Ásványolaj, 1933 (3. évfolyam, 1-19. szám)
1933-01-14 / 1. szám
HÍREK Személyi hír III. Victor Emanuel olasz király, Waldmann Bélának, a Shell Kőolaj rt. vezérigazgatójának, közgazdasági téren szerzett érdemei elismeréséül az olasz koronarend tisztikeresztjét adományozta. Az olasz koronarendet II. Victor Emanuel 1868 február 20.-án, Olaszország egyesítésének emlékére alapította és 5 rangfokozata van. Wahlmann Béla vezérigazgatót a kapott kitüntetéssel a „Cavalliere Ufficiale" cím illeti. A magas helyről jött elismerést Wahlmann Béla vezérigazgató kiváló képességeinek és kitűnő szakmabeli tudásának köszönheti, agyászon tulajdonságoknak tehát, amelyek őt fiatalt , a magyar ásványolajipar egyik legszebb pozíciójába emelték. Helyesbítés A december hó 24-én megjelent 23—24. számunkban „A mezőgazdasági kenőolajok problémájához" című cikk írójának nevét, nyomdahiba miatt tévesen közöltük: vitéz Csáti Róbert helyett, verbei Csáti Róbert olvasandó. Uj műszaki doktorok A hír. József Műegyetem vegyészmérnöki szakosztályán Barna János postafőmérnök és Györki József okf. vegyészmérnök műszaki doktorátust nyertek. Györki József dr.-nak a „Községi gázellátás hazai szenekkel" című előadása a napokban jelent meg könyvalakban a Magyar Kémikusok Egyesülete kiadásában. Halálozás Schwartz Jenő, a Hazai Kőolajipar rt. vezérigazgatója, 58 éves korában, hosszas szenvedés után, december hó 23.-án elhunyt. Temetése 25.-én volt, amelyen az ásványolajszakma teljes számban képviseltette magát. A finomítók nevében Földes Albert igazgató, a Hazai Kőolajipar rt. igazgatósága részéről pedig Enyedi Béni elnök mondtak búcsúbeszédet. A kocsikenőcs- és gépzsíregyezmény Miután a már régen húzódó tárgyalások a megállapított terminusig (1932 december 31.-ig) eredményre nem vezettek, az egyezményt egyelőre 1933 január hó 31.-ig meghosszabbították. Remélik, hogy addig sikerülni fog a még fennálló nézeteltéréseket kiküszöbölni. Hírek szerű berendezés szükséges. Itt van épen a bökkenő a dologban. Az ásványolajfinomítók nem is hozhatják be gyárukba a fáradt olajat, mert különben újra le kellene róni a kincstári részesedést. Oly kocsikenőcsgyárost pedig, akinek ásványolajfinomítói berendezése lenne és nem állana pénzügyőri felügyelet alatt, nem ismerünk az országban. Különben is a fáradt olaj savazása és az újra való finomítása nem lenne rentábilis, mert végeredményben a finomítás által felemésztődnék ama differencia, amely a fáradt olaj és a normál alapanyag között fennáll. Ami a tűzveszélyességet illeti, tudni kell, hogy a kocsikenőcs a tárolásnál némi olajat enged, mely a nyitott hordó felületén szokott öszszegyülemleni, a felbontott hordókban pedig azon mélyedésekben, melyek a kenőcs kivétele folytán támadnak. Az ily módon összegyülemlett kiengedett olaj okvetlen gyúlékonyabb ha benzint tartalmaz, mint azon esetben, ha a kocsikenőcs normális alapanyagból készül. Hogy pedig fáradt olajból előállított kenőcs általánosságban selejtesnek mondható-e vagy sem, ebbeli felfogásomat megerősítve látom azon válaskban, melyeket kérdéseimre egy arra hivatott állami intézmény, hivatalosan is rendelkezésre bocsátott és amely szakvélemény a következőképen szól: 1. A piszkos (fáradt) kenőolaj rendszerint fémrészecskéket, a levegő lebegő szilárd részéből való anyagokat, vizet és motorolajoknál- ezenkívül még petróleum, benzin részecskéket is szokott tartalmazni. 2. Az idegen alkatrészek egyszerű szűrés által nem távolíthatók el teljesen, inkább csak a durvább szemcséjű szilárd anyagokat lehet szűrés útján elkülöníteni. A lebegő finom szennyeződést csak kémiai úton, az üzemanyagokat és vizet pedig desztilláció útján lehet elválasztani az olajtól. A piszkos olajat tehát általában csak gyári üzemben, speciálisan kialakított eljárásokkal és berendezéssel lehet regenerálni. 3. A tiszta és piszkos olaj egymástól elsősorban abban különbözik, hogy a tiszta olaj súrlódása kisebb, mint a piszkosé. A piszkos olaj szennyezése a fémfelületen csiszoló vagy maró hatást is fejthet ki, míg a tiszta olaj használatánál ez a veszély nem forog fenn. 4. A víztartalom, amennyiben mennyisége meghaladja a szappanmész tartalmának hidrát-víz menynyiségét, nehezítésnek minősítendő, mert a kenésben szerepe nincsen. 5. Ha a kocsikenőcshöz használt olaj benzint, vagy petróleumot tartalmaz, úgy a lobbanási pontja lényegesen alacsonyabb, mint a petróleum, vagy benzinmentes olajból készült kocsikenőcsé és ezért, ha a felemlített anyagok nagyobb mennyiségben pl. 5—6%ban vannak a kocsikenőcsben, úgy ez már a tárolásnál is tűzveszélyesebb, mint a tiszta 885-ös, vagy gázolajból készült kocsikenőcs. Ezek után joggal fenntarthatom azon nézetemet, hogy a fogyasztó meg lenne tévesztve, ha fáradt olajból készült kocsikenőcsöt eladunk anélkül, hogy a vevőt ezen körülményre külön figyelmeztetnék. Természetesen maga a fáradt olajból való kocsikenőcsgyártás nem visszaélés, mint ahogy nem visszaélés az sem, ha valaki kukoricalisztből készít kenyeret, de figyelmezteti a vevőjét, hogy a kenyér nem normál anyagból, azaz búza- vagy rozslisztből, hanem kukoricalisztből készült.