Az Aero, 1921 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1921-08-15 / 1. szám
1. sz. AÉRO lően módosulhat s figyelemmel van a könnyű tájékozódásra. 3. Az útvonal magasságának megválasztásában a közbiztonság s a légkör meteorológiai viszonyai legyenek a mérvadók. 4. A 2. és 3. pontok értelmében választott és mindenkor követendő útvonal mentén megfelelő távolságban kényszer-leszállóhelyek létesítendők s ezeket, bár szerény eszközökkel, de olyképpen rendezzük be, hogy a megszakított úűt sikeres folytatása onnan a lehető legnagyobb valószínűséggel legyen biztosítható. 5. A tájékozódás megkönnyítése céljából a légi forgalmi útvonalak mentén olyan szembeötlő jelzések alkalmazandók, amelyek a követendő irányt úgy nappal, mint éjjel felismerhetővé teszik. 6. Nagy a fontossága az olyan meteorológiai hálózat megteremtésének, amely a gépmadár vezetőjét bármikor megbízhatóan tájékoztathassa arról, vájjon a betartandó útvonalon milyen időjárás uralkodik. 7. Végül egyrészt az egyes leszállóhelyek, másrészt pedig az egyes leszállóhelyek és az útban levő légi járművek között külön telefon vagy drótnélküli távírókapcsolatot kell létesítenünk. Helyszűke miatt, sajnos, nem terjeszkedhetem ki az egyes pontok mikénti megoldására. Mindazonáltal különös figyelmébe ajánlom a mondottakat mindazoknak, akik a légi forgalom megteremtésében közreműködnek vagy közreműködni óhajtanak. A követelményeknek minden tekintetben megfelelő repülőgéptípusokkal sem fogjuk a légi közlekedést megbízhatóan és zavartalanul lebonyolítani mindaddig, amíg a gépmadár tökéletesbítése és a légi forgalmi útvonalak célszerű kiépítése egymással lépést nem tartanak. A szakemberek ma már tisztában vannak azzal, hogy a légi közlekedés veszélyessége mögötte áll ama balesetek arányszámának, amellyel a vasút, de főként az autóforgalomban kellett számolnunk. Ennek dacára a nagyközönség még ma is bizalmatlansággal viseltetik a légjárművekkel szemben. Ezt pedig csak úgy küzdhetjük le sikeresen, ha a légi közlekedés megbízhatóságának növelése érdekében mindent elkövetünk, amiben nézetem szerint majd a közlekedési eszközök fogalmában a forgalmi útvonalak célszerű berendezése legalább is olyan fontos szerepet játszik, mint például a vasúti vagy víziutak hálózatának biztosító berendezései.i. i.g. Új rendszerű léghajóárbóc. Croydonban egy újabb rendszerű léghajókikötő árbócot (mooring tower) építenek, amely az R33 jelű léghajó lekötésére szolgálna. Egészen ércből épül ; az utasok részére liftet szerelnek föl ; a léghajóhoz üzemanyagcsövek vezetnek az automatikus üzemanyag pótlása céljából. A kisebb méretű Eiffel-toronyszerű árbóc tetején fedett kör alakú tető épül az utasok részére. Valószínűleg még a nyár folyamán átadják a forgalomnak. A kikötő árbóc előnye, hogy sokkal olcsóbb, mint a léghajócsarnok (amely kb. annyiba kerül, mint egy léghajó) és a leszálló személyzet is jóval kevesebb (eddig 300—400 emberre volt szükség nehezebb beszállásokhoz, árboccal 30—40 ember is elég). Az első mooring towert a Royal Aircraft Establishments (állami repülőműhely) készítette meg a háború alatt Farnboroughben kisebb puha léghajók számára. Az első nagyobb árbócot Pulhamban állították föl. Kb. 35 m magas, acélvázas torony, amelynek lekötése 80 m átmérőjű körben szétágazó acélkábelekkel eszközöltetett oly módon, hogy minden húzási igénybevételt ezek a feszítő- A craydoni (Anglia) léghajó-kikötő. I* 3