Az Ujság, 1922. december (20. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-07 / 279. szám

­ : . 1 nö# . • Budapest, 1922. km 10 Btorowa. XX. évfolyam. 379. száza., decemster 7. Előfizetési árok: §KÉT SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre 560 K — f Mag. ■mmmmm IBM flflM Budapest, BAoczi­nt 54. SS, Egy hóra ......... 200­0 ——,, §&$$$$ §P SS BSg difiBurgi Telefon: József 13-36,József 122-56 Külföldre az előfizetési ár két­ PSgb g&T1 ’ /'jwSpSNk l&Kr' --­szeresét számítjuk. fp M JMd %% M. Sat Mf _____ KIADÓHIVATAL: m I Jp M fe m JOi m BM Budapest,Rákódi­ ut 54.«. AA s ( Jil JHN­l i Telefon:J^^czwn^ Megjelenik ünnep utáni napok B 1­IMMT WBP FIÓKKIADÓHIV­ATAL: kivételével minden nap. ■«SA2sr' '‘kKaffiBs* ■sBn -vmt&Mtm Budapest, Erzsébet­ körút4& ROVÁS. A villamosvasutakról szóló törvényjavaslat is is valt a rendkívüli felhatalmazás megszűnte követ­keztében ad rendkívüli felhatalmazást. Ebben az­tán igazán meglátszanak a világmérleti különb­ségei. A győzelmes keresztény politika nekiment mindennek, ami oktobrizmus és szovjet, de a vil­­­­lamosvasúti struktúra előtt kíméletesen megállt. Hagyott szocializálást, megsemmisítvén minden szocializálást, megszüntette a kommunizmust s nem állította helyre a magántulajdont. Hogy így­­ volt, annak lehettek okai, hogy így marad, annak ott bizonyára vannak okai.­­ Kállay miniszter mai beszéde idejében aligha ismerte meg a rendtörvény­javaslatot, különben­­ egyáltalán nem beszélt volna tisztviselői létszám­­apasztásról. Hiszen a jámbor és kevésbé jámbor lakosság leveleinek, sürgönyeinek, beszélgetései­nek ellenőrzése, végigböngészése és kihallgatása annyi új munkát ad, hogy bízvást megszüntet­hetnék a B.-listát.* A salgótarjáni sztrájkról s kapcsolt részeiről ma ugyancsak sokat hallottunk s ennek során tisztázódott, hogy a szakszervezetnél volt egy sikkasztó tisztviselő. Került ez az ügy jó egy órájába a tisztelt Háznak s a rend kedvéért je­gyezzük csak meg, ezt az időfecsérlést nem a romboló biok követte el, alkalmas. Aggályos személy az árdrágító, a va­­lutaüzér, az a keresetre utalt munkaképes egyén, aki vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt ismételten büntetve volt, ha nincs rendes foglal­kozása, vagy gyanús és ismeretlen a keresetfor­rása. Aggályos személy végül az, aki jogellenes viselkedésével a lakosság személyes szabadságát vagy testi épségét ismételten nyilvánosan sérti vagy veszélyezteti. A közszolgáltatás­ok­ről szóló paragrafus úgy intézkedik, hogy szükség esetén közérdekű in­gyenmunka teljesítésére lehet kötelezni minden 18 évet meghaladott, de 50­ életévet be nem töltött egyént, olyan személyes szolgálatra, amelyet köz­lekedési eszközökön (vasutakon, iparvágányokon, sodrony­­ás kötélpályákon) kell teljesíteni, szük­ség esetében a karhatalom igénybevételével is. Az egyesülési és gyülekezési szabadságot a belügyminiszter a most érvényben levő jogszabá­lyok keretén belül rendelettel szabályozhatja. Ellenőrizheti a posta, távíró és távbeszélő forgal­mát. A levelek ellenőrzése csak bizottság útján történhet. A levéltitok elárulását súlyosan bün­tetik. Lap-alapitál a miniszterelnök engedélyétől függ. A lapbiztosítékot a mostani összeg tízszere­sében állapítja meg a javaslat. Tilos kommunista, bolsevista vagy anarchista irányú sajtóterméket vásárolni vagy forgalomba hozni. A lap betiltása esetén tilos a közönség figyelmét a lapra bárminő módon felhívni. A rotációs és íves nyomópapír forgalmáról a minisztereln­ök esetről-esetre korlátozásokat álla­píthat