Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

2 Beniczky nyilatkozik mai kihallgatásáról. (Egy fontos aktát otthon felejtett. —­lllojalitással vádolja az igazságügyminisztert.) Beniczky Ödön volt belügyminiszter tudva­lévően azt az óhaját nyilvánította, hogy lakásán hallgassa ki a királyi ügyész a duna—tiszaközi atroczitáteók ügyében. Pusztán czélszerüségi és technikai okokból kérte fezt a kivételes formájú kihallgatást, mert — mint mondotta — rengeteg aktája van s utóvégre azokat nem viheti tár­­szekéren a főváros utczáin az ügyészségre. Tóm- Csállas Vilmos Pál igazságügyminiszter „nagy eseményt” csinált ebből a szerényen előterjesztett óhajból s a parlament nyílt ülésén szokatlan részletességgel beszélte el az idézés kézbesítésének összes fázisait. ■ Beniczk­i Ödön ma aztán fütyült borított a múltra és megjelent Bezzegh Miklós kir. ügyész előtt kihallgatása czéljából. A kihallgatásról — mely egyébként hosszú ideig tartott — Beniczky Ödön ezt mondotta Az Újság munkatársának: — Egy csomó aktával jelentem meg a kir. ügyész előtt. Nyomban kiderült, hogy egy fon­tos aktát otthon hangzam­. Ez nagyon zavarta az egész kihallgatást. Bebizonyult, hogy gya­korlati okokból helyesebb lett volna, ha lakáso­mon történik meg a kihallgatás, a­hol az egész anyag rendelkezésemre áll. De ezen nem érde­mes vitatkozni. Én természetesen megjelentem az ügyész­ségen, a­nélkül, hogy mentelmi jogomat felfüg­gesztették volna. Abszolúte nem volt érdemes szúnyogból elefántot csinálni. Tomcsányi Vil­mos Pál miniszter felszólalását is egyszerűen annak az illojalitásnak a számlájára írom, a­mely­vel a kormány az ellenem való küzdelem­ben állandóan él. Ereky érdeklődik az Ergon üzletei iránt. (»Mi lett belőle ?« — Egy képviselő aggodalmai.— Mire jó a kivételes hatalom ! — Budapest legyen Kelet kereskedelm­i kapuja.) Czeglédy Endre nagyon közvetlen, természetes és kedves modorban szól ma reggeli az indemnitáshoz. Tá­mogatja a kormányt, ide csők határidőre. Be is jelenti, hogy hét őszig nem történ­ik komoly lépés a földbirtok­­reform ügyében, beszünteti a támogatást. Nagyon éle­sen kritizálja az egész kormányprogrammot és egészen helyre kis ellenzéki beszédet mond. Elpanaszolja hogy a kisgazdapártot háttérbe szorítják, holott azt mondják róla, hogy nélküle nem lehet kormányozni. Nagy derült­séget kelt, a­mikor arról beszél, hogy őt mindenki be­csületes embernek tartotta, a­míg nem volt képviselő. Nem akarja, hogy azt mondják róla a kerületében: Iste­nem, Istenem, mi lett belőle! Ezután­ Windischgraetz herczeg szólal föl személyes kérdésben, majd Ereky Károly mond hosszú és a kor­mánynak nem túlságosan kellemes beszédet, melyben ve­szedelmesen honczolgatja az egész gazdasági politikát. Bebizonyítja, hogy bizonyos költségvetési tételek indo­kolatlanul emelkedtek. Ez az a híres takarékossági Meg­mondja őszintén, hogy nemcsak a pénzügyminisztert akadályozzák jószándékai keresztülvitelében, de a nem­zetgyűlés sem tud semmit sem elérni. Indokolt aggodalom. Mikor erre Gaál Gaszton közbeszól, hogy hogyan fogja elbírni ezt­ az ország! — Meskó Zoltán mélán föl­­sóhajt : — Nem is fog bennünket újra megválasztani! — Lehet, hogy ez az aggodalom tényleg indokolt igen sok képviselő úrnál! Ereky ezután azért hadakozik a pénzügyminiszter­rel, mert a csempészektől elvett pénzeket visszaadja a bankoknak. Kijelenti, hogy a kivételes hatalom nem azért van a kormány kezében, hogy a kivitelt, bevitelt dirigálja. — Egy bürokrata csoport dirigálja — mondja Gaál Gaszton. Közben Nagy János (egri) állandóan zavarja köz­beszólásaival Erekyt. Fanatikusan védelmezi a pénz­ügyminisztert. Ereky mosolyogva szól oda hozzá, hogy mióta a pénzügyminiszter Nagy Jánosnál volt Egerben, azóta nem bír magával a derék papképiveslő. Valóság­gal szerelmi nyilatkozatokat tesz Hegedűs