Gál István szerk.: Magyarország és Keleteurópa. A magyarság kapcsolatai a szomszédnépekkel (Budapest, 1947)
Magyarok és oroszok
nevét viselő Világirodalmi Intézet könyvtárában az „Egy gondolat bánt engemet” című költeménynek tizenhét nyomtatásban megjelent orosz fordítása található. A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor a cári cenzúra kegyetlenül üldözte a haladó értelmiséget, nagyon sok orosz és ukrán forradalmi költemény csak úgy jelenhetett meg, hogy e költeményeknek szerzője elhallgatta nevét és szerzőként Petőfi szerepelt. Petőfi neve alatt forgott közkézen mintegy félszáz orosz és ukrán forradalmi költemény. A nagy Októberi Forradalom győzelme utáni Petőfi Heineval és Byronnal versenyezve terjedt ell az egész Szovjetunióban. A polgárháború idején egy kis füzetnyi Petőfi-vers orosz nyelven Leningrádban jelent meg, ukránul pedig Odesszában. Petőfiről 1920-ban Peter Kogan akadémikus írt tanulmányt, amely a Moszkvai Állami Könyvkiadó kiadásában jelent meg. Kogan e tanulmányban kitért Petőfi kortársaira is és főleg Arany János balladáiról adott pozitív értékelést. Petőfit a világirodalom egyik legnagyobb költőjének nevezte. Három évvel később Szovjet-Oroszország közoktatásügyi népbiztosa, Anatol Lunacsarszkij írt tanulmányt Petőfiről és ugyancsak ő fordította oroszra Petőfi hatvankét költeményét. Lunacsarszkij (Petőfit Heine fölé emelve) előadást tartott Petőfiről és koráról a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján. Ukrán nyelvre Petőfi válogatott költeményeit Leonid Pervomajszkij fordította le. Ugyancsak ő írt tanulmányt Petőfi életéről, párhuzamot vonva Petőfi és a nagy ukrán forradalmár költő, Tarász Sefcsenko között. Pervomajszkij Petőfi-könyve 1938-ban jelent meg. Azóta három új kiadást ért meg. Egyetlen magyar író sem aratott olyan hatalmas sikert a Szovjetunióban, mint Petőfi. Az ő sikere nyitott utat Jókainak. Igaz, Jókai orosz nyelven megjelent regényei csak az első világháborúig voltak népszerűek, de a Jókai nevet a mai író-generáció is megtanulta. Mikszáth néhány novellája közvetlenül a második világháború előtti időben jelent meg orosz nyelven, a kommunista ifjúmunkások irodalmi folyóiratában. A magyar festők közül — a múlt század végén és a 20. század első évtizedében — népszerű volt Oroszországban Munkácsy Mihály és Zichy Mihály. Munkácsyt a szakkörök ma is megbecsülik. Zichy nevét a róla szóló anekdoták őrzik. Anekdoták arról, hogy Zichy milyen aljasul tagadta meg a közösséget mindennel, ami magyar. Liszt Ferenc már egy évszázada nagy név Oroszországban. A modernek közül Bartók Bélának van komoly súlya a szovjet zeneéletben