Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
ROVÁS. Miért ne mondjuk ki? A levegő tele van ismeretlen veszedelmekkel. Pucsokról rémüldöznek az emberek s elálló szóval mutatnak titokzatos érthetetlenségekre. Hogy ime, a kormány az erőpróbán megsemmisitően győzött s ez a győzelem csak elbizakodottabbá tette a legyőzötteket. Mintha az alkotmányos győzelem és az alkotmányos fölény semmit sem számítana erőviszonyok mellett, melyek nem legálisan mérkőznek meg s ott az arány más volna. Mérnék állítani: nem úgy van, de ki hiszi el? S a kételkedőnek, a megriadtnak mivel bizonyítsuk, mikor a jelenségek az ellenkezőnek szolgálnak bizonyítékul! • 0.10 a zürichi lejtőn végzetes határállomás. Ezen alul a számba még egy nulla csúszik és ez már elveszi a magyar pénz minden önérzetét. Ez a még egy nulla a tizedespont után már az osztrák sorssal való rokonságot jelképezi, már az ezerkoronás villamosjegyet és a százezerkoronás zsirárat festi a falra. A hirtelen zuhanást meg tudják-e itt állítani? Vagy tovább görög a lavina és barátkozzunk meg a második nullával is a tizedespont után?* A prezene-márka a nemzetgyűlési képviselőnél híven fejezi ki a képviselőség mai természetrajzát. A képviselőnek van rendes fizetése, melyre hivatkozik, mikor kevesli s amely a megélhetését van hivatva biztosítani s kap külön napidijat, ha teljesíti is azt, amiért fizetést kap. A fizetésért nem kell dolgoznod, a munkádnak külön ára van. A munkának? Nem. Csak a munkahelyen való alibi-igazolásnak. Ha egy másodperc alatt odakanyarítod nevedet egy évre, ezért már jár a külön sallárium. Vájjon sokan akadnak-e, akik eddig nem értek rá csak mutogatni is magukat, akik ezentúl reszelni fogják mutogatni magukat! Helyzetkép. "Lehet-e merszünk végigtekinteni a mai társadalmi tagozatokon? A szocialisták biztost tehetik akár a káröröm elégtételével, mert minden produktumuk beivódott az összes osztályokba. Sztrájkol a munkás? Eddig csak a munkás sztrájkolt. De hetek óta sztrájkol a vasnagyipar s ma sztrájk tüntetést rendezett a kereskedelem. Ezek proletárfegyverek a polgári osztályok kezében. S a közalkalmazottak forronganak s azzal a kijelentéssel, hogy sztrájkra nem vetemednek, jelzik, hogy pszichológiailag a sztrájk gondolata beléjük hullott, de kivetik magukból. Ez Budapest és az áldott vidék sem nyugodtabb. A legmegelégedettebb osztály, a gazdáké, elégedetlen és fél. Elégedetlen mindennel és fél a holnaptól. Bezárja magtárát és magára csukja háza kapuját. De nyomorog és mozgolódik a mezőgazdasági munkásság és felüti fejét az áldott anyaföldön is a szociális kérdés és a gazdasági veszedelem. Recseg-ropog minden s aki az egyik bajon segíteni akar, az elmérgesíti a másikat. Mintha soha az osztályharc oly általános és kegyetlen nem lett volna, mint a bolsevizmus utáni va idején, amikor hitünk szerint az osztályharc elbukott s mindenki csak a másikkal szolidaritásban boldogulhat. Vájjon elzárkózik-e a társadalmi és gazdasági sajgó élettől a politika, amikor éppen mostanában úgynevezett világnézleti alapokra helyezkedik! Úgy van-e, hogy Zürichből kellene foglalkoznia s mégis a zsidókérdéssel bajlódik, az egész ország életének biztosításáról volna szó és mégis Tájvédelem körül dulakodik a harc? Fordítva áll a dolog. Mert zsidókérdést, fajvédelmet, a szelidebb húrokon agrárdemokráciát pengetnek, azért vált Zürich a romlás szimbólumává, azért bomlik az egyik partikularizmus választóvizétől elemeire az egész társadalom és sorakoznak egymással szemben az együvé való érdekek. Az ember azt hinné, hogy