Lóránt mellett ! Ereky ezután a közismert Ergon részvénytársaság dolgaira tér át. Az Ergon százezer koronával alakult, két év alatt többezer milliós forgalmat csinált és most harminczmillió koronára emelte fel az alaptőkéjét. A kormány protegálja ezt a c­éget, melynek konjunktu­rális üzleteiért felelős. Ezek valósággal monopolisztikus ■üzletek. (A Ház elé az Ergon kiviteli engedélyeit!) Határozati javaslatot terjeszt elő, a­melyben azt követeli, hogy a pénzügyminiszter tegye le a Ház asz­talára a csempészektől elkobzott pénzekre vonatkozó aktákat. És mivel a pénzügyminiszter az elkobzott ér­tékeket törvényellenesen visszaadta, utasítsa a nemzet­gyűlés a minisztert, hogy ezeket az összegeket kama­taikkal együtt fizesse vissza az állampénztárba. Követeli, hogy harminc­ napon belül terjeszszék a nemzetgyűlés elé az Ergonnak adott összes kiviteli en­gedéi­­dyet. Követeli, hogy mindazokat a kivételes ha­talom alapján kiadott rendeleteket, a­melyeket még 1. évi november 16-án túl is érvényben akarnak tartani, október 16-ig terjesszék a nemzetgyűlés elé. Gaál Gaszton szól ezután az indemnitáshoz és kü­lönvéleményt jelent be a közalkalmazott kérdésben. Kritizálja azt a közalkalmazott­ apoteózist, a­mely az előadó szavaiból csendült ki. Ő elismeri, hogy a tiszt­viselői kar általában megfelel hivatásának, de csak ál­talában! És azok a képviselők, a­kik itt a mellüket dön­getik másképpen beszélnek a folyosón a tisztviselőkről. (A bürokrata fejedelmek.) "A bürokrata­ fejedelmekről beszél és nem a kistiszt­viselőket akarja bántani. Ki felel azért az óriási kárért, melyet a bürokráczia okozott a kiviteleknél? Szél ez­után arról, hogy Csonkamagyarország nem­ tudja el­tartani Budapestet és ennek a luxusra berendezett vá­rosnak az egész Kelet kereskedelmi központjának kell lennie. Beszél ezután a kivételes törvények ellen és újra ostorozza a bürokratizmust. A holnapi ü­lés napirendjének megállapítása után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol több inter­­pelláczióra. Koszó István a szerb megszállás alatt élő újszegedi lakosnak virág- és zö­lségszállítmányai ügyé­ben interpellált. A pénzügyminiszter bejelenti, hogy az újszegedieknek megadta a vámmentességet. Csertui Jó­zsefnek azt feleli, hogy a pénzügyőrök boradó-kivetési ügyében vizsgálatot rendelt el, de a pénzügyőrökről ki­tűnt, hogy nem­­ voltak rosszhiszeműek. Egyébként új rendeletet adott ki ebben az ügyben. Pálfy Dániel az iparosok szovjet adóssáágának rendezése dolgában inter­pellált és a miniszter azt mondja, hogy őneki ehhez semmi köze, mert ez a kereskedelmi miniszterhez tarto­zik. Ha azonban ő kereskedelmi miniszter volna, — végre is ez elég szép állás! — körülbelül úgy felelne Pálfynak: A tisztelt szovjet úgy felforgatta az összes ügyeket, hogy­­gazdasági bíróságot kellett felállítani, a­mely rendezze ezeket a tartozásokat. A gazdasági bíróság feloszthatja, sőt el is engedheti a tartozást. Szabó József (bihari) interpellác­iójára is válaszol az ezer koronán aluli kényszerkölcsönök visszaadása ügyében. Az ingatlan­­vagyonváltság megszavazása után adhat majd ki ren­deletet a kényszerkölcsön beváltására. A négy interpelláló képviselő közül egy sem volt jelen és a nemzetgyűlés tudomásul vette a válaszokat. Bolti­h üzenete Kartfifithnak iz viszont. Karafiáth Jenő képviselő a nem­zetgyűlés szerdai ülésén kifogásolta interpellácziójából, hogy egyes poli­tikusok informác­iókat adnak a Bécsi Magyar Újság­nak és a Jövő­nek. Ezzel kapcsoltosan N­­ott­lik József­nek, a nemzetgyűlés elnökének a nevét is megemlítette. Bottlik József, a­ki most birtokán tartózkodik, a kö­vetkező nyilatkozat közlésttt járl: — Csodálkozom, hogy Karafiáth Jenő ezt az in­­tervjút észrevette, de azt már nem sietett észrevenni, hogy csaknem valamennyi újság megc­áfolta ennek az intervjúnak