Az Ujság, 1922. július (20. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-04 / 148. szám
11 - 1* , Bessay Kárai*, írataypeSSásiára. Kassay Károly interpellációt mond szerdán Andaházy-Kasnya Béla ismert szegedi esetével kapcsolatotóan. Andaházy-Kasnya Bélát tudvalévően egy napig fogva tartották az egyik szegedi szállóban és nem engedték meg, hogy a dorozsmai kerületbe utazzék, ahol a sajtófőnökkel szemben fel akarja venni a küzdelmet. Balsay Károly felvilágosítást fog kérni a belügyminisztertől, milyen okból korlátozták az ellenzéki képviselőjelölt mozgási szabadságát, ki ? Nagy Emil mai beszédében a petíciókra térve, foglalkozott Huszár Elemér mandátumával és több vádat említett fel. Ezekre vonatkozólag Huszár Elemér ■Az Újság munkatársának a következőket mondotta: — Az a nyílt levél, amelyről ma a nemzetgyűlés ülésén Nagy Emil említést tett, nem tartalmazhatott izgatást annál kevésbé, mert hiszen a budapesti ügyészség megengedte a terjesztését és utólag csak a nógrádi alispán tiltotta be. Ami azt a vádat illeti, hogy 15 éves robottörvénnyel izgattak, bár Nagy Emil nevet nem említett, csak rám vonatkozhatik, mert némely embernek odaadtam Klebelsberg akkori belügyminiszter törvénytervezetét. Ha ez izgatás, úgy az akkori belügyminiszter követte el az izgatást. Nagy Emil a petíciók kapcsán hivatkozott olyan kortesbeszédekre, melyek szerint az egységes párt győzelme esetén a katolikusoknak katakombákba kell menekülniök. Az én kerületemben a hatósági intézkedések következtében a választóknak magánlakásokban kellett gyülekezniük, úgy hogy szállóigévé vált, hogy úgy élnek, mint a keresztények a katakombákban. Sxa!»®w!jcwits' ©sasára wáiasa©l Száss Vilmosnak. Rácz Vilmos dr. volt egységespárti képviselőjelölt Az Újság június 14-iki számában megjelent s Hogyan buktam megi® című cikkben élesen megtámadta Szabovljevits Dusán dr.-t, Bácsbodrog megye alispánját. Ezzel kapcsolatosan a megtámadott alispán hosszabb nyilatkozatot küldött be hozzánk, melyből térszűke miatt a következőket közöljük: »Rácz Vilmos dr. úr nyilatkozatának tenorja az, ‘ hogy bukását nekem köszönheti, mert megindítottam ellene az egész közigazgatást®, amely »legnagyobbrészt az én kreációimból áll. Ezzel szemben áll az, hogy a választásoktól teljesen távoltartottam magamat. Ennek igazolásául csak két tényre hivatkozom. A múlt év őszi választások alkalmával, mint a főispáni teendők vitelével megbízott alispánra, rám akarták bízni a választás vezetését. Én azonban ezzel a válasszal hárítottam el a megtiszteltetést: »Ez a közigazgatásra a valóságos szerencsétlenség volna, mert nem tartom megengedhetőnek, hogy az alispáni állás tekintélyét a politika zavaros hullámaival beszennyezzék." A főispáni állás betöltésének szorgalmazása végett magam is felutaztam Budapestre és körülbelül egy hét múlva már megvolt a főispánunk. Ez évi februárban főispánválság állott elő s ekkor a belügyminiszter úr ismét engem akart megbízni a főispáni teendők ellátásával. Tisztelettel kijelentettem előtte, hogy »ha muszáj, vállalom, de csak a választásokig, a választások tartamára okvetlenül kérek főispánt. Az előbbire tanúm Magyary Lajosbelügyminiszteri, oszt.-tan., az utóbbira Klebelsberg Kunó gróf akkori belügyminiszter. Ha bárki is egyetlen főszolgabírót, jegyzőt vagy más közalkalmazottat tud nekem megnevezni, akinek azt az utasítást adtam, hogy Láng Jánosra, szavazzon, vagy mellette érvényesítse hivatalos hatalmát vagy befolyását, kész vagyok a legmesszebbmenő konzekvenciák levonására. Azkreációim® pedig így festenek: Felhatalmazást kértem és kaptam a pénzügyminiszter úrtól, hogy a menekült községi alkalmazottakat a megye területén a miniszter úr helyett én helyezzem el. Felállítottam az elvet, hogy a "Bácska a bácskaiaké®, minek alapján kizárólag bácskai menekülteket helyeztettem el a községekben. Eddig összesen 45 menekültet sikerült elhelyeznem, közöttük 18 jegyzőt, IS segédjegyzőt és 11 más községi alkalmazottat. Ezeknek választása mindenütt a legsimábban ment