Autó, 1930 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1930-08-01 / 15. szám
Auto Tiszta keresztezés. 6. §. A járómű nem kanyarodhatik be, hanem menetirányát megtartani köteles a következő utcakereszetezésekben: 1. A Berlini-térnek és az Oktogon-térnek a járdaszigettől határolt belső területén. 2. A Nagykörútnak — Podmaniczky-utca, Király-utca, Rákóczi-út, Barosss-utca, Sillői-út keresztezésében, továbbá a Gróf Tisza István-utca, Andrássy-út, Vilmos császár-út és Károly király-út keresztezésében. Körforgalom: 7. §. A körforgalom szabályai szerint kell közlekedni: Aponnyi-téren, Deák Ferenc-téren, Szabadság-téren az Országzászló és Irrendenta-szobrok közötti tér körül, a Vörösmarty-téren, a Jókai-téren, a Liszt Ferenc-téren, a Milleneumi emlékmű és a Víztorony körül, a Főherceg Sándor-téren és a Baross-téren. A közlekedés részleges korlátozása: 8. §. 1. Az I. kerület Evetke-úton, Melinda-úton, a Zalai-útnak a Dániel út és Kútvölgyi-út közti szakaszán, a lágymányosi tópart Budafoki út felé eső része mentén elvonuló útnak a Lágymányosi-út és vasúti aluljáró közti szakaszán, a Ferenc József felső rakpartnak (Dunai korzó) a Petőfi-tértől a Eötvös-térig terjedő szakaszán, az Érsek-utcában általában, a Városliget— Mutatványos-téren pedig március hó 15-től október hó 15-ig- vasár és ünnepnapokon d. u. 2 órától este 9 óráig, tilos a járóműközlekedés. A Dunai korzón sohasem, a városligeti Mutatványos-téren pedig a tiltott időben a kerékpár kézzel sem vezethető át. 2. A Citadelle körül vasár- és ünnepnapokon járművel nem szabad közlekedni. 3. A IX. kerület Közraktár utcának a Mátyás utca és Boráros tér közti szakaszán az idénypiac tartama alatt, az átmenő járóműforgalom tilos. 4. Az átmenő teherjáróműforgalom — a másfél tonnánál nem nagyobb teherbírású tehergépjárómű kivételével — tilos a Műegyetem-rakpartnak a Budafoki-út és Bertalan-utca közé eső szakaszán, a Duna—Száva—Adria vasútállomás indulási oldala előtti területen, a Pasaréti-útnak Retek-utca Hadapród-utca közti szakaszán, a IV. ker. egész területén, a Dorottyautcában, a Mária Valéria-utcában, a Hungária-körútnak Stefánia-út és Kerepesi-ut által határolt középső kocsiúttestén, a Tisztviselő-telepnek az Orczy-út—Üllői-út—Hungária-körút és Simor-utca által határolt területen mindig, a Városligetben és a Népligetben — a Nagyvendéglőhöz vezető út kivételével — reggel 9 órától este 10 óráig. E helyeken a legrövidebb útvonalon csak az a teherjárómű közlekedhetik, amely oda, vagy onnan szállít. 5. A 4. pontban foglalt korlátozás a lábbal hajtott kerékpárra is kiterjed, a Városliget és Népliget kivételével. 6. A Váci-utcának az Eskü-úttól a Vörösmarty-térig terjedő szakaszán, a Petőfi Sándor-utcában, a Szervita-téren, továbbá a Bécsi-utcának a Deák Ferenc-utca és Szervita-tér közötti szakaszán d. e. 11 órától d. u. 2 óráig teherjárómű, lábbal hajtott kerékpár az oldalkocsi nélküli motorkerékpár nem közlekedhetik. 7. Pesterzsébeten a Kossuth Lajos utcában vasár- és ünnepnapokon d. e. 10 órától éjfélig lábbal hajtott kerékpárral közlekedni tilos. Lábasjószágok hajtása. 9. §. Lábasjószágok a fővárosnak vámvonalon belül eső területén csak éjjel 12 órától reggel 5 óráig terelhetők. A főútvonalakon és azokon az utcákon azonban, amelyeken a teherkocsiközlekedés tilos, még ebben az időben sem hajthatók. Várakozás. 10. §. Járóművei várakozni tilos, a fel- és leszállás, valamint a fel- és lerakodás eseteit kivéve: 1. A II. kerületben a Hunyadi János-útnak a Szalag-utca és Donátiutca közti szakaszán. A kerületben a Sütő-utcában, a Kammermayer Károly-utcában, a Főpostának a városház utcai főkapuja előtt. A Veres Pálné-utcának az Irányi-utca és Kaas Ivor-utca közti szakaszán, a Cukor-utcában, a Szivárvány-közben, a Veres Pálné-utcának a Bástya-utca és Vámház-körút közti szakaszán, továbbá a Váci-utcának a Só-utca és Vámház-körút által határolt részén.. 