Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Kátyúban az fMire vállalkozott Steadl eezredes. — Küldöttségjárás minisztertől az államtitkárig.) . Jf f Csodálatos : a moziügy turlapna’ sehogysem tudnak elsimulni. Tomcapnyi Vilimoj Pál volt ideiglenes belügyminiszter azthitte, hogy a kivételes hatalom alapján szerkesztett opiinózus rsfedelettel kulturmissziót fog teljesíteni, s ma már ő is bizonyosan úgy látja, hogy párját ritkító fotifringnifi dagad a mozihistória. Nem kell sokáig várni,s a rendelttel előidézett magántulajdon-kérelem hamarosan orvoslásért fog kiáltani a parlamentben is az ellenzék akciója révén. Egyelőre azonban még ott tartunk, hogy parlamenten kívül fonódnak gombolyaggá a panaszok a volt mozisok és az új mozisok részéről egyaránt. A régi mozisok ezer érvvel támogatják azt a jogi álláspontot, hogy durva sérelem érte őket magántulajdonukban. Bíznak igazságukban és bizonyosra veszik, hogy inkább előbb, mint később, sor fog kerülni a rendelet revíziójára. Mint döntő érvre hivatkoznak Ráday Gedeon gróf belügyminiszternek a törvényhatóságokhoz intézett legutóbbi leiratára. Ebben a belügyminiszter arra buzdítja a közigazgatási tisztviselőket és a községek elöljáróit, legyenek segítségére abban a törekvésében, hogy teljesen helyreálljon a jog uralma. Logikusan következtetik, hogy amikor a belügyminiszter a jogrend biztosítására kncentrálta az összes állami erőt, ugyanakkor ő fog odaállati példaképül a joguralom visszaállításáért megindult harcéban. Az új mozisok sem látják rózsásnak a helyzetet. Ezt bizonyítja legutóbbi küldöttségjárásuk is. Felkeresték a pénzügyminisztert és a helyzet szanálásához kérték segítségét. Hegedűs Lóránt a belügyminiszterhez utasította őket. Viczián államtitkár fogadta a küldöttséget az egyéb ügyben elfoglalt belügyminiszter helyett. A küldöttség szónoka felsorakoztatta az új mozisok panaszait és megnyugtató, választ kért az államtitkártól, mint a mozirendelet szerzőjétől arra nézve, hogyan birkózzanak meg a financziális problémákkal ebben az új válalkozásukban. Az államtitkár kijelentette, hogy a Stead ezredes kezdeményezésével megalakult Angol- Magyar Filmtársaságnak szerződése van az álammal az összes mozik finanszírozására. Az új mozisok tehát annyi pénzt kaphatnak, amennyit akarnak. Erre a küldöttség egyik tagja szóvá tette, hogy pénzt ugyan kaphatnak, de olyan feltételekkel jutnak ehhez a tőkéhez, hogy attól koldulnak egész életükben. Majd az iránt érdeklődtek a küldöttség tagjai, vájjon a mozirendelet kapcsán bejelentett külföldi filmbojkott nem hiúsítja-e meg teljesen a munkájukat. Az államtitkár könnyedén elkészült a válaszával : — Nevetséges az egész bojkott! Egy bizonyos : Ráday Gedeon gróf belügyminiszter még nem nyilatkozott sem jobbra, sem balra. Nem valószínű, hogy a belügyminiszter szankcionálni fogja azt a jogsérelmet, amely oly véres sebet ütött a jog uralmán. Egy új mozis nyilatkozata. Egyébként munkatársunk kérdőt intézett Papp Váry Elemér alezredeshez, aki szintén mozihoz jutott, mi is voltaképpen az engedélyesek álláspontja. A választ alább közöljük : — Való az, hogy tegnap csakugyan eljártunk Viczián belügyi államtitkár úrnál, hogy együttesen mondjunk köszönetet a moziengedélyekért. A Filmtársaságnak valóban van az állammal olyan