végbe. Csupán egy helyen nem akarták a hatósági jelöltet megválasztani, de ott is egy másik elsőrendű menekült jegyzőt választottak. A többi községekben a választás vagy egyhangúlag, vagy óriási többséggel történt. Ez azt jelenti, hogy az elhelyezett menekültek mind elsőrendű munkaerők, akikkel a községek meg vannak elégedve, így a nagy Bácskából idemenekült összes alkalmazottak (hét-nyolc kivételével) ma már mind állásban vannak. A válogatás kizárólag egy szűkre szorított és minden tiszteletre méltó körből, a menekültek köréből történt. Itt tehát tárgyilagosan kreatúrákról, személyes nexusok érvényesüléséről beszélni nem lehet. Rácz Vilmos dr. azt mondja, hogy én s menekülés közben Jánoshalmán kikiáltattam magamat hat emberrel alispánnak és mikor a bajai háromszöget visszakaptuk, már mint alispán jelentkeztem a megye előtt.« Hát a dolog kissé másképp fest a valóságban. Én az alispáni állás betöltésének ellene voltama és csak hoszszas kapacitálás után engedtem. A betöltést a belügyminisztérium kezdeményezte, a minisztertanács engedélyezte és akkori főispánunk, Preszly Elemér szorgalmazta. A betöltés — egyéb okoktól eltekintve — főleg azért történt, mert a bajai háromszögbe bevonuláskor a megyei közigazgatás fejének az alispáni állás teljes súlyával és tekintélyével kell érvényesítenie befolyását az ottani felfordult állapotok orvoslása érdekében®. (Ij. mindezekre vonatkozólag az 1921. évi juli 7-én ítelt 66 B. F. i. 1321. sz. rendeletet.) A választás minden előírt törvényes forma betartásával, az akkori csonka törvényhatósági közgyűlésen történt, mely egyébként is rendszeresen funkcionált. Csakhogy ez a közgyűlés nem hat emberből, hanem — a tisztviselőkkel együtt — harmincháromból állott. Kiemelem, hogy az alispáni állás két és fél évig üresedésben volt s ez idő alatt — a legsúlyosabb viszonyok között — mint helyettes én vezettem a hivatalt. Végül arra a megjegyzésre, mely szerint »a magyarok azt állítják rólam, hogy magyar vagyok, a szerbek pedig azt, hogy szerb«, annak illusztrálása végett, hogy a szerbek mennyire tartottak engem szerbnek, elég talán arra hivatkoznom, hogy az alatt a másfél év A nemzetgyűlés mai ülését két komoly beszéd töltötte ki. Az első Nagy Emil beszéde, amelynek gazdasági vonatkozása volt nagyon értékes. Nagy Emil hevesen támadta a pénzügyminiszter politikáját, amely invesztációkra nem akarja a bankóprést igénybe venni. Horror investationisnak nevezte Nagy Ernő a pénzügyminiszter félelmét s rámutatott arra, hogy a mai leromlott valuta mellett a világparitást véve alapul, minden beruházást ötven százalékkal olcsóbban lehetne megcsinálni, mint békeidőben. Éppen ezért különvéleményében azt kívánta, hogy a beruházások céljára több milliárd fedezetlen bankó bocsáttassák ki. Kevésbé volt értékes Nagy Emil beszédének politikai része. Itt bizonyos tekintetekben olyan fölényesen beszélt a választásokról és oly nyíltan beismerte, hogy a kormány részéről választási visszaélések történtek, de ezeket a választási visszaéléseket indokolja az, hogy egy kompakt egységes többségnek kellett bekerülnie. Ehhez hasonló cinikus kijelentést a magyar parlamentben eddig képviselő még meg nem kockáztatott. Nagyjelentőségű Peyer Károly, a szociáldemokraták egyik vezérének nagy beszéde. A szociáldemokrata szónok beszédéből két momentum emelkedik ki. Az egyik, amelyben a szociáldemokrata párt nemzetközi összeköttetéseit felajánlja a kormánynak, hogy azok segítségével is igyekezzenek arra, hogy a jóvátételi követelések Magyarországgal szemben engedtessenek el. Peyer ezt a lépést azzal indokolja meg, hogy a jóvátételi követelést úgyis nagyrészben Magyarország dolgozó népe fizetné meg. De bárhogy is áll ez a kérdés, a szociáldemokrata párt ezzel a nacionalizmus irányában igen messzemenő lojalitást mutatott fel, amely józan mérlegelés mellett velük szemben a bizalmatlanság eloszlatásánál nagymértékben közre kell hogy játsszon. Peyer beszédének másik kiemelkedő momentuma volt az a bejelentés, hogy az esetben, ha a többség a