettel túl nem segítenék magukat annak gyötrelmein. A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye*. alapján hagytuk ki. Harcz a politikai kritika szabadságáért. — Tárgyilagos Kritikáit senkit sem szabad megbüntetni! — Jó mostani politika irányitói niagyon helyes jelszst ,irtak a zászlójukra, a ruAmi azt hirdették, hogy vissza kell térni, a tekály elvéhez. Ez az elv még szilárd pillére azRszolklácziónak és jeleníts útjelző a zűrzavvai közállapotok megszüntetésére irányuló erőkerítésben. Helyesen állították föl az elvet és rosszul alkalmazták a gyakorlatban. A vasrényszer tekintélynek deklaráltak, a moll me tangere bűvös körébe akarták vonni. Kimondották például, hogy a nemzetgyűlés szuverén testület, egyik legnagyobb tekintély az országban és mint ilyen,kívül esik a kritika körén. Tekintélyeket teremtettek, de nem gondoskodtak arról, hogy ezeknek magukban véve korszerű értékük legyen s miután nem volt meg ez a belső kvalitásuk, mesterségesen támasztották alá úgy hogy távol tartották tőlük a nyilvános bírálatot. Ezzel szemben áll az a tény, hogy minden rendszer csak akkor életképes, ha a legszigorúbb tárgyilagos kritika kereszttüzében is megállja a helyét. Minden tekintély csak akkor válik az ország hasznára, ha a közvélemény rostáján is értékesnek bizonyul. Ennek az elvnek akartak érvényt szerezni azok a politikusok, akik végigjárták már 11 politikai iskolát s a félintézkedések láttára elérkezettnek látták az időt a kritikai megszólalásra. Állásfoglalásuk az ország érdekében történt, nem személyi arcbmeziók paripáján száguldottak. Bírálatot mondottak a nemzetgyűlés működéséről is, hogy utat mutassanak a reálpolitika felé és eloszlassák a divatba jött görögtüzet, amit sokan napkeleti fényözönnek vallottak. Rozsa Károly dr. büntetőexpedícióval indult a kritika jogával élni óhajtó közvélemény ellen. Hegyeket akart megmozgatni, ami természetesen nem sikerült neki. Harczias felfogásával magára maradt. Neki is, néhány követőjének is, meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy a demokratikus Magyarországon nem lehet véka alá rejteni a vélemény nyilvánítást. Büntetőparagrafusokat követelt azok ellen, akik az érvek morális erejével álltak csatasorba. Logikus tehát, hogy a megtorlásnak ebben, a vonatkozásban nem szabad bekövetkeznie. Jellemző, hogy Ralsaynak egyik kiváló képviselőtársa, Remolák Nándor dr., jóllehet az új zászlóra esküdött, az abszolút érvényű emberi jogok védelmezőjévé avatódott abban a pillanatban, amikor azt látta, hogy azok a politikai praktikák útvesztőjében veszedelembe kerültek, lehet sikerült elérni. Minden jel arra vall azonban, hogy a földgáz mellett döntő befolyást fog gyakorolni hazánk gazdasági életének jövő fejlődésére a petróleumfúrások eredménye, s mely elé az angol szakértők, mondhatnim, vérmes reménységgel néznek. Szerintük a fúrásért kijelölt területeknek már egyharmadán is évi 15000 vagyon petróleum termelésére van kilátás. Ha ez csak részben is igaznak fog bizonyulni, magában véve elegendő tesz, hogy óriási ipari termelésnek vesse meg alapjait. Hangsúlyozom, hogy ez az angolok véleménye s egyelőre csak reménység. De ez mégis azt a kötelezettséget rója a kormányra, hogy kellő előrelátássá tegyen meg minden tanulmányt és intézkedést, hogy a feltárandó hatalmas természeti kincsek megfelelő kihasználása ne találja készületlenül. Szabad kritizálni ! Megírtuk, hogy Beritolák Nándor dr. szembehelyezkedett azzal a felfogással, amelynek Hassan Károly dr. adott kifejezést legutóbbi beszédében a politikai kritika jogosságáról. Ezzel kapcsolatosan Bernolák Nándor ,$*. az alábbiakat volt szíves mondani A^tráffda munkatársának : — akájjjWí^tTO/tiifcöj szempontból nézem, tehetetJenTnSSfiwa a megállapodásra jutnom, hogy miknél teljesebb egy államban a politikai szabadság, annál híágabb köre van a politikai intézmények természete és hatásköre felől a vélemény nyilvánításának is. Minthogy pedig a magyar alkotmány apolitikai szabadság elvén épült fel, természetes, hogy a kisintézményeket illető véleménynyilvánításoknak is a legmesszebbmenő szabadságot kell biztosítani mindaddig, amíg az állant érdekeit nem sértik, vagy súlyosan nem veszélyeztetik. Ami a kérdés jogi vonatkozását illeti, a büntetőtörvénykönyv 173. §-a éles megkülönböztetést