szerződése, amely az új mozisok finanszírozását teszi a vállalat kötelességévé. A filmtársaság meglehetősen kedvező feltételek mellett, mindössze két százalékkal magasabbana bankkamatlábnál, nyújt hitelt. A kölcsön amortizációja aztán külön-külön megállapodás szerint történik. Az új mozisoknak azonban nem kötelességük, hogy az Angol-Magyar Filmtársaság pénzsegítségét igénybe vegyék. Különben is az államnak az az intencziója, hogy az egyes mozisokat minél inkább függetlenítse az említett pénzcsoporttól. Nem ijedünk meg attól a fenyegetéstől, hogy a régi tulajdonosok nagy része nem akarja átadni a mozi berendezését, mert a filmtársaság máris beszerezte a különböző gyáraktól a butamintákat. 1921. 1 1 1 ** IWI. AZ V. 5. . . ....■ . ^ ....... 1 ....... .....___ „A magyar béke tarthatatlan." (Andrássy nagy beszéde az angol parlament ratinkácziós vitájáról. — A Ra*lia hagyományos barátsága feléledt!“ — Milyen legyen a magyar orientáczió ? ( A miniszterelnök gazdasági profi grammát adott.) Megtudjuk az ülés elején, hogy a mindszenti kerület új képviselője, a fiataal Andyházy-Kusnya Béla két bátor és emberséges kiáitványt jegyzett be: egyet a numerus clausus egyet a bűrbüntetés eltörléséről. De egyiket sem tüzk naprendre, mert nem nyújtotta be őket Írásban. NimpO- Majd bejegyezi újra és be is nyújtja, remélhetbetff Írásban mind a kettőt. A költségvetési vita első oszolnoka ma az egri Nagy János. Igen hosszú beszédben foglalkozik mindazokkal a belpolitikai kérdésekkel, amelyek beleférnek a budgetvita elég tág keretébe. Két megállapítását emeljük ki a beszédből. Az egyikben kimondja végre azt, hogy még a királykérdésben sem szabad ugyanazt akarnunk, amit ellenségeink akarnak és kerülnünk kell annak a látszatát, mintha bármilyen belső ügyünkben ugyanaz volna a véleményünk, mint nekik. Másik megállapítása a zsidókérdéssel kapcsolatos. Elítéli még azokat a túlzókat is, akik rendkívüli törvényekkel akarják ezt a kérdést elintézni, egyébként azt mondja, hogy nem ,,a zsidók“ tették tönkre az országot, de jelentékeny részben mindenesetre a zsidók. Nem általánosít, de a hazafias derék zsidókat kéri, ne födjék tiszta tojástjukkal a bűnösöket, titát .****- 4 alatt egyébként, ismét felbukkant Jyrffy Pál jóvoltából és kísérteties módost a kis üst. Mikor Nagy János azt mondja: A nemzetnek ad,iák... (nem lehet tudni, mit értett ez alatt) — Siráky közben ábrándozik: , « ' Aiif *V, — A kis üstöt. ■% ■' ■ & V* £ ~pi ¥ Andr%s)i QyUta gráf ktpfpolitifeal beszéde. Általános figyeleny közben kezdi beszédét 4 pjai nap' attrakziója Undrástyáról. A monarchia utolsó külügyminiszetere maffazárólag külpolitikai kár' áésekről akar besifelni^m^' UfcAvtu parlament magyar ratifikácziós ismerteti és megállapítja, hogy még az IpJrgW kormány is, mely a ratifakcieziót kívánja és oldigllár, szeretettel nyilatkozik rólunk. A magyar nemzet nevében köszönetet mond a magyar parlamentből azoknak, — a neveiket is felsorolja — akik mellettünk emelnek szót. Csak két szónok volt, aki a kis entente-ot védte, de a békét azok sem védték. Ma már az angol kormány nem vállalja Magyarország szétdarapolásáért a felelősséget ia igyekszik úgy feltüntetni ezt a természetellenes cselekedetet, — és itt Róbert Cecil szavait idézi Andrássy — mintha Magyarországot saját népei tépték