3. Az I . kerület Akadémia-utcában, Gróf Tisza István-utcában, a Józseftéren, a Gróf Tisza István-utca találkozási pontjától számított 10 méteren belül, valamint a Dorottya-utcában a párosszámú házak előtti úttesten várakozni nem szabad. _4. A VI. kerület Andrássy-útnak a Vilmos császár-úttól az Oktogon térig terjedő szakaszán a gyalogjáró mentén még a személyjárómű sem várakozhatik. A gyalogjáró mellett történt megállás és leszállás után a járóművet az Andrássy-út tengelyében kijelölt várakozóhelyre kell irányítani. Az utasfelszállás is csak a gyalogjáró mellett történhetik. Az Oktogon-téren, továbbá az Andrássy-útnak az Oktogon-tértől az Aréna-útig terjedő középső úttestén sem várakozhat járómű. 5. A VII. kerületben a Wesselényi-utcának a Károly király-úttól a Nagykörútig terjedő szakaszán, az új szabályozási vonalon kívül álló házak mentén, ott ahol az utca észrevehetően megszűkül, várakozni nem szabad. 6. A VIII. kerületben a Szentkirályi-utcában, Eszterházy-utcában és Vas-utcában csak a menetirány szerinti baloldalon, a Főherceg Sándorutcában, valamint a Práter-utcában csak a páratlan számozású házak előtt szabad várakozni. 7. A IX. kerületben a Ráday utcában csak a páratlan számozású házak előtt szabad várakozás céljából megállani. A Központi Vásárcsarnok főbejárata előtti szakaszt várakozó kocsival elfoglalni nem szabad. 8. Általában tilos megállani vagy várakozni azon a helyen, amelyen a megállás vagy várakozás tilalmát a rendőrhatóság által felállított külön tilalmi tábla jelzi. A kerékpározásra vonatkozó rendelkezés: 11. §. A székesfővárosnak a pesti oldalon a Gróf Haller utca — Orczy-út — Fiumei-út — Rottenbiller-utca — Szinnyey Merse-utca — Ferdinánd-híd — Ferdinánd-tér — Csanády-utca; a budai oldalon Döbrentei-tér — Attilakörút — Szent János-tér — Krisztina-körút — Széll Kálmán-tér — Margitkörút által határolt belső területén 16 éven aluli gyermek nem kerékpározhat. Különleges rendelkezések: 12. §. 1. Templom, továbbá külön ismertető jelzéssel bíró iskola, kórház, laktanya és hasonló intézmény előtt a járómű csak csökkentett menetsebeséggel és zajtalanul haladhat. A gépjáróművezetőnek elengedhetetlen szükség esetén is csak kéziduda-jelzést szabad adnia. 2. A tiszta keresztezésre, a körforgalomra és a közlekedés részleges korlátozására szóló rendelkezés nem vonatkozik a tűzveszély vagy baleset színhelyére vonuló tűzoltó-, mentő- és közbiztonsági szervek járőrűire. 3. A székesfővárosnak vámvonalak által határolt belső területén ideiglenes vezetői igazolvány birtokában is csak az a vezetői vizsgára készülő gyakorolhat gépjárművezetést, aki külterületi kisforgalmú utakon a vezetésben és a vezetés körüli teendőkben teljes jártasságot szerzett. II. A gyalog- és járómű közlekedés rendje a Margit-hidon, a Széchhenyi-Lánchidon, az Erzsébet-hidon és a Ferenc József-hidon. 13. §. 1. A gyalogos a Margithidon, a Széchenyi-Lánchidon és az Erzsébethidon a menetiránynak megfelelő jobboldali gyalogjárón köteles haladni. A Ferenc József-híd gyalogjáróján mindkét irányban közlekedhet. A gyalogjáróról a kocsiútra lelépni nem szabad. Egyik gyalogjáróról a másikra átmenni csak a hídfőknél és a Margitszigeti összekötőhídnál szabad. Az a gyalogos, aki a gyalogközlekedést akadályozó nagyobb poggyászt hord, a kocsiút jobboldalán, a gyalogjáró, illetve a villamosvasúti vágányok mellett köteles haladni. A Széchenyi-Lánchíd kocsiúttestén reggel 7 órától este 9 óráig csomagot vivő gyalogosnak nem szabad közlekednie. Osztag és csoport csak zárt sorban, zeneszó és ütemes lépés nélkül haladhat át a hídon. 2. Híd be- és kijáratánál minden járómű menetsebességét csökkenteni köteles. Azon a hídon, amelyen villamosvasúti vágány van lefektetve, a személygépjárómű balra előz. A Széchenyi-Lánchíd két pillérkapuzata alatt előzni nem szabad. Reggel 7 órától este 9 óráig a Széchenyi-Lánchídon teherjáróművel, kézikocsival, tangával és kerékpárral közlekedni tilos. Ez a rendelkezés a másfél tonnánál nem nagyobb teherbírású gépjáróműre, továbbá a posta és gyorsáruszállító vállalatok láfogató és géperejű kocsiaira nem vonatkozik. Az egyfogatú teherszekerekre legfeljebb 18, a kétfogatu közönséges szekérre 30, a közönségesnél szélesebb, hosszabb, legalább két ló által vont és széles keréktalppal bíró szekérre 40 métermázsánál nagyobb súlyú terhet felrakni nem szabad. 