meg. Aki a hírlapokra vonatkozó rendelke­zések ellen vét, az hat hónapig terjedő elzárásra és 20.000 koronáig terjedhető pénzbüntetésre ítél­hető. A javaslat szerint a megváltozott gazdasági viszonyok, valamint erkölcsi okok teszik szüksé­gessé, hogy a lapalapítás szabadsága megszüntet­­tessék, egyrészt a papírhiány miatt, másrészt a felzaklatott kedélyek megnyugvását akadályozó, lelkiismeretlen izgatás miatt. Hangsúlyozza a ja­vaslat, hogy ebben a tekintetben oroszlánrésze van annak a sajtónak, amely a túlzó törekvések­nek megvalósulása érdekében a burkolt tekintély­rombolástól a nyílt lazításig, a szenvedélyek fel­­korbácsolásának teljes skálájával minden eszközt felhasznál. Úgy véli a javaslat, hogy a sajtó egy részének szenvedélyességét valószínűleg éppen a nagy versenyből származó megélhetési nehézségek fokozzák és így ezek az elfajulás szülőokai. A javaslat indokolása szerint a háborún kívül még mindig sok olyan gazdaságú társadalmi és politikai ok van, amelyek a békés élet menetét megzavarhatják és amelyekkel szemben az eddigi jogszabályok elégteleneknek bizonyultak. Ezért van szükség a rendkívüli intézkedésekre. Szükség van arra, hogy ilyen rendkívüli jogszabályok is álljanak az államhatalom rendelkezésére. A kérdésünk pedig: mit szólna a kormány ehhez a törvényhez, ha Cseh-Szlovákiában hozzák? A fokozottabb rma törvén­ye A javaslatról, melyet ma nyújtott be a bel­ügyminiszter, már előzőleg elmondtuk vélemé­nyünket, melyen nincs mit változtatnunk. Ezúttal csak ismertetjük a tartalmát és kérdezünk egyet. A javaslat mindenekelőtt megállapítja a be­jelentési kötelezettséget. Úgy rendelkezik, hogy minden magyar állampolgár köteles bejelenteni érkezését és eltávozását a helyi hatóságoknál, ha valamely helységben hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi időt a belügyminiszter egyik leg­közelebbi rendelete bejelentési kötelezettség nél­kül megenged. A személyes szabadság korlátozásáról szóló paragrafus felhatalmazást ad arra, hogy a rendőr­­hatóság kitilthatja, felügyelet alá helyezheti vagy dologházba küldheti azokat,­ akiknek működése vagy magatartása az ország belső rendjének és közbiztonságának, vagy külső politikájának szem­pontjából az állam érdekeire aggályos. Az ilyen ügyekben elsőfokon az alispán és a főkapitány határoz, fellebbezni csak birtokon kívül lehet a belügyminiszterhez. _ A rendőri felügyelet alá való helyezés körül­ményeit így szabályozza a javaslat: Rendőri fel­ügyelet alatt álló egyének nyilvános telefonállo­mást nem használhatnak, rendes tartózkodási he­lyükről csak rendőrhatósági engedéllyel távozhat­nak, útlevelet nem kaphatnak, politikai szereplés­től tartózkodni kötelesek, nem vehetnek részt semmiféle nyilvános gyűlésen vagy társas össze­jövetelen. levelezésük, táviratváltásuk és­ telefon­érintkezésük ellenőrzés alatt áll, ettől esetleg el is tilthatók, telefonállomásuk leszerelhető. Ezen­kívül hetenként kétszeri jelentkezésre is kötelez­hetők. A közigazgatási dologházba utalt egyének ké­pességük szerint kijelölt munkát végeznek, to­vábbá valláserkölcsi oktatásban és tanításban ré­szesülnek. Az ilyen beutalás legfeljebb hat hó­napra terjedhet. A megszabott időpont lejárta előtt 15 nappal a dologház felügyelőbizottsága javas­latot köteles tenni a belügyminiszternek, várjon az illető szabadon bocsátható-e, vagy nem­ . A javaslat pontosan megjelöli azokat a körül­ményeket, amelyek aggályossá tesznek valakit. Eszerint aggályos személyek azok, akik az alkot­mánynak, az állam vagy társadalom törvényes