Az Ujság, 1921. október (19. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-28 / 241. szám

Konokok vagyunk. Hiába, nem okulunk. A szerencsétlen Iff­­rálypucstól az­t az egy előnyt vártuk, hogy a politika nem fog tovább a királykérdés tüzével játszani, minekután Ifftár megégette kezét — a nemzet. S 'ime szívjak a parazsat lobogó lán­gokra. Aa egyjje­,íazt mondja: ime, igaza volt és rádupláz árköveteléseire, a másik azt mondja: a pucs elmúlt s ott kell folytatni, a­hol a pucs előtt tartottak. Volt annakelőtte, egy nyugatmagyarországi kérdés. Most is megvan. Volt súlyos gazdasági krízis, — nem múlt el. Volt égető szükség az eddigi politikai irány revíziójára,­­ fokozódott. Megtörtént a pucs és kiderült a nemzetnek föl sem tételezett homogénitása a törvény tisztele­tében, a­melyre az előbbi kérdések érdekében sokat lehetne építeni. S a politikusok rávetették magukat a ki­­rálykérdésr­e, melyben a külföld megfosztotta a nexusaiét szabad akaratától s ennek alapján nemlétezőknek tekintik az előbbi kérdéseket s az uj alapra, mely kínálkozott, nem építenek semmit. Azt hittük, a politikusok a külföldre való tekintettel azt fogják kidomborítani, hogy az ország és nemzet elég erős és elhatározott, hogy a maga portáján megóvja a rendet s a­mennyi­ben az általános béke a magyar királykérdés­sel függ össze, Európa nyugalmának legmeg­bízhatóbb őre a független magyar nemzeti erő és akarat. Azt hittük, a­mennyiben a királykérdés belügyi vonatkozású, az összes felfogások talál­koznak a gyakorlati megismerésben, ezzel a kérdéssel semmit sem lehet megoldani, ellenben minden elrontható. Ennélfogva ne legyen róla szó, vonuljunk vissza a törvény alapjára és bízzuk a jövő kérdését a jövőre. Ezt nem személy szerint mi gondoltuk, ha­nem ez a politikán kívül álló tömegek közös felfogása. Hagyjanak bennünket dolgozni a po­litikusok és könnyítsék meg a nehéz, nélkülöz­hetetlen mindennapos munkát. Budapest nyu­galma, a vidék megbízhatósága nemcsak nyu­galom és megbízhatóság, hanem félre nem ért­hető megnyilatkozása a nemzetnek, hogy a királyság neki nem az az elsősorban izgató ügy, melylyé a politikusok tették. A pucs sem a nemzet lelkéből bukkant ki, hanem a politi­kusokéból. A nemzet jól megállt az 1920. évi I. törvényczikk alapján s a mi óhaja, akarata van, az megoszlik minden más, csak e szerint a szempont szerint nem. A nemzet lehet agrá­rius, lehet keresztény, liberális, lehet radikális vagy konzervatív bármely ügyben, de nem kiabált sem legitimizmus, sem szabad király­­választás után. Ez a kérdés tisztán a politiku­sok külön ügye s minekutána a legsúlyosabb nemzetközi helyzetbe hozták az országot mind a két álláspont hívei, a veszedelem kellő köze­pében minden okulás nélkül folytatják az ádáz tusakodást. Eszméljenek a valóságra: a politikai tér nem a megválasztott politikusok tornaporond­ • 4#».. . \ v m\ Q* . . e­x Bu­fapest, 1981._______________________XIX. évfolyam: 241.­^a41.Vh­­­Hl **_______ Péntek, október 28. Előfizetési árak: 1,111 SZERKESZTŐSÉG­: Egész évre 10 K - 1 MBk BMW __ _ Budapest, Rákosi-utStUsR kivitelével minden nap. Budapest, Erzsébet­ körút 43. ja. A nemzet kiszolgálására vannak kötelezve, nem pedig megannyi autokratává megtéve, a­kik a maguk dolgát űzzék nagy passzióval és kevés meggondolással. Eszméljenek föl és fog­lalkozzanak az ország dolgával, nehogy ezzel együtt minden kiessék a kezükből. A­mi koc­­­kára van téve, több, mint a miért felesül tud-­­nak. A ROVÁS. Kezdettől fogva mind a mai napig a poli­tika csak a szerszámon fur­farog, a­melylyel dolgozni kellene. A nemzetgyűlés munkaképes­sége, munkásír megbízhatósága, ez volna a kez­det, de mindmáig nálunk ez az egész. Folyta­tásra, magára a munkára nem került a sor. Meddig tart ez még? S meddig győzzük a vára­kozást?