volna, szét, mmintha az ország szétesése automatikusan történt volna, holott ez nem igaz, mert a nemzetiségek egy része akkor tántorodott el a hazától, mikor a nemzet már a földön hevert. Ma már bánják bűnüket. Az elszakított országrészeken élő magyarság jogairól beszél ezután. E jogok épségéhez ragaszkodnunk kell. Vigyáznunk kell a szétszakított országban élők érzelmi és kulturális integritására. Az angol parlamentben már követelik, hogy a nemzeti kisebbségek panaszaikat a Népek Ligája elé vihessék- Ha mi úgy kezeltük volna ezer éven át a nemzetiségeiét, mint most a magyarságot az elszakított részeken kezelik, akkor nem lennének nemzetiségek. Megbékélik 'arig «sw**j[fól, a fa sántán felszólalt a ratifikációs vitában és magyarországi útjára hivatkozva, a fehér terror ellen beszélt Kijelenti, hogy a fehér terrort itt minden párt elítéli. Beszél annak szükségéről, hogy a szabadforgalom, al elszakított részekkel helyreálljon. (Londonban új határmegállapítást követelnek.) Sir Robert Cecil kijelentette, hogy fantasztikus dolog Magyarországtól háborús költségek megfizetését követelni. Beszél ezután a határkiigazításról. Egy angol szónok az összes határok új megállapítását sürgette. — Különféle orientácziót emlegetnek — mondja Andrássy. — Magyar orientáczió kell! — szól közbe Páindoc. Pál. — Mi úgy orientálódjunk a műveit világ közvéleménye felé, — mondja Andrássy — hogy azzal az állammal legyünk, mely legjobban átérzi a mi igazságainkat és legjobban támogat bennünket integritásunk visszaszerzésében a nélkül, hogy felborítanánk Európa békéjét. Zajos éljenzéssel és tapssal üdvözlik beszéde végén Andrássyt. Utána a pénzügyi bizottság előadója az értékpapírok kicsempészésére alkalmazott büntetésekről és a szivarkahüvelyadóról szóló törvényjavaslatok bizottsági jelentését terjeszti be, majd megállapítják, hogy ■pépte e tt tiltó a legközelebbi ülés.■ Szdttfet után az interpellácziók következnek. Pákozdy András szóvá teszi a házhelyek kérdését és elmondja, hogy a veszpfény,MMIWI&S kereken megtagadta a kijelölt földek áradsírán majd teljesen elfogadhatatlan házhelyeket jelölt ki. Czeglédy Endre arra kéri a kormányt, nyilatkozzék gazdasági politikájáról. A idiszterelnök gazdasági programmja. Eric Bethjéti, Isi Plagrnm miniszterelnök váratlanul elég teredelmes: gazdaényi programmát ad. Azt mondja, hogy pflogrammbérsé^íi Szándékosan hagyta ki a kormány kereskedelmi és ipari politikáját.. Az ő kabinetje által beszejasztott 1921-22. évi költségvetésben mindezek a kérdéstfagmszma lesznek. A kormány vem akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követel és általános elvül tűzi ki a szabadforgalom felé való haladást. Az ipar terén fő elv a magyar ipar védelme, ezért, a magyar ipar vámvédelemben fog részesülni. Az iparfejlesztés régebbi módozatait nem teszi magáévá, a közép- és kőipar életképességét továbbra is fenn fogja tartani. A beruházások közül legelsőnek tartja a vasúti beruházást. A mozdony- és kocsipark kiegészítésére a jövő évi költségvetésben a kereskedelmi minisztérium kilenczszázmillió koronát fog kapni. Egyik-másik vonalon, elsősorban a nemzetközi vonalakon megépítik a második vágányt. Először a Belgrád— Budapest—Bécs vonalon. Foglalkoznak a vasutak, villamosításának kérdésével is. Már ebben az évben