szociáldemokratákkal szemben nem tanúsít lojális magatartást, akkor a szociáldemokrata párt ismét passzivitásba megy át. Bethlen István gróf kint járt Genoában, és tudhatja nagyon jól, hogy mit jelent az, há a szociáldemokraták passzivitásba mennek át. *• _ A szociáldemokrata párt szónokának ez a két kijelentése mindenesetre alkalmas arra, hogy a kormánynak velük szemben követendő magatartásának irányt szabjon. A kissír! Isless. Szeitovszky Béla alelnök negyed 12 órakor nyitotta meg az ülést és jelenti, hogy Jánosi Zoltán és Rainprecht Antal mandátumát megpeticionálták. (Ezután folyt le Rakovszky István napirend előtti felszólalása, melyről lapunk más helyén számolunk be.) Majd Rakovszky István mint az összeférhetetlenségi bizottság tagja leteszi az esküt. (Nagy Emil támadja a pénzügyminisztert.) Nagy Emil: A nemzetgyűlés milliója csak pártgyűlölködésreés szellemes vagy kevésbé szellemes közbeszólásokra alkalmas. Azt lehetne mondani, hogy a turáni átok központilag fűtött melegágya a nemzetgyűlés. Pakots József: A központból fütik! Nagy Emil: A bankóprésnek nemcsak kiadások fedezésére, hanem befektetésekre is kellene működnie. Vannak kiadások, amelyeket csökkenteni lehetne, így a katonai ellenőrző bizottság egymagában 30 millióba kerül egy hónapban. Nekünk is fejlettebb gazdasági életre kellene törekednik , ezért a kormánynak ezt elő kellene segítenie. Most, amikor a valutánk rossz, nagymértékű befektetést kellene csinálnunk. Friedrich István: Igaz, úgy van, 50 százalékkal olcsóbban élhetnénk! Nagy Emil: Invesztáció céljára be kell fektetnünk a pénzünket. A pénzügyminiszter más felfogást vall. — Ausztria nem azért tört le, mert investációk célcéljára pénzt nyomatott. A szocialista uralom... (Hoszszantartó zaj, ellentmondások a balszélén... Felkiáltások a szociáldemokrata párton: Keresztinysz.’n’ális’,ák uralkodnak!) Szabó József: A vörös hadsereg! Farkas István: A fehér hadsereg... Peyer Károly: Britannia... (Nagy zaj. Elnök csenget) Nagy Emil: Nagyon szép a demokrácia, de élni kell tudni vele. Farkas István: Nálunk nincs demokrácia és mégis drágaság van. (Nagy zaj.) Nagy Emil: Igyekezni kell, hogy egy négyzetkilométer terület se maradjon műveletlen. A manchester liberalizmus okozta sok tekintetben az ország romlását, amelyből azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország sorsa attól függ, hogy rá tudunk-e térni egy keresztény szabadelvűségre, vagy úgyis mondhatom, szabadelvűen felfogott kereszténységre. Legyen egy centrális kormány, melynek kezében erő van, hogy rendet csináljon . Baross János: És állítsuk vissza a tekintélyeket. (Helyeslés. Nagy zaj.) Nagy Emil: Megállapítható, hogy a jogrend már helyreállt. (Nagy zaj a baloldalon.) Pakots József: A bombamerénylőket már elfogták! (Nagy zaj.) Nagy Emil: A Rajnától számítva nálunk a legnagyobb jogrend. (Nagy taps a jobboldalon.) Nem tagadom, hogy a kormánypártnál is vannak bizonyos szépséghibák. Felkiáltások a baloldalon: De mennyire vannak!) Ne álljon elő a szociáldemokrácia exorbitens követelésekkel mindaddig, amíg az ipar meg nem erősödött, amikor majd nagy szerep vár a szociáldemokratákra a nemzeti ipar fellendítésénél. Sok olyan tisztviselőnk van, akira nincs szükség. Ellenben szakmunkás nagyon kevés van. Szeder Ferenc: Azért, mert kimentek külföldre. Nagy Emil: Nem az a feladatunk, hogy sérelmeket emlegessünk folyton. Bizalommal van a kormány iránt és elfogadja, az indemnitási javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) (Peyer Károly a jóvátételi követelés ellen.) Peyer Károly: A földbirtokadó nem helyes, mert egy hold földnek az adója annyi, mint egy fél kilogramm cseresznyének az ára. Mai vámpolitikánk a drágaságot fejleszti és tenyészti. Hibás volt annak idején a kormány, hogy a megszállott területek tisztviselőit arra biztatta, hogy ne tegyék le az esküt. (Zaj. Szilágyi Lajos és többen helyeselnek.) A kaszárnyák ma a trianoni béke értelmében üresen állanak. (Zaj.) Bogya János: Gyalázat arra a békére hivatkozni. (Nagy zaj