a hitelességét. Kijelentettem akkor azt is, hogy a „Nép" czímű lapról soha senki előtt nem nyilatkoztam. Máskor több lelkiismeretességet ajánlok Karafiáth Jenő úrnak, hogy ne olyan egyéneket em­lítsen ilyen vonatkozásokban, a­kiknek egész múltja kizárja a hasonló összeköttetést. Bottlik József nyilatkozatával kapcsolatosan Ka­rafiáth Jenő képviselő a többi között az alábbiak meg­állapítását kéri: — Interpellácziómban az intervjú felolvasása előtt magam adtam elő, hogy Bottlik József képviselőtársam a hazai lapokban demontálta azt, hogy az idézett intervjú tőle eredt volna, mert az apokrif. Éppen bizo­nyítani akartam ezzel és valószínűsíteni azt, hogy ezek a bécsi újagok nem átallanak következetesen visszaélni a magyar közéletben szerepet vivő politikusok nevével, a­kiknek működését így bebizonyítottan apokrif nyilat­kozatokkal a megszállott vidékek közönsége előtt — a­mely a fővárosi sajtóhoz nem juthat —ferde megvilágí­­tásba helyezik. Éppen azok érdekét szolgálta tehát in­­terpellácziómnak ez a része, a­kiknek nevével való visszaélés ellen védekezni nem lehet. AZ ÚJSÁG Péntek­, 1921 julius 22. Miss Jame Addams Budapesten. — A nők világmozgalmának vezetője Budapestre érkezett — Az Újság már jelente­tte hogy a bécsi nő­­kongresszus résztvevői közül többen Budapestre jönnek, hogy itt néhány előadás keretében ismer­tessék azt a mozgalmat, melyet a nők világszö­vetsége a béke és az újjáépítés érdekében megin­dított. Az előadások közül természetesen legna­gyobb érdeklődés a miss Jame Addams előadá­sát előzi meg, mivel a kiváló amerikai debiba­­ternő ma a nők világmozgalmának vezetője. Miss Jame Addams ma este érkezett Budapestre és társaságában jött miss Hamilton, amerikai egye­temi tanárnő is. miss Addams legközelebb álló segítőtársa és helyettese. A két illusztris vendégen kívül a tegnap esti hajóval már érkezett egy nagyobb amerikai hölgytársaság. Megérkezett mrs Eliot és miss Eliot, a­kiknek utazását az teszi igen érdekessé, hogy Harding elnök legszűkebb környezetéhez tar­toznak. A két hölgy közül az egyik felesége, a má­sik leánya Eliotnak, az Egyesült­ Államok volt al­­elnökének. A tegnap esti hajóval érkezett még meg Bu­dapestre Hoover kiküldöttje is, miss Flemming. Miss Flemmingnek főleg az amerikai segítő­­akc­iókra vonatkozó ellenőrzést kell megejtenie, de ezen túl is messzemenő megbízatásai vannak. Vele együtt megérkezett férje is, mr. Flemming, a­ki a­­jelenlegi amerikai irodalom egyik igén­y­el öntőt alak­ja­ Az amerikai vendégeket Budapesten kínos meglepetés várta. A Hungária-szállodában, a­hol táviratilag szobát rendeltek, nem volt hely számukra. Hosszas keresgélés után két kis pen­zióban töltötték az éjszakát s csak ma reggel tudtak helyet találni maguknak a Bristol-szál­­lodában. Munkatársunk felkereste Miss Jame Addam­­sot a Ritz-szállóban, mivel azonban az út fáradal­mai lehetetlenné tették Jame Addamsnak, hogy még az est folyamán felvilágosítást adjon, a nő­mozgalom egy másik kiváló vezetője, Oertrud Beer, a német szek­c­ió kiküldötte mondotta el a bécsi kongresszus eredményét. — Mint ismeretes, — mondotta — 19 ország közel 200 taggal képviseltette magát Bécsben a kongresszuson. Magyar szempontból fontos határozatunk, hogy refe­renst bíztunk meg azzal az utasítással, hogy a kisebb­ségek védelmének praktikus keresztülvitelét figyelem­mel kisérje. Miss Marshall pedig állandóan Génfben tartózkodik és a Népszövetség tagjainál közben fog járni a kis országok érdekében. Magunkévá tettük azt az indítványt is, hogy a békék revízióját mielőbb ke­resztül kell vinni és ily értelemben fogunk dolgozni. — Pénteken hat órakor a Lloyd termében összejövetelt tartunk, a­hol a bécsi kongresszus eredményét fogjuk ismertetni. Miss Jame Addamst délelőtt a külügyminisz­ter fogja fogadni.