rendjének felforgatására irányuló tevékenységgel nyilvánvalóan egyetértenek, ilyenben részesek, vagy résztvenni készülnek. Továbbá azok, akik az ország területének megcsonkítására, vagy az ál­lami, nemzeti egység megbontására alkalmas cse­lekményt követnek el, vagy ilyen cselekményt tá­mogatnak. Azok is, akik az alkotmányt vagy a nemzet becsületét,hitelét, hagyományait, a hazafias vagy vallásos érzést, hatóságok tekintélyét gú­nyolják, becsmérlik, vagy sértik. Ezenkívül azok, akik a katonaság, vagy bármely állami intézmény ellen izgatnak, a karhatalmi szervek, a vasút, posta, táviró, telefon fegyelmét lazítják, a törvé­nyek, rendeletek, a vallás, házasság, a család vagy a tulajdon intézménye ellen izgatnak, akik to­vábbá nem politikai célú egyesületet politikai cé­lokra használnak fel, vagy tiltott szervezkedésben részt vesznek, belpolitikai célra külföldi pénzt gyűjtenek, elfogadnak vagy felhasználnak, az or­szág közállapotait tudva valótlanul kedvezőtlen színben tüntetik fel, gazdasági téren nyerészke­dés céljából olyan működést fejtenek ki, amely a lakosság megélhetési nehézségeinek fokozására áilaldnos felzúdulást keltett az. uj pendtőnyémi Vázsonyi szerint diktatúrára törekszik a kormány. Passzív rezisztenciára készül az ellenzék• Rakovszky Iván belügyminiszter ma beterjesz­tett rend­javaslata érthető visszhangot keltett a politikai és társadalmi körökben egyaránt. Az el­lenzék tisztán látja,, hogy a kormány kíméletlenül tör céljai felé és minden­ eszközt felhasznál, a mos­tani rendszer prolongálására. Ez magyarázna meg, mért­ kell gúzsba kötni­­a sajtót, mnért szükséges az általános bejelentési kényszer a legártatlanabb utazás alkalmával is. A kormány nem tűr semmi­féle komoly ellenvéleményt. Ezen az alapon az el­lenzék nem lát utat a kibontakozásra. Valószínű, hogy a legélesebb obstrukció­­lesz a válasz a bel­ügyminiszter rendjavaslatára. De az ellenzék csak addig állja a harcot, amíg legalább némi reménye van arra, hogy a kormány meghajlik a józan ér­vek előtt. A teljes elzárkózottság esetén jön a má­sodik lépés: az egész ellenzék passzív reziszten­ciába lép és tüntetően kivonul a parlamentből. Megkérdeztük a törvényjavaslatra vonatko­zólag Pap József dr.-t, az Ügyvédi Kamara elnö­két, aki kifejtette, hogy a javaslatban oly súlyos kérdéseket ölelnek fel, hogy arról csak hosszas ta­nulmányozás után lehet kritikát mondani. Vázsonyi Vilmos a következőket mondotta munkatársunknak: — Mindenkinek azt kellett hinnie, hogy a ren­deletek alapján fennálló kivételes hatalom meg­­szűkü­l, amikor törvényhozási szabályozására ke­rül a sor. Csodálatos módon azonban a kormány még nyerni óhajt azon, hogy törvényt csinál ab­ból, ami eddig rendelet formájában állott fenn. A rendőri felügyelet alá való helyezés és az inter­nálás indokolása az volt, hogy a kommunizmus újabb kitörése ellen akar a kormány védekezni. Most már, úgy látszik, nincs szükség erre a füge­falevélre. Itt a mezítelen önkény. Ha a benyújtott törvényjavaslatból törvény lesz, a fennálló rend­szernek, — tovább megyek: a többségi pártnak — minden ellenfelét­ rendőri utón el lehet némí­tani. A politika ezzel a közveszélyes foglalkozások so­rába emelkedik. Ilyen hatalmat semmiféle kor­mány nem igényelhet. Ha pedig a kormány azt egyszerűen a többség erejével akarja igénybe venni, ám maradjon egyedül a porondon. Kormá­nyozza az országot diktátori hatalommal, ellenzék nélkül, a maga felelősségére. Peyer Károly így nyilatkozott Az Újság munka­t­árainak: — Ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, ak­kor legjobb, ha mindazok, akik nem a kormánypárthoz tartoznak, visszavonta h­ajd a közéseitől, mert különben az a veszély fenyegeti, higgy lefogjál­ őket. A javaslat szerint tudniillik teljesen éles v­ok, ha az illető csak ag­gályos vagy valamiben résztvenni készül. A kormány­párt állítása szerint teljes a jogrend. Ez a törvényjavas­lat azonban éppen a­z ellenkezőjét bizonyítja. A kormány ezzel, a törvényjavaslattal, olyan jogot akar­­biztosítani magának és a közigazgatási hatóságnak, hogy annak alapján dologházba juttathat mindenkit, akit csak akar, tekintet nélkül arra, bűnös-e az illető, vagy nem. Petőti a magyar parlam­entben.­ Felvetődött az a terv, hogy a parlament kupolacsar­nokát pantheonszerűen építsék ki s ott Petőti szobrát he­lyezzék el elsőnek. Az erre vonatkozó indítványt Petro­­vics György képviselő, a jövő hé­ten terjeszti a nemzet­gyűlés elé. Földa­eform­ Szanasztk­ispafiság. A kormánypárt tegnapi értekezletének eredménye­képpen ma délután megalakult a parlamentben a föld­reform panasz-bizottság. A bizottság tagjai Moser Ernő, Szijj Bálint, Könyves Lajos és Nánássy Andor képvise­lők lettek. A panasz­bizottság feladata az, hogy a föld­reform végrehajtása körül előfordult sérelmeket meg­vizsgálja és illetékes helyen reparálja. A bizottság naponkint fog értekezletet tartani. Korányi Frigyes báró B.am'Sansca ulaxite. Korányi Frigyes báró ma elutazik Budapestről, hogy a jóvátételi bizottság mellett folytassa tevékenységét. Mielőtt azonban Parisba megy, Londonba utazik, ahol fontos megbeszélnivalója van. Londoni tartózkodása csak egy-két napra tehető. Január 4-ike körül kezdődül a brüsszeli konferencia. Katonai szerződés Ningora és Albánia között. Páris, december 6. A Newyork Herald­ valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli konferencia január 4-ike körül fog összeülni. Páris, december 6. A szövetségeseknek a tengerszo­rosok kérdésében elfoglalt s a francia javaslaton alapuló ismeretes álláspontját, amelyet kedden foglaltak­ írásba és írtak­­alá, szerdán közük a tengerszorosok kérdésével foglalkozó bizottsággal. A hatalmak nagyjában meg­maradtak ama javaslatok mellett, amelyeket a szövetsé­gesek szeptember 25-iki jegyzéke tartalmaz és amelyek a legnagyobb súlyt a tengerszorosok­ szabadságára he­lyezik. A hajózási és szállítási albizottság kábelvonal le­fektetését határozta el Konstanza és Konstantinápoly között. Amerika Angliát támogatja, Berlin, december 6. Lausannei jelentés szerint az Egyesült Államok elhatározták, hogy a tengerszorosok kérdésében Angolország álláspontjához csatlakoznak és szintén követelik a kereskedelmi itatok szabad átkelését London, december 6. (Reuters) Az angolai és az al­bániai kormány, hír szerint, katonai szerződést írt alá. * Olajat, feosxenát adnak az oroszok Olaszországnak. London, december 5. A Newyork Times jelenti Ró­­mából. Az­­oroszok Olaszországnak fontos koncessziókat kínáltak Dél-Oroszországban, még­pedig a Kaukázusban olaj, a Don­atz-vidéken részén és Ukrajnában mezőgazda­­sági területek és kisebb jelentőségű bányatermékek te­kintetében. Az olaszok a maguk részéről kötelezik ma­gukat, hogy e gazdasági kincseknek az Oroszországgal való haszonrészesedés alapján való kiaknázására telje­sen felszerelt munkásokat küldenek és igy energiájukkal és pénzükkel segítik elő Oroszország újjáépítését Olasz­ország diplomáciai képviselőt fog Oroszországba küldeni s a jogi, kereskedelmi és gazdasági szakértőkből vegyes bizottságot fognak alakítani.

Next