Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
Budapestből- Előfizetés! árak.. / \ Egész évre ..4,0 '.Ifi— t - A Félévre ............220,,} Negyedévre.............. 110 „ J agy é óra. .V■ 40 „ —— ,r\ 1 Egyes szám ára, Budapesten, vidé- / ken és a pályaudvarikon 2 korona/ Jugoszliviében egy azima'-dra 2 .jugoszláv korona. Megjelenik ünnep után napok kivételével minden nap. pest, / fexix. jyfobg. 9. szám._________ AZ ÚJSÁG Csütörtök, január 13. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54. sz Telefon: Józsai 13-36, József 122-58 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-35, József 16-28 József 122-56. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 43. ROVÁS. Hogy jót jelent-e a Temps czikke, hogy mint f bölcselkednek nekünk az osztrákok, ez a napihangulatoknak igen értékes tápláléka lehet, se nem tartozik a dologhoz. A főkérdés: Elvesh&jar'foltnk Nyugat-Magyarországot s ha igen, ezt a pilulát nem lehet megczukrozni s talán le sem nyeletni az országgal. * "Megint politikai kérdés, amit közjoginak tennének meg. Olyan szuverén-e a nemzetgyűlési hogy kritikával illetni nem szabad ? Mi azt hiszszük,hogy ha a szuverénitásnak ezt az értendően vitajuk, akkor minden választópolgár vét ellene, ha új választások esetén másképp szavaz, mint eddig. Linné halhatatlanná vált, mert módot talált a növényvilágnak egységes szempontok szerinti osztályozására. Vájjon akad-e Linnéje amagyar pártalapnak ? Lehet-e valahogyan rendet hozzá tolna, hogy például a kisgazdapánt vígljubikus helyét elfoglalja a szabad királyválasztók pártja, a legitimistákat tönkreteszi a választásokon a keresztényszocziális párt, a kormányzópárti keresztényszocziálisok pedig az ellenzéki keresztényszocziálisokat ? TÖRLÉS. A monopóliumok alkonya. (Hivatalos lépések a szabadforgalom felé.) A reálpolitika felé mutat irányt az illetékes tényezőknek az az elszánt elhatározása, hogy erős kézzel nyúlnak a gazdasági élet káoszához és az ország érdekeisen fabula- rasát csinálnak mindenütt, aj*ár bizonyos kinövések akadályozzák az OBétsVséges gazdasági fejlődést. x x x x xxxxxxxxx xA kormány el van szánva arra, hogy x x x x xxxxxxxxxx x x a szabadforgalom alapján áldást hozó levegőt teremt a gazdasági élet összes ágaiban. A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. x x x x x x Ilyen módon akar teremteni a kormány természetes utat az exportimport számára s ebben az az elv vezeti, hogy ne csak egyes csepek és vállalkozások, hanem a társadalom összessége élvezze a gazdasági reorganizációból eredő hasznot és áldást. Külön bizottságot küld ki a kormány az erre szükséges lépések czéljából s mint jó forrásból értesülünk, ez a reorganizáló munka egyszerre indul meg az egész vonalon. Informátorunk szerint a kormány ezzel az elhatározásával azt az elvet akarja diadalra vinni, hogy az egész gazdasági élet terrénuma egyidejűleg szabaduljon meg öszszes akadályaitól. Ebben a kérdésben nemcsak Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter törtel az elsők között, hanem a kormány valamennyi tagja, esküszik az új zászlóra. Ezt a fordulatot politikai körökben olyan eseménynek tekintik, amely a kormány helyzetét jelentékenyen megszilárdítja és lehetővé teszi azt is, hogy Magyarország gazdasági termelése végre szervesen beékelődhetik az európai gazdasági viszonyokba. jószalámiexporé és sarstfopgESm?. Aszalámi is egyike azoknak a czikkeknek, amelyeknek exportálásnál az Áruforgalmi jelentékeny jövedelem^&ejwR^szert. Minden olyan exportáru után ugyanis, amelyet rekompenzáczió nélkül visznek ki az országból, egyszázalékos forgalmi jutalékot kell leróni az Áruforgalminál a kiviteli engedélyért. Az Áruforgalmi 700 koronára becsüli az exportszalámi árát, úgy hogy egy vagyon exportáru után hetvenezer koronát kell leróni. . A gyárak ezenkívül 24 korona kiviteli illetéket is űzetnek az exportáru után. A szalámigyárosok egyik legutóbbi értekezletén szóba került, nem lehetne-e kikapcsolni a forgalmi jutalékot a szalámiexportnál. MinEssSQPtanács. A Magyar Távhrati Iryfikt jelenti: A kormány tagjai ma délelőtt ‘All órákVP’Teleki Pál gróf miniszterelnökelnöksésével miniszteri tanácskozásra ültek össze, Debreczenben áll a harcz. — Huberth főispán nyilatkozata. — / (Jiz Újság kiküldött munkatársának jelentése.) I III. A debreczeni háborúság tudatélevően tulajdonképpen szért tört