három esztendő tapasztalata meggyőzte a balbitűeket, az ország sokaságai valóban kiábrándultak és belefáradtak a mások kárát, de nem a maga hasznát elérő irányzatba, de akik felszínen vannak, máskép látják. Nem azt, hogy ez az irány csak ártott az országnak, hanem hogy az irány nem érvényesülhetett kellő egészében. Nem a reakció az oka e balsikereknek, hanem, hogy a reakció nem volt elég radikális. A méreg nem azért öl, mert méreg, hanem túl kicsi az adagolása. Nagyobb mértékben beadva az országnak, éltetne. Kevesen vannak, akik ezt elhiszik, de sokan, akik el akarják hitetni. Európától lefegyverezve, Európára szorulva szembehelyezkedni Európával: nekik praktikus módszer, mely segítséget hoz kívülről. A legintenzívebb munkára és hozzáértésre utaltan kizárni a munkából a hozzáértőket s a tanulatlan újoncokra bízni azok dolgát: nekik a nemzeti érték érvényesítése. Forradalmak és rázkódások után hirdetni, hogy a törvény, egy ^ .cnéWU AffUJL-;A'0...x - / j? r ■‚$»' — ■ h ■ // 1/ -s, -----~ { v’ 1823 MÁR 2A ) V üsLfl, ,1Js av -*—"«*■*»' i \ J lat 2 E & _____ Budapest, 1923. 3® storosgaa XXL évfolyam, 67. szám. \ j w ^ I Péntek, március 23. Előfizetési áraki ~~S " % gBff I SZERKESZTŐSÉG : Negyedévre........... 1700 K—t iroi _jLiu.iii||rii Budapest, Rákóczi-ut 54. iKKvrs&rknE. mm ®®f 0 H H dPB jgfh ^.sstagssL^. f| Jt i 11 iik, Bm f_. ., kéné* pályaudvarokon 30 korona. jfW ffirn «Vv [L.ij lapjai fjjfl M JJ9A Bgf Budapest, Ra,COCZl-ut 54. SS, Ausztriában hétköznap és vasármírBMBmbA jptjf SSl £f£] MmbB Hl n | ||H Telefon: József 18-35, József 16-26, nap 1200 osztrák korona. H ||||||?| |vMWS, |||| József 122-56. Megjelenik ünnep utáni napok Jaj Kg! ÉÉÁvBÉfeffljPy |||| vBÉfea||| FIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap. && Budapest, Erzsébet körút 43. darab papírrongy és az alkotmány egy kényelmetlen, de értelem nélkül való bálvány, melyet a nemzet érdekében fel kell rúgni: nekik konstruktív eszme a destruktív tegnappal szemben. Ha meg mernék számlálni és meg mernék mérni őket, akik így gondolkodnak, megszűnnének fontosak lenni. De senki sem olvassa és méri meg őket s ezért hiábavaló a parlamenti többség és hiába vall szint a nyugalom és törvényesség mellett az ország nagy többsége, ők adják meg az országnak azt a jelleget, melytől a külföld bizalmatlanul elfordul, a vezető felelős politika pedig bátortalanul és tétovázva tapogatódzik a jól felismert utón. íme, az ádázul megostromolt mellé egy szálig síkraszállt az ellenzék is. Néhány nyíltan szembehelyezkedő párthív eltávolítása fejében felajánlkozik a világnézetileg is posszibilisnek elismert politikusok egész sora és ez az egyszerűnek látszó tisztulás mégsem történhetik meg. Gazdasági, társadalmi, politikai oka van ennek? Vagy így van és hogy miért van igy, senki sem tudja, vagy mindenki tudja, csak letagadja, hogy tudja? Nem tudunk rá felelni. A Pénzügyi Tanács az infláció mellett döntött Engedélyhez kötik a banküztetet. — A Pénzintézeti Központ bármikor megvizsgálhatja a bankokat — Wolff Károly a tőzsde bezárását követeli a Kormánytól. — Az ellenzék küldöttségileg keresi fel a miniszterelnököt és sürgős intézkedést kér a jobboldali radi kálisok mozgalma ellen. Wolff Károly a jobboldali radikálisok megbízásából ma hosszasan tárgyalt a belügyminiszterrel és értesülésünk szerint két konkrét kívánságot terjesztett elő. Wolffék egyrészt a tőzsde bezárását, másrészt — terminológiájuk szerint — ,a forradalmi sajtó" megrendszabályozását követelik. Semmi értesülésünk sincs arról, hogy a kormány teljesíteni