átadnak három kisebb vonalat a forgalomnak. Az állami vasgyáraknál nagy olvasztótelepet létesítenek. A posta-, tálvirda- és távbeszélőhálózatot fejleszteni fogják. A kormánynak tervei vannak a postával. Budapesten behozzák az automatikus távbeszélő állomásokat és bevezetik a modern drótnélküli távíróintézményt. Ez egy milliárdot vesz igénybe. Somogyi István a hatvani parczellázások ügyében interpellál ezután és elmondja, hogy Ghillány Imre báró volt földmivelésügyi miniszter részére ott, mint földtelen kisgazda részére, középbirtokot csináltak. A parczellázásnál a rokkantak aliol kaptak földet, de főtééet kaptak a főjegyzők, aljegyzők, az összes lakkezipőt kisgazdák, csendőrök, rendőrök, Páczek Géza fi haditok, kaptak illetményei ügyében interpellált Letenyei panaszkodik, mert a nagybirtokosok egyes vidékeken kiszorítják a munkából azokat, akik házhelyért jelentkeztek. (Az elmaradt érempótdijak*) Lsetty Ferencz felolvassa interpelláczióját a vitéz,ségi érmesek érdekében, akik nem kapják meg az érempótdijakat. Belicska honvédelmi ihiniszter igjelenti, ami az interpelláczióban van, az igaz. A Hadviseltek Lapja nyílt levelet is intézett hozzá ebben az ügyben. E levél alapján intézkedett és sürgősen átírt a belügyminiszterhez. Személyesen veszi kezébe a dolgot, bár őrá csal: az ügy erkölcsi része tartozik. Rassay Károly nem volt jelen, az ő interpelláczióját tehát törölték és az ülés három órakor véget ért. Sebalra. ( Nem szünteti autonómiáját.)ár tisztviselői ma este Serolák Nándor miniszter, terjesztették elő hosszabb itt a többi között bizonyos íztség szónoka azonban az előző éra rendszerére hárített, Bernolák Nándor miniszter , a küldöttség távozása után így nyilatkozot! Az Újság munkatársának : — A s munkásbistositás reformját ezérzó javaslatomban három szempontot fogok kidomborítani: a nemzeti gondolatot, a keresztény felfogást és a társaddalmi igazságosság gondolatát. A Munkabiztositó Pénztár mostani szervezete nepi felel meg a nemzet egyetemes érdekének s így az önkormányzat megfelelő reformjára van szükség. Kijelentem, hogy ha az én megoldásom érdekellentéteket támasztana a munkásság százezrei és az integetnél alkalmazott tisztviselők között, én habozás nélkül a munkásság mellé áttörték. Ilyen ellentétet azonban elképzelni sem tudok. Ha a tisztviselők híven teljesítik kötelességüket, szerzett jogaikat legmesszebbmenően meg fogom oltalmazni az új átszervezésnél. De igazságtalan volna, ha a megüresedő helyekre nem éreztetné befolyását a munkásság, hiszen az intézmény a munkásság filléreiből alakult és a munkásság érdekében működik. Kötelezőleg kijelentem, hogy sp.it accompli elé egyetlen érdekelt csoportot sem állítok. Szombaton miniszter más reforméról, délután. Öt órakor ankét lesz a GyOSz helyiségeiben. Ott lesznek a szocziáldemokraták képviselői is, valamint az összes munkás- és munkaadócsoportok kiküldöttjei. LeTisza István halálos sebei, hetőleg még a jövő héten a nemzetgyűlés elé terjesztem törvényjavaslatomnak a biztosítási bíróságról szóló részét. Ez égetően sürgős, mert másfél év óta elintézetlenül hevernek a felsőbb bíróság elé terjesztett munkásbiztosítási ügyek. A mai tárgyaláson Gadó István elnök Hazslinszkij Hugó dr . rendőrfőtanácsos orvost hallgatta ki, a ki a gyilkosság után megjelent