tesz a között, hogy valaki a törvény kötelező erejét, vagy az országgyűlés törvényes jogait támadja-e meg. A törvény kötelező erejének egyszerű megtámadása is már bűncselekmény; az országgyűlés törvényes jogait a kódex csak a lazítás ellen részesíti büntetőjogi védelemben. Házi tagról pedig csak akkor lehet, szó, ha valaki nem a meggyőzés tudományos eszközeivel, hanem az indulatok felkeltése útján iparkodik a maga álláspontjának érvényt szerezni. Ilyen természetű nyilatkozatokat vagy csikkeket a nemzetgyűlés törvényes jogaival szemben én nem olvastam és ideges túlzásnak tartanám, ha olyan cikkek miatt, amilyenek az én tudtommal, megjelentek, bármiféle, eljárást kezdeményez ő Külügyi Interpellátsit. Valxi Arteími György őrgróf kijelentette munkától esuíttnak, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén, idiliijys i'tlálkozású interpellácziót fog előterjeszteni. Felszólalásában kritika Jzaiané MáH'Pgta 'intini a magyar külvinjel íj, i linfU'lfflin..inni I esztendejét. Munkatársunk kérdést intézett Pallavicini György őrgrófhoz arra nézve, vájjon tényleg kilépnek-e a kormánysópártból mindazok, akik nem szavaztákmeg a béke ratfikálását. — Nincs tudomásom arról, hogy Czettler Jenőig Huszár Eleméren és Reischl Richárdon kívül — mondotta — hányan fogják még levonni a konzekvencziáit. Csodálkozom, hogy még mindig bent vannak akormányzópártban, akik a béke ratifikálása kapcsán szembehlyezkedtek a párt határozatával. Itt említjük meg, hogy Drozdi Győző ma jelentette be kilépését. Lemondólevelében tiltakozik ama vád ellen, mintha szélsőséges volna. Leszögezi azt a tényt, hogy minden lépésével a közszabadságok védelmére sietett és a demokratikus világfelfogás érvényesüléséért, küzdött. Jogrendet vallott politikai hitvallásán, de olyan jogrendet, amely mindenkire kötelező. Drozdy Győzőt öt képviselőtársa fogja, követni ij politikai útján. Drozdy Győző különben holnap .Intertpelácziót terjeszt elő. Szóvá fogja tenni, hogy a kisüstön való főzés megtiltása mintegy negyedmiilliárddal károsítota meg az államot. Sofiá&yl és Friedrich mentelmi ügye. .A mentelmi bizottság ma délatta(iWH-kén egyhangú határisettal kimondta, hogy@iHUB/Bsicsky Dénes alhadnagy .....nyrimja mentelmi jogát. Legeza Pál, a bszolyl!!}} eloadója holnap tesz jelentést erről a nemzetgyülésnek s javasolni fogja, hogy a katonai nyomozó ügyét a katonai hatóságokhoz tegyét át megtorlás végett. Priedruát István ügyét holnap délelőtt tárgyalj* a ínentidne^bimfilág., ' '* AwtaEmik Ss»a«5a mi.viswtter^ Js és celeiurmi és föIdgázszentídésrélL Korányi Frigyusgfllaró pénzügyminiszter a nemzAggulés amiHnéséen beterjesztette a D‘Arey Exproitation^t Hapany Limited londoni czéggel kötött UK" ásványolaj és földgáz kutatására, illetve, értékesítésére vonatkozó jelentését. Lapunk mai számában már közöltük a megállapodás legfontosabb részleteit és azt is, hogy az említett nagy angol ezég Brit-Magyar Ásványolaj és Földgáz néven részvénytársaságot alapít, melynek részvényeiből 10 százalékot kap a magyar kincstár apportképpen. A megállapodásba foglalt kikötésekből azt a benyomást szereztük, hogy a kormánynak messzemenő iparfejlesztési tervei is lehetnek e nagyszabású új alapítással kapcsolatban. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk Rubinek Gyula kereskedelmi miniszterhez, aki a következőket volt szíves válaszolni: " A pénzügyminiszter úr kezdettől fogva a legnagyobb gondossággal foglalkozott az ásványolaj- ég földgáz-kutatások rendkívül értékes anyagával, s a kormány eleve ,tisztában volt azzal, hogy csak félig-meddig kedvező eredmény esetén is hatalmas segítőeszközt nyerhetünk az ország gazdasági életének újjáteöntéséhez. Ez a kivételes várakozás magyarázza, hogy az angol érdekeltséggel való, tárgyalás vezetésére Teleszky János volt pénzügyminiszter urat kérte fel a kormány, aki feladatát igazán mélyen átérzett hazarlui kötelességtudással végezte. A tárgyalások műszaki részében segítségére volt Bückh Hugó h. államtitkár, akinek szakavatottsága" ismeretes. Hiszem, hogy a megkötött egyezmény, illetve szerződés mindenkit ki fog elégíteni, különösen ha azt mérlegeljük, hogy a földgáz feltárása esetén városainknak, különösen a fővárosnak, a asalutdikát. hk task/tscr .MgUeU. n_ JeaAir.ntasthlk Jeliííje..