fogja a fajvédők ultimátumát, sőt minden jel arra vall, hogy Bethlen István gróf és minisztertársai, egyszerűen adasta teszik ezeket a szélsőséges követeléseket és öntudatosan haladnak előre azon az úton, amelyen az ország társadalmi és gazdasági konszolidációját kell biztosítani. Wolffék akciójától függetlenül Szállay Tibor pénzügyminiszter ma rendeletet adott közre a bank üzletek ellenőrzése céljából. Rendeletének fontosabb rendelkezései a következők: Ezentúl csak az nyithat bankot és pénzváltó-üzletet, aki erre engedélyt kap az iparhatóságtól. Nem kell új iparigazolvány azoknak, akik 1020 január 1. előtti, idők óta iparigazolvány alapján folytatnak ilyen üzletet. Ezenkívül a Pénzintézeti Központ tagjainak, az Országos Központi Hitelintézet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetnek, valamint a magyar pénzügyi szindikátus által a vasúti vagy hajóállomásokon pénzügyminiszteri engedéllyel felállított pénzváltó-üzleteknek sem kell új iparigazolvány. Ellenben annak is kell kérnia iparengedélyt, aki csak 1920 január 1-ét követő idő óta foglalkozik bank- és pénzváltó-üzlettel. Iparengedélyt ez évi április 15-ig kell kérni az elsőfokú iparhatóságnál. Budapesten 3 millió, vidéken 10 millió korona óvadékot kell letenni az engedélyért készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban. Fióküzlet után Budapesten és a vidéken egyaránt 1 millió korona az óvadék. Ezenfelül az iparengedély kiállításáért Budapesten 100.000, vidéken pedig 75.000 koronát kell üzetni. Fióküzlet után 75.000 korona az ipardíj. Fontos rendelkezés, hogy a bankoknak tilos a budapesti tőzsde értéküzleti leszámolásának résztvevői között bank- és pénzváltóügylelki közvetíteni. A rendelet szerint ezzel meg fog szűnni az az eddigi visszás állapot, hogy egyesek banküzlet mellett ügynöki teendőkkel is foglalkoztak. A rendelet pontosan definiálja a bank- és pénzváltó-ügylet fogalmát. Ilyen ügyletek: értékpapír, külföldi pénz, vagy külföldi kiűzetés vétele és eladása, váltóleszámítolás, kölcsönnyújtás értékpapírra, külföldi pénzre, külföldi kiűzetésre, árura, vasúti vagy hajózási okmányra, esetleg egyéb biztosíték ellenében, továbbá halasztó ügylet kötése értékpapírra, külföldi pénzre vagykülföldi kifizetésre, végül más pénzeinek gyümölcsöztetése még akkor is, ha az említett ügyleteket a bizományos ilyen minőségében köti. Nem bank- és pénzváltó-ügy:11 ellenben, értékpapíroknak mások részére, való olyan adás-vétele, amelynél az értékpapírt készpénzfizetés ellenében azonnal szállitják s a vételárat azonnal kifizetik, vagyis amikor az adás-vételből sem hitelezői, sem letéti viszony nem keletkezik. Nem bankügylet továbbá értékpapíroknak, külföldi pénznemeknek és külföldi kifizetésh írnek kizárólag saját számlára való vétele és eladása. A rendelet nem érinti a külföldi fizetési eszközökkel való kereskedés és forgalom, valamint a külföldön való forgalomban fennálló mindenkori jogszabályok, illetve korlátozások érvényét. Nagy újítás, hogy a pénzügyminiszter rendelete alapján az iparhatóság a bankokat bármikor ellenőrizheti és a Pénzintézeti Központ a pénzügyminiszter utasítására közhiteli szempontokból megvizsgálhatja. A pénzügyminiszter felhatalmazza a rendeletben a törvényhatóságokat és rendezett tanácsú városokat, hogy szabályrendeletileg villágíthassák meg a bank- és pénzváltó ihletékre kiadandó engedélyek számát. Aki a rendelet ellen vét, súlyos büntetésen részesül, amennyiben hat hónapig terjedhető elzárásra és 50.000 korona pénzbüntetésre ítélhetik. Visszaesés esetén 