a baloldalon.) Peyer Károly: A tisztviselőket nem lehet máról holnapra elbocsájtani, mint a munkásokat. A tisztviselők fizetése ma olyan kevés, hogy az kényszeríti őket arra, hogy panamázzanak. (Taps a baloldalon, ellentmondások jobbról.) A szociáldemokrata párt nem gördít a miniszterelnök munkája elé akadályt, ha az a munka arra irányul, hogy az országban a jogrend helyreállttassék. Nálunk nincsen tanszabadság, sem a tanulási szabadság helyreállítása. Ilyen politika csak Magyarországon lehet. Fábián Béla : És a cári Oroszországban. (Nagy zaj.) Peyer Károly: Más ország tanulni vágyó ifjait állampénzzel küldi külföldre, a mieink csak kék foltokat vittek magukkal. (Óriási zaj. Felkiáltások a jobboldalon . Minden atrocitást megbüntetnek.) Farkas István (magából kikelve a padot veri): Hát Somogyi halála meg van bosszulva ?, Hát Bacsó halála meg van torolva ? (Óriási zaj, a képviselők magukból kikelve kiabálnak egymás felé. A szociáldemokraták kórusban kiabálják Varsányi felé: Mi van Orgovánnyal ? Felkiáltások a jobboldalon : Mi van a parlament pincéjével ? Óriási zaj és Huszár Károly alelnök csak nagynehezen tudja helyreállítani a rendet.) Peyer Károly: Még körülbelül kétszáz ember van internálva. Benárd Ágoston : Még mindig kevés ! (Nagy zaj.) A szociáldemokraták (kórusban Benárd felé): öcsémuram ! (Nagy derültség. A legutolsó ülések egyikén ugyanis Benárd kijelentette, hogy öccsét mint intranzigens magyar embert neveztette ki a munkásbiztosító pénztárhoz.) Peyer Károly : Azokkal az emigránsokkal, akik nem bűncselekmény miatt menekültek el, a szellemi közösséget megtagadni sohasem fogják. Sokan azt mondták, azzal védik hazájukat, ha befészkelik magukat egy szállodába és éjszaka vasbotokkal ártatlan embert vernek, nappal pedig zsarolnak. Mások elmentek oda, ahol ezeket a dolgokat az ország érdekében szabadon meg lehetett írni. (Óriási zaj.) Amíg nálunk bombák robbanhatunk, addig a külföld pénzügyi bizalma nem fog felénk fordulni. (Helyeslés az ellenzéken.) A jóvátétel kérdésében a szociáldemokrata párt felajánlja nemzetközi összeköttetéseit, hogy ez az embertelen követelés a magyar dolgozó, népen ne hajtassák be. (Élénk helyeslés és éljenzés a Ház minden oldalán.) Ebben a kérdésben össze kell fognia mindenkinek. (Zajos helyeslés és taps.) Mi a dolgozó munkásságért akarunk küzdeni a parlamentben, s ha munkánk akadályokba ütközik, akkor kénytelenek leszünk innen kivonulni és magára hagyni a többséget. A mi jelenlétünkre nem nekünk van szükségünk, hanem az országnak, amely a múlt nemzetgyűlés alatt láthatta, hogy milyen hátrányokkal jár, ha a szociáldemokrácia nem vesz részt a parlament munkásságában. Kéri a többséget, hogy ne kényszerítsék a szocialistákat ismét erre a passzivitásra. (Nagy helyeslés a baloldalon.) Az ülés három óra után ért véget. '' A szociáldemokrata párt felajánlotta nemzetközi összeköttetéseit a magyar jóvátétel törlése érdekében Peyer Károly támadja a mai kormányzat hibáit. — A numeris clausus. — Bocsássák el a felesleges tisztviselődet. — Ma a többség nem tanúsít lojális magatartást, a szociáldemokrata párt ismét passzivitásba megy át. — Nagy Emil támadja a pénzügyi politikánkat. Kedd, 1922 július 4. Az ÚJSÁG alatt, amíg a teljes magyar tisztviselői kar élén —■ hűségeskü letétele nélkül — a megszállt területen hivataloskodtam, a szerb hadsereg parancsnokságai és egyes minisztériumok több ízben követelték a belügyminisztériumtól eltávolításom, mert sutjában voltam a szerbesítésnek és pártját fogtam a magyar tisztviselőknek® ; a szerb lapok állandóan a leghevesebben támadtak, mindig azzal az éllel, hogy én vagyok a szerb ügynek legnagyobb ellensége és veszedelme. S mikor Zombort otthagytam, távozásom után egy-két hónapra elfogatóparancsot adtak ki ellenem, mely ma is érvényben van. Madarason csendőrökkel kerestettek, zombori barátaim házát detektivekkel őriztették stb. Egy szerb pap pedig kijelentette, hogy »ideje volt eltávoznom, mert ha csak egy hétig maradok még, lámpavasra akasztottak volna«.