­ ­ A felségárulással vádolt Tabódy Zsolt ezredes vallomása (Az Újság tudósítójának telefonjelentése.) Szeged, július 21. Ma délelőtt kilencz órakor folyta­tatta a szegedi h­adosztálybíróság Tabódy ezredes bűn­ügyének főtárgyalását, a­kit azzal vádolnak, hogy tagja volt a szegedi Wradálini végrehajtóbizottságna­k, ka­tonai parancsnok volt a népköztársaság alatt, résztvett a vörös hadsereg szervezésében és Nagel Manó ezredest másokkal együtt elfogatta. Tabódy Zsolt nem látszik izgatottnak. Nyugodtan mondja el vallomását. A proletárdiktatúra érdekében a forradalmi végrehajtó bizottság melléje volt rendelve. Tehát ő nem volt tagja, hanem ellenőrizték őt is és minden hivatalos cselekményét. A végrehajtó bizottság kényszeríteni akarta, hogy támadja meg a megszálló francziákat. Számolt azonban az eshetőségekkel és el akarta hárítani az akc­iót. A Budapestről Szegedre ren­delt Neuberger-külünítmény kihívóan viselkedett a francziákkal szemben, őt a francziák erre felszólítot­ták, hogy adja át a fegyvereket. Petrik franczia ezre­des, Szeged városának parancsnoka kijelentette, hogy ha a fegyvereket nem adja át, kivonul Újszegedre s on­nan fogja lövetni a várost, a melyre még a Szenegálo­kat is rászabadítja. ő (Tabódy) bejelentette ezt a had­ügyi népbiztosságnak és ez ügyből kifolyólag telefon­­beszélgetés folyt le közte és Tombor alezredes között. Szeged kiürítésére márczius 26-án parancsot kapott. A direktórium már huszadikán automobilon elment Sze­gedről. Tabódy másnap jelentette Petriknek, hogy nem vezetheti a katonaságot. — Abban a hitben voltam, — mondja Tabódy — hogy a francziák átveszik a kormányzást és ezért mon­dottam le. Petrik azonban ragaszkodott hozzá, hogy én vezessem a katonai ügyeket. Tabódy ezután elmondta, hogy az utczán és a hírla­pokban megjelent proklamácziókra Detre és Somogyi írták­ alá nevüket, ő ilyeneket nem írt alá, sőt ilyenek­ről nem is tudott. Márczius 29-én reggel Szombathelyi ezredes kérelmére beszédet tartott a tisztikarhoz, a­melyben kijelentette, hogy a munka jegyében új világ­rend alakul, ne politizáljanak, hanem dolgozzanak. — Mikor lett ön a rendőrség feje? — kérdezte Kő­hegyi őrnagy, a tárgyalásvezető. — A napra már nem emlékszem — válaszolt Ta­­bódy. — Igaz-e, hogy ön vörös gombot viselt? — Én csak a vörös sapkarózsát hordtam, ezzel a jelentéktelen jellel azt akartam elérni, hogy Pesten azt higyjék rólam, hogy az ő intencziójuk szerint járok el. Erre a látszatra azért volt szükség, hogy a kitűzött czélt elérhessem. De Testről negyven főnyi terror­­csapat érkezett titokban Szegedre, hogy Petrik ezre­dest, Detrót, Potyondit és engem eltegyenek láb alól. Egész csomó fenyegetűlevelet kaptam. Saját tiszteim­ben sem tudtam bízni, mivel nem is sejtettem, ki van mellettem, ki ellenem. Azután elmondja, hogy a francziáknak nem szol­gáltatta ki a fegyvereket. Petrik ezredes és Chartier franczia tábornok erre magukhoz kérették őt és előttük kifejtette nézetét. Kijelentette, hogy a vörösök megkér­,­dezése nélkül semmit sem tehet. Majd rátér Nagel ezredesnek és társainak letartóz­tatására. 1919 április 19-én egy főhadnagy jelentette neki, hogy Nagel ezredes lakásán ellenforradalmi ta­nácskozások folynak. Erre ő azt mondta a főhadnagy­nak, hogy próbáljon körükbe férkőzni. A megfigyelés sikerült .Még aznap azt a jelentést kapta, hogy Nagel ezredesek tüntető felvonulást akarnak rendezni ellene, Detre kormánybiztos és Somogyi dr. polgármester ellen. Később úgy értesült, hogy a tüntető felvonulás a fran­cziák jóváhagyásával történik. Ő csak megbeszélte meg­hitt embereivel az ellenforradalmi mozgalmat, de intéz­kedést ellene nem tett. A tárgyalást vezető őrnagy megjegyzi, hogy Ta­bódy maga adta a parancsot Nagel ezredes és Z.arkai hírlapíró letartóztatására. Tabódy ezt valótlanságnak mondja. A tárgyalást holnap folytatják.

Next