200.000 koronáig terjedhet a pénzbüntetés, súlyosabb esetekben az illetéktelenül elért nyereség kétszereséig is büntethetik és ezenkívül az értéket is elkobozhatják. Kállay Tibor pénzügyminiszter bizonyosra veszi, hogy ezek a rendelkezések kedvező hatással lesznek a közhiteli viszonyokra és vissza fogják állítani a bankok régi jó hírnevét. A előírása és pénzügyi polILIca alkonya. Az Újság mai számában már megírta, hogy a legkomolyabb politikai körökben nagy akció indult meg a Devizaközpont és a pénzügyminiszter deflációs politikája ellen. Alig múlt el huszonnégy óra s már a legilletékesebb fórum is radikális változást látott szükségesnek. Ma ültek ugyanis össze a Pénzügyi Tanács tagjai, hogy kielégítsék a kormányzat hiteligényeit, amire nézve a pénzügyminiszter terjesztett elő kérelmet a Pénzügyi Tanácshoz. Több bankjegyre van szüksége a kormánynak, hogy meg ne akadjon az állami adminisztráció, a közalkalmazottak is megkaphassák felemelt rendkívüli segélyüket s a termelés is hozzájuthasson a szükséges pénzhez. Információnk, szerint a Pénzügyi Tanács tagjai — jóllehet, soraikban Teleszky János volt pénzügyminiszter is helyet foglal, aki a deflációs politikának a hirdetője — teljesítették a pénzügyminiszter óhaját. Ez a döntés kegyelemdöfést jelent az eddigi deflációs politikának és egyúttal józan átmenetet a mérsékelt infláció felé. Ez a rendszerváltozás jelentősen fogja éreztetni a hatását a koszi pénzzel kapcsolatosan csak úgy, mint az új munkaalkalmak megteremtése terén. Gyűzött az az elv, hogy az infláció nem okozza szükségszerűen a pénz romlását s most ezt az elvet akarja a kormány valóra váltani. Sajnos, hiányoznak a Pénzügyi Tanács mai ülésének részletei, pedig ezek világítanák meg igazán a helyzetet. Remélhető, hogy a pénzügyminiszter ebben a kérdésben hamarosan alkalmat talál a közvélemény felvilágosítására. A miniszterelnök a kormányzónál, Bethlen István gróf ma audiencián jelent meg Gödöllőn a kormányzónál. Értesülésünk szerint Huszár Károly is kapott meghívást kihallgatásra a kormányzóhoz s ez a kihallgatás is a politikai eseményekkel függ össze. Ma este értekezletet akart tartani a kormánypárt, de a konferencia elmaradt, főleg azért, mert a kormányzó és a miniszterelnök mai tanácskozása teljesen tisztázta a helyzetet. Ilyen körülmények között nem lesz szükség semmiféle külön eszmecserére. A jobboldali radikálisok este már kizáróan gazdasági térre korlátozták követeléseiket. Exponenseik ma is huzamosan tárgyaltak az egyetemi ifjúság vezéreivel. Tegnap óta lényegesen enyhült az izgalom. Nyilvánvaló lett, hogy semmiféle pucskísérlet nem kecsegtet sikerrel, miután a kormány feltétlenül ura a helyzetnek és egy komoly gesztussal csírájában el tud fojtani minden veszedelmes akciót. Holnap egyébként húsvéti vakációra megy a nemzetgyűlés. C egnekzései küközésés a miniszterelnök előtt. A liberális ellenzék köréből kaptuk az információt, hogy az ellenzék több lapja holnap, pénteken, az ülés megnyitása előtt küldöttségileg keresi fel a miniszterelnököt. Egyrészt megnyugtató választ kérnek a kormány elnökétől a jobboldali, radikálisok mozgalmával kapcsolatosan, másrészt felkérik Bethlen István grófot, hogy teljes erejével szálljon szembe ezzel a terrorral és szerezzen érvényt a nyugodt kormányzásnak. Tiltakozni fognak az ellen, hogy bárki is politikai tényezőként kapcsolja be az egyetemi taúságot a közéletbe. Megnyugtató választ kérnek továbbá arra, mikor szerez végre érvényt a kormány annak az elvnek, hogy a magyar ifjúság tanuljon és derekasandolgoznék. "