40 méter mázsát meghaladó terhet a hidakon csak legalább 4 méter tengelytávolsággal és 16 cm széles keréktalppal bíró, erős szerkezetű járóművet szabad szállítani. Olyan terhet, melynek súlya a járómű súlyával együtt 120 méter mázsát meghalad, a Széchenyi-Lánchídon szállítani tilos. 160 méter mázsát meghaladó terhet csak a Margithídon és a Ferenc József-hídon, a hidak igazgatóságánál történt előzetes bejelentés és általa esetenként meghatározott külön feltételek betartásával szabad szállítani. A dunai hidakon, továbbá a Margitszigetet összekötő hídon és töltésen járóművel megállani vagy megfordulni nem szabad. A Margitszigetre irányuló fuvar esetén a személyszállító bérjárómű vezetője a belépődíjat a fuvar elvállalása alkalmával köteles átvenni és azt a Margitsziget bejáratánál szolgálatot teljesítő őrnek átnyújtani, hogy ily módon a járóműtorlódás elkerülhetővé váljék. Amennyiben az utas a belépődíj előzetes lefizetését megtagadná, a fuvar csak a pesti, illetve a budai hídfőig vállalható. III. A gyalog- és járóműközlekedés rendje az Alagútban. 14. §. 1. A gyalogos a menetiránynak megfelelő jobboldali gyalogjárón köteles haladni. A gyalogjáróról a kocsiútra lelépni nem szabad. Az a gyalogos, aki a gyalogközlekedést akadályozó nagyobb poggyászt visz, a kocsiút jobboldalán, a gyalogjáró mellett köteles haladni. Az Alagút kocsiúttestén reggel 7 órától este 9 óráig csomagot vivő gyalogos nem közlekedhetik. Osztag és csoport csak zárt sorban, zeneszó és ütemes lépés nélkül haladhat át. 2. A be- és kijáratnál minden járómű menetsebességét csökkenteni köteles. Teherkocsi és lábbal hajtott kerékpár nem előzhet. Reggel 7 órától este 9 óráig teherjáróművel, kézikocsival, taligával és kerékpárral közlekedni tilos. Ez a rendelkezés a másfél tonnánál nem nagyobb teherbírású gépjáróműre, továbbá a posta és gyorsáruszállító vállalatok láfogató és géperejű teherkocsijaira nem vonatkozik, az alagútban megállani, vagy megfordulni nem szabad. Gépkocsivezető csak kézikürttel jelezhet. Gyalogcsoportok közlekedési rendje. 15. §. Zártrendű gyalogosok a gyalogjárón csak tagpárokra szakadozva közlekedhetnek. Csoportok négyes sorokban, az úttest baloldalán akként kötelesek haladni, hogy a kocsiút másik fele szabadon maradjon. Ilyen csoportot csak a helyi viszonyokkal ismerős egyén vezethet. Két vagy több nagyobb csoport között kisforgalmú utcákon 50—50 méter, hídfőknél, Alagútnál, "forgalmasabb utcakeresztezéseknél és utakon 100—100 méter távközt kell betartani. Az ilyen rendben menetelő csoportok egységeit a járóművek nem bonthatják meg. Kivételt jelent a baleset vagy veszély színhelyére kivonuló tűzoltó-, mentő- és rendőrségi járómű, amelynek részére a szükséges utat feltétlenül szabaddá kell tenni. Zárt sorokban a villamosvasúti vágányon haladni — elkerülhetetlen szükség esetét kivéve — nem szabad. Ha az úttest keskenysége miatt a villamosvasúti vágányokon való haladás nem kerülhető el, ez esetben is a villamosvasút közlekedésekor a villamosvasúti vágányt el kell hagyni és a villamosvasutnak szabad utat biztosítani. Zeneszóval templom, kórhíd, gyógy- és hasonló intézetek előtt elhaladni nem szabad. E rendeletben foglalt tilalmak és rendelkezések megszegését, illetve, meg nem tartását a 250.000—1929. B. M. sz. rendelet 26. §-a értelmében, u. a. rendelet 119. §-a alapján 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve amennyiben a kihágást elkövette e rendeletben foglaltak megszegése miatt 2 éven belül már büntetve volt, 15 napig terjedhető elzárással kell büntetni. Bezegh-Huszágh Miklós, főkapitány. — 26 — 15. szám