• Az egységeskor­tót mind meg akarják csi­nálni, dg, aj»i«ok nélkül, így hát két egységes pártja lesz­ a kormánynak. Sok a jóból! A nagy entente tiltakozik a kis entente erőszaka ellen. A Az Újság bécsi szerkesztőségének te­le­fonje­lenté­se. Bécs, október 27. Az égé** poli­t­icai *,ahig .ér­deklődésének központjában térésének követeim­ényei a 11 atfakVipszempontból ellentét írtm a na^, és JS ki&entente között. A u^^-entent!Din:gáOT#or|nl? eltávolításával és ej*y' szigetre való száműzésével— elint­ézetinek lát­ja a kérdést és kerülni tust. Anglia és Fr­an­c­z­iaor­szMi­- bán már értesítették is az ottani kormányt, hogy feleslegesnek tartják fátsztást. Hasonló in­tervenczió történik rfjAímMl. ia, hogy a kis-en­­tente túlságos gyorA^bhamark&apft eljárásának elejét vegyék. Hoafo^wnhatt, a­ fesc-entente-ot ne dezavuálják, a naá^nies­te a­zt ajánlja, érvényesítse a kiVentente követeléseit a nagy­kö­vet eV tartá­sa utján, hogy a további konfliktusnak elejét vegyék. A en­tente-nak vetexjezei egyezmény tekintetében elfoglalt álláspontját illeti, ~: 1 % a nagy-fentjfnte « velenezél e^^méllybejl nem a t*JíSMelt béke meg^segiséő­ látja,­­hanem Qjffi a végrehfe(j£ J mely egyedwC^BB^Woruágot és AuszmáitFiinjjmTifö'r&* - t 7 J _ való v«*§'ly, utchtr ret úlUJaDíjsah pSSüi­1iK«&gRí*ki)niHDiy gai becm$övete|k' IftWEflMF kijeleitette, hogy­ Ausztriát — és Burgemunidot is — Csehország semleges területnek tekinti. Ausztria természetszerűleg szigorúan őrködik semlegessé­gén és semmiféle idegen sereget nem bocsát ke­­­resztül.. " A pártok visszautasítják a belügyeinkbe való beavatkozásta Izgalom Benes tegnapi beszéde miatt. — A kereszténypártban szemrehányást tettek három miniszternek s Kormány erélytelensége miatt.­­ Aggódik a kisgazdapárt is. —­ Friedrichék felajánlották támogatásukat Apponyinak. Benes dr. cseh miniszterelnök, tegnapi be­széde — a melyet Az Újság ma reggel meg­jelent szám­ntrem részletesen közöltünk — nagy felháborodást keltett ma este a pártkörökben. Mind a két kormánypártban úgy értelmezték a cseh kormányelnök szavait hogy ez volta­képpen beavatkozást jelent Magyarország belső ügyeibe. Szokatlannak találták az éles hangot és a diktátori fellépést. Főleg a kereszténypártban utasítják vissza nagy erélylyel a teljesen illetéktelen beavatkozást. Felkérték a párt miniszter tagjait hogy tegyenek meg minden lehetőt a kormány külügyi politiká­jának gerinczessé tétele czéljából. Informátorunk az­ alábbiakban rajzolta meg párt­felfogását : Egyre gyakrabban érkeznek ultimátu­mok. Hol a kalfgy-entente, hol a kis-entente lép­ fel­ül .Bélelésekkel, nap-nap után diktálnak, mintha Magyarországot már kitörölték volna a független államok sorából. Ha ez így folytató­dik, sorra jelentkezik mindegyik szomszédunk és egyre újabb­ és merészebb kívánságok­kal lépnek fel a védtelen országgal szem­ben. Mi bízunk benne, hogy a nagy­ entente útját állja majd ennek a katasztrofális folya­matnak. Örömmel vettük tudomásul az első lé­pést, a­mikor a nagy­ entente mérsékletre intette szomszédainkat, s várjuk a másodikat, a­mikor a nagyhatalmak érvényt is tudnak szerezni aka­ratuknak. Jól tudjuk, mire megy a dolog. " Ez a" kép nem sok jóra biztat és a kor­mány kötelessége, hogy felemelje tiltakozó