ki. mattha kormány — az eddigi gyaláoloittal//itri0Pvci — katolikus főispánt állított a 'város élére. A főispán azután — állítóan — olyan intézkedéseket foganatosított, amelyeket a reformátusság sérelmeseknek és igazságtalanoknak tartott. Baltházár püspöktől tehát uram, Huberth Ottó főispánhoz vezetett. A főispán a városházán levő hivatalában lekötelező szívélyességgel fogadott és a legnagyobb készséggel állott rendelkezésemre. A hozzá intézett kérdéseimre a következőket válaszolta: — Az itt megindult harcznak az alapoka az, hogy Debreczen az én kormánybiztosi működésem idején, a legtisztább választási harcz után, három keresztény nemzet egyesülésbeli képviselőt küldött a nemzetgyűlésre. Ez az eredmény bizonyos rétegeknek nagyon rosszul esett és azt hiszem, hogy ez szolgált okul arra, hogy személyem ellen agresszív harczot indítsanak. Ennek a harcznak a látható kitörése a múlt évi december 22-iki közgyűlés és az ugyanazon a napon Orbók Attila részéről elhangzott interpelláczió, amely utóbbival szemmel láthatóan a fetekesetiség alapjára állva és az én katolikus mivoltomat kifogásolva, igyekeztek a közvéleményben hatást elérni. Hogy ez mennyire sikerült,, nem tudom, de azt hiszem, hogy Debreczen józan, intelligens reformátussága, elítéli ezt a harezmodort és minden katolikusságom ellenére is kitart mellettem. Tőlem nem félthetik a református vallást, akinek a felesége református, anyai nagyapám református volt, katolikus rokonságom kihalt, anyai ágbeli rokonaim reformátusok, feleségem rokonai tiszta reformátusok, s közöttük több református pap, tanácsbiró és tanár is volt. . . Ami azt a híres jegyzőkönyvet illeti, amelyre Orbók Attila hivatkozott, kijelenthetem, hogy annak reám vonatkozó tartalma nem felel meg a valóságnak. Én sem a jegyzőkönyv, sem a proletárdiktatúra, helyi szervéhez intézett irat készítésében részt nem vettem, sem a jegyzőkönyv, sem az irat tartalmáról előzetes megbeszélést, vagy megállapodást senkivel sem létesítettem. Nem felel meg a tényeknek a jegyzőkönyvben foglalt az a beállítás, mintha az a törvényszéki teljes tanácsülés napján és azzal egyidőben történt volna, mivel a tanácsülés 1919 márczius 24-én volt, a jegyzőkönyv és az iratkészítés pedig márczius 25-én történt. Nem felel meg a jegyzőkönyvben foglalt és az Orbók Attila által aláhúzottan említett az a kijelentés sem, mintha a határozat egybehangzó nyilatkozatokkal, közöttük az én nyilatkozatommal is hozatott volna, mert a tanácsülésen felszólaltam, s figyelmeztettem a tanácsülés tagjait az 1869. évi IV. t.-czikkre, mint még mindig élő törvényre, amelynek 11. §-a a bírák politikai állásfoglalását megtiltja. Felszólaltam abban az irányban is, hogy tiltakozom a szoczialista pártba való kollektív belépés elhatározása ellen ; lépjen be a pártba egyénen, kint, aki akar. A törvényszéken álláspontomat mindenki ismerte. Mindenki tudta, hogy az iratszerkesztésben részt nem vettem, arra befolyásom nem volt. Amikor 1919 őszén az igazságügyminiszter rendeletének megfelelően az igazoló bizottság a törvényszéken megalakult, ebben az irányban igazolásomat kértem és az igazoló bizottság ötös tanácsa, amelynek tagjai között két királyi ügyész is volt, mint köztudomású tényt állapította meg, hogy az iratszerkesztésben részem egyáltalában nincsen, azt alá nem írtam. — Ami a város adminisztráczióját illeti, — mondotta további kérdésemre a főispán úr — a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a lisztellátást nem tudjuk elég gyorsan teljesíteni. Ez azonban nem írható az adminisztráció terhére, mert ennek főként a közlekedési zavarokban található meg az oka. Ugyanígy vagyunk az üzemek szénellátásával is, amelyet a szénügyek kormánybiztosa Budapestről intéz, de a személyes tárgyalások alapján nekem beígért intézsimái is napi rejokctvan tonna mennyiségnek szeptember óta átlag csak 48 százaléka érkezett meg. Ez is olyan rendszertelenüél, hogy néha négy-öt napon át egyáltalában semmi sem jött, s így történhetett azután meg, hogy a városban három napon át még utczai világítás sem volt. A szénkormánybiztos sürgető távirataimra mindig csak azzal az általános kijelentéssel felelt, hogy ő az utalványozást, ígéretéhez képest, teljesíti, a szállítmányok elmaradása a közlekedési nehézségekben leli magyarázatát. A társadalmi békét illetően intéztem még kérdést a főispán úrhoz. — A társadalmi béke és az utczai rend mondotta — kifogástalan és semmi ok sínesen arra, hogy atrocitásokról még csak beszélni is lehessen. Zólyomi Dezső: / Hivatalos nyilatkozat a W®SI-Wele smBerzeslésről. A hiányzó részt mtájékoztató bizottság véleménye empján hagytuk ki. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről nyer.tpnffalmazás alapján az alábbiakat közli: A fővárosi sajtó egyes orgánumaiban átlátszó célzattal ismételten tárgyalt százmillió márkás németországi vasúti anyagbeszerzés ügyéről a kereskedelmi miniszter január 9-én részletesen nyilatkozott és ugyanebben a tárgyban január 10-én kommüniké is jelent meg. A nyilvánosság helyes tájékoztatására tehát a szükséges felvilágosítás immár megadatott, éppen ezért a megújuló sajtótámadásokkal szemben vitába bocsátkozni többé senki sem szándékozik. A köztisztviselők becsületét sértő, vagy őket megrágalmazó sajtóközlemények megtorlása czéljából a hatósági tekintély feltétlen megvédése tekintetében bűnvádi eljárás fog folyamatba tézetni. Hovss'Oufss a pssSersegyei ás salEsS I Sfaaaes’OaaB hőről. Pestnagyének a salai határozattal kapcsolatos legutóbbi állásfoglalása ma este szokatlan hullámokat keltett a kormánypárt klubhelyiségében. Kálmán István, Paczek Géza ,dr. és Csontos Imre képviselők viharos akeziót indítottak a képviselők körében abból a cégerből, hogy a két vármegye határozata miatt nyomban hívják össze a nemzetgyűlést. Azt hangoztatták, hogy a nemzetgyűlésnek feltétlenül tiltakoznia kell a két határozat ellen, különben a többi vármegyék még tovább i fognak■ menni a nemzetgyűlés kritizálásában. A három képviselői akcióját azonban hamarosan leszerelték. . .bizalmas érinkkeztet. Mai bizalmas értékem volt a belügyminisztériumban Fáglnándy Cipras miniszter elnöklésével. Az értekezleten Timátírium városi és megyei főispán vett részt. A belügyminiszter hosszabb előadásban előterjesztette a vármegyei, városi és községi választójog reformjára vonatkozó tervezetének alapelveit. E tervezet szerint választójoga lesz minden olyan huszonnegyedik életévét betöltött magyar állampolgárnak, aki legalább tíz éve egy helyben Múlik _ A tözrcédghatósai, bizottság tagjait három kategóriából fogják választani: a legtöbb földadót fizetőkből, vagyis a Tinistákból, továbbá azok soraiból, akik bármilyen czimpn legalább harminca korona adót fizetnek és végül — ez a legdemokratikusabb intézkedése az új törvénytervezetnek — azokból a polgárokból, akiknek képviselőválasztási joguk van. Nőknek sem passzív, sem aktív választójoguk nem lesz. ' ss 5Sáf©5yS .Josseff gróffot kívánja föl&p&nt.&isi. Fejérmegye ma rendkívüli közgyűlést tartott és azon csatlakozott 'Silékesfehér'r®r városának ismeretes határozataiial."*kimondja a vármegye is, hogy Károlyi József gróf főispán mindenkor hivatása magaslatán állott és az ő további értékes működését sem a vármegye, sem az ország nem nélkülözheti. A vármegye, csatlakozva Székesfehérvár városához, kéri a kormányt, hogy Károlyi József grófot főispáni állásában tartsa meg. A főispán, a kit a közgyűlési terembe bildottság hívott meg, meleg szavakban köszönte meg a lelkes üdvözlést, amelyben a vármegye nevében Havranek alispán részesítette. A vármegye és város közös küldöttsége pénteken reggel adja át a közös határozatot a kormánynak. A rendkívüli közgyűlésnek volt még egy más eseménye is: Grieger Miklós magyarázta meg decemberi nemzetgyűlési beszédét, melyet sok helyen félreértettek. Kijelentette, hogy nem akarta az egész mágnásosztályt támadni, mert a mágnások között akadnak kiváló emberek is, mint például Károlyi József gróf főispán. Syston BlaonEretafa hSaSs vagyonának / ffeLos*tása. Az Újság bécsi^WE tisztesége jelenti telefonot. Ma délelőttTOrtatták meg* az első tárgyalást is Ausztria megbízottai között a műkincsek és a közös vagyon felosztása ügyében. .Mindkét fél a legnagyobb előzékenységgel tárgyalt és mindkét részen remélik, hogy sikerül a kérdést kedvezően megoldani. Az anyag roppant nagy és a jogi álláspont igen bonyolult, úgy hogy egyelőre nem lehet semmi bizonyosat tudni tárgyalás eredménye tekintetében. A tanácskozást gyakran kell megszakítani, mert időközben újabb és újabb anyag gyűl össze és a megbízottaknak új utasításokat kell kérni kormányuktól. A mai tárgyaláson az általános helyzetet beszélték meg. Délutána tárgyalást megszakították és a Jáva kéteAlogjákJojALitm. nyer