a villában és első volt, a ki Tisza István gróf sérüléseit megvizsgálta. Elmondotta, hogy a holtottas ájp szélén ült a kegyelmes asszony zokogva. A holttest külső megvizsgálása a legnagyobb kegyelettel történt. A halálos sérüléseket a legsúlyosabb fegyveek által követték el. A grófnő sérüléseit külön-külön lövések okozhatták. Következett Lux Sándor dr. kórházi orvos, őt a gyilkosság után a szomszédos Bethesda-kórházba hívták át azzal, hogy a kegyelmes úr nagyon rosszul van. Útközben mondta el a cseléd, hogy merénylet történt és hogy a kegyelmes ur már aligha él. A villában mérványfehér arczczal feküdt Tisza a földön. Ő már csak a halált konstatálhatta. Ez után Minieh Károly dr. egyetemi tanár, bírósági szakértő mondta el szakvéleményét a helyszínen történt tapasztalatairól. Az erre vonatkozó orvosi jelentések időközben elvesztek. A szakértő tehát, amenynyire vissza tudott emlékezni, élőszóval ismertette a halálos sérüléseket. A halált a rendkívüli erős belső vérzés okozta, ezért a nagyfokú belső vérzés miatt következett be oly gyorsan a halál. Nézete szerint Tisza gróf a sérülés után egy pillanat múlva elvesztette eszméletét és két-három pillanat múlva már ki is szenvedett A sérülések Mannlicher-fegyverek által történtek. Részben álló, részben fekvő helyzetben érhette a lövés. Az első lövés pillanatában Tisza talán felemelte az egyik karját és ekkor a hónalj alatt behatolt a golyó a testébe. Hogy a golyó a Tisza zsebóráját is szétroncsolta, az még nem bizonyíték a mellett, hogy ez a lövés őt már fekvő helyzetben érte. Nemcsak a tüdő, hanem a szív is megsérült. Polónyi Dezső dr. védő kérdi, hogy Kovács vizsgálóbíró betegségére vonatkozólag intézhet-e kérdéseket. Gadó elnök k-ki fejelte, hogy mindez későbbi dolog. Kenyeres Balázs egyes, tanár teljesen azonos szakvéleményt nyilvánított. A bíróság ezután Gersich Lajos fegyverszakértőt, Germanics István és Szervánovics István fegyvermestereket hallgatta ki leadott szakvéleményük tárgyában. Szünet után Hirschkovics Rezső leszerelt katonai fegyverszakértő mondott szakvéleményt. Végül kihallgatták özv. Babits Sándorné vasalónőt, aki a gyilkosság napján Tiszáéknál dolgozott. Gartnerben felismeri a Tisza látogatóját. Majd elmondja, hogy a Gartnerrel együtt érkezett katonák közül az egyik Tiszát megszólította és azt mondta neki : Tessék belépni a keresztény... akarom mondani a nemzeti pártba. Mire Tisza azt felelte : Épnek, édes fiam, most nincs helye. Aztán elmondta, hogy amikor délután a katonák berohantak a villába és a csendőröknek azt mondták : Szégyeljék magukat. — ő nagyon megijedt és megkérdezte: „Mi lesz velünk!“ Egy katona erre azt felelte: „Semmi, Magyarország felszabadul. Csak nem fél talán Egy perc múlva hallottam, hogy a kegyelmes asszony kiáltja : „Nem, nem.“ Ekkor eldördültek a lövések, Gartnert a tanú felismeri, de Sztanykovszkyra azt a megjegyzést tette : Ilyen fiatalos volt, de nem ez. Egy csoportképen felismeri Dobót. Az elnök Kéri fejére katonasapkát helyeztet, a tanú megnézi és megjegyzi : Hasonlít az illetőhöz, de hogy ő volt-e, arra nem merek megesküdni. Gál Jenő és Weisz Ödön védők kérdéseim azt válaszolja, hogy a katonák néhány percz alatt a csendőröket lefegyverezték. A tanút vallomására meg-, eleteltették. A tárgyalást pénteken folytatjuk.