sza­vát mindem olyan kísérlet ellen, a­mi a magyar állam belügyiéinek külföldről való irányítására történik. A királykérdés nem elég jogczim arra, hogy minden volt ellenségünk lábbal taposson az agyonsanyargatott nemzeten. A kereszténypárt el van szánva arra, hogy ünnepélyes formában is kifejezésre juttassa aggo­dalmait a koratvány előtt. A­mennyiben nem vezet sikerre a pár­t három miniszterének közbenjárása, párthozlározatilag emelik fel tiltakozó szavukat mindazokkal a külföldi beavatkozásokkal szem­ben, a­melyek a magyar nemzet méltóságának és szuverenitásának sárbatiprására irányulnak. A kisgazdapártban szintén éles szavakkal ítélték el ma este a képviselők a szomszédos államok kor­mányainak aggresszivitását. Apponyi pártvezérséget A kereszténypártban ma este­ befejezett tény­nek vették, hogy Apponyi Albert gróf rövidesen átveszi a párt vezéri szerepét. Informátorunk sze­rint Apponyi Alfrédt gróf erre késznek nyilatko­zott. Hangsúlyozta, hogy elvi álláspontja nem változott. A­mi azt a hírt illeti, hogy visszavonul az aktív politikától, Apponyi­­ Albert gróf kijelen­tette, hogy minden további elhatározását a viszo­nyok kialakulásától fogja függővé tenni. Egyéb-­­ként nemcsak a kereszténypárt várja türelmetle­nül azt a pillanatot, a­mikor Apponyi Albert grófot tisztelheti az elnöki székben, hanem a Friedrich-párt szintén a nagynevű politikus köré akar csoportosulni. Ebben az irányban már meg is indult a tárgyalás és a Friedrich-párt már előre is legmesszebbmenő támogatásáról biztosí­totta Apponyi Albert grófot. Természetes, hogy a disszidensek nagyobb része szintén örömmel fo­­­gadja ezt a megoldást. Veszélyben is egységes párt. A­mi olyan Szépen indult meg Pécsett, éppett olyan bajosan halad a megvalósulás felé. Teljesen háttérbe szántí^**' utóbbi hetek legidőszerűbb gondolataiul’ egységes párt, sőt olyan a helyzet, hogy már sírját is meg lehet ásni. A királykérdés két táborra szakította a politikai világot és akár­, hogyan szépítgetik a dolgot, ma beszélni sem le­het a ' 'lárva-várt kézfogóról. A kisgazdapárt egyik része lelkesen törtet előre a legradikálisabb­ megoldás felé, másik része már hátra-hátra néz, a disszidensek az utóbbi napok eseményeinek ha­tása alatt a kereszténypárt felé kacsintgatnak, a ke­­reszténypárt pedig majdnem teljes egészében kár­hoztatja azt, a­mit a kisgazdapárt egyik legjelen­tékenyebb frakc­iója sürget. Ily körülmények közt sehol sincs a kijegecze­­sedési pont, az elvi­­ ellentétek teljes nagyságuk­ban tátonganak és Bethlen István gróf miniszter­­elnök előtt a legsivárabb helyzet tárul fel. A ke­reszténypárt nyugodtan néz a folyamatba tett törvényes eljárás elé. Kivánják, hogy a törvény hallassa szavai mert az a felfogásuk, hogy a nagy politikai perben minden oldalról tisztázásra ke­­­­rül, a­mi tisztázásra szorul. Minisztertanács. A minisztertanács ma délelőtt Bethlen Istvárf gróf miniszterelnök elk­öklésével ülést tartott a­melyen a külpolitikai helyzettel, valamint a kirély hazatérése következtében felvetett kérdések meg­oldásával foglalkozott s a teendő lépésekről telje­sen egyhangú határozatokat hozott, Bernolák miniszter a c­enzúra ------ enyhítéséért. Ma este váratlanul sok képviselő jelent meg a­ kereszténypárt klubjában. A párt mind a három minisztere fenn járt a pártkörben, ott voltak to­­vábbá Ilm­er Károly, Haller István, Ernst Sán­dor, Túri Béla, Pekár Gyula államtitkár és még több képviselő. Bizalmas megbeszélésükön első­sorban a